II. kerület portálja vakok és gyengénlátók részére
Magyar oldalak > Hírek

Ünnepi megemlékezés

Ünnepi megemlékezést tartottak a Mansfeld Péter-emlékműnél november 4-én. Az esemény résztvevői az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai előtt tisztelegtek.

A Mansfeld Péter parkban rendezett megemlékezést az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon a KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány, valamint a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ.


Az ünnepi megemlékezésen Láng Zsolt II. kerületi polgármester beszédében kiemelte, Mansfeld Péter története mindenkihez közel áll, aki a rendszerváltás környékén “politikai tudatra ébredt”. – Sokszor beszélhettem a mártír testvérével, Mansfeld Lászlóval, aki mindig jelen van a megemlékezéseken, személye közelivé teszi azt a mérhetetlen igazságtalanságot, amely 1956-ot és az utána következő éveket jellemezte – fogalmazott a polgármester. Megjegyezte, végig kell gondolni azt, mit tudunk tenni, hogy a hétköznapi hősök, mint Mansfeld Péter áldozata ne hiábavaló legyen, hanem a nemzet javát szolgálja. Emlékeztetett arra is, nagy öröm, hogy 2008-ban sikerült elérni, hogy a Világifjúsági park Mansfeld Péter nevét vehesse fel.


Varga Mihály pénzügyminiszter, a 4-es választókerület országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, „nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak, hiszen ők szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és nem mások döntenek sorsáról.” Szatmáry László, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány elnöke, XVI. kerületi képviselő arról beszélt, hogy a megemlékezés – amely első alkalommal 2008-ban került megrendezésre – a budai és pesti kerületek közös rendezvénye, így a Duna két oldalát “egy képzeletbeli híddal” kötik össze. Hangsúlyozta, mindkét kerület méltón emlékezik hőseire.

 

Mansfeld Péter (1941. március 10. – 1959. március 21.) 

Mansfeld Péter a II. kerületben nőtt föl – a Borbolya utcában, mai emlékművéhez közel lakott édesanyjával és testvéreivel; a Medve utcába járt általános iskolába, 1955-ben pedig megszervezte az általa alapított Rózsadombi Kinizsi kapitányaként a hegyi futballbajnokságot.


Mansfeld Péter (középen) édesanyjával és öccsével Lászlóval

Tizenöt évesen, 1956 októberében csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A harcolóknak gépkocsin fegyvert és élelmiszer szállított, november 5-én pedig Piros László egykori belügyminiszter házából fegyvereket rabolt, amelyeket azonban már nem tudtak használni. A forradalom bukása után folytatta az iskolát. 1958 februárjában barátjával és egykori iskolatársával, Blaski Józseffel elhatározták, hogy fegyveres csoportot alakítanak. Február 17-én elrabolták az osztrák nagykövetség előtt posztoló rendőrt, akit lefegyvereztek, majd szabadon engedték. Március 19-én letartóztatták őket. Perük eleinte köztörvényes ügynek indult, de 1958 májusától már politikai bűncselekményként értékelték tevékenységüket. A fegyverszerzési akcióban újabb forradalom rémét látták vagy akarták láttatni a „pesti srácok” ügyében. Az elsőfokú tárgyaláson, 1958 novemberében a bíró életfogytiglanra ítélte őt, majd 1959. március 19-én a Legfelsőbb Bíróság halálra ítélte, két nap múlva, 21-én, tizennyolcadik születésnapja után tizenegy nappal kivégezték.

Postaláda

Küldje be ötleteit, észrevételeit, kérdéseit Önkormányzatunkhoz itt!