Hírek
Önkormányzat
Polgármesteri hivatal
Hirdetőtábla
Intézmények
Kultúra
Sport
Kerület
Hírek
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Átadták a felújított Gül Baba türbét

2018. október 24.

Október 9-én ünnepélyes keretek között adta át Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök társaságában a felújított Gül Baba türbét és megszépült környezetét.

Az ünnepélyes átadón a II. kerületet Varga Mihály pénzügyminiszter, a 4-es választókerület országgyűlési képviselője és Láng Zsolt, a kerület polgármestere képviselte. Nemcsak a zarándokhely újult meg, hanem annak tágabb környezete is. A Mecset utca felől egy szép, teraszos kialakítású kert létesült, felújították a Gül Baba és a Turbán utcát, a türbe köré pedig az egykori Wagner-villát idéző árkádsort építettek, melynek kilátópontjáról csodálatos panoráma nyílik az egész városra. A beruházás a magyar és a török kormány együttműködése révén, közös finanszírozásban valósult meg.

Beszédében Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: a magyar emlékeket méltó módon ápolják Törökországban, és ezt viszonozták, amikor megállapodtak Gül Baba síremlékének közös felújításáról. Felidézte, hogy 1914-ben a türbét műemlékké nyilvánították, sok török járt itt, és becsben tartották Budapest polgárai is. Úgy vélekedett, hogy az épületnek viszontagságos volt a történelme, de mára visszanyerte régi fényét. A miniszterelnök azt kívánta, hogy az épület és a kert törökök és magyarok számára is az elmélyülés, a lelki feltöltődés és a békés eszmecserék helyszíne legyen. Recep Tayyip Erdoğan kiemelte: Gül Baba alakját a különböző kultúrák közti tisztelet, megértés és barátság teszi halhatatlanná. Emléke, neve és bölcsessége az iránta Törökországban és Magyarországon érzett tisztelet és szeretet jóvoltából ebben a szép kertben él tovább – mutatott rá. Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő a megnyitón arról beszélt, hogy Gül Baba türbéje egyedülálló történelmi és építészeti műemlék, jelentős szakrális és művészettörténeti érték, amely kiemelt szerepet tölt be Budapest építészeti emlékei között. Úgy vélte, a létrejött közösségi tér méltó dísze a kerületnek és a fővárosnak, igazi turisztikai célponttá válhat.

Gül Baba síremléke és környéke amellett, hogy ismét méltó és szép emlékhely lett, új közösségi térként is szolgál a környékbelieknek: virágos parkok, függőkert, hangulatos utcák, padok, díszkút, örökzöldek és rózsák, számos pihenőhely, új zöldfelületek és éjszakai világítás várja a II. kerületieket is. Az önkormányzattal együttműködésben megújult több környező utca is, például a Gül Baba utca, valamint felújították az emlékhely körüli lépcsőket és parkolóhelyeket. A rekonstrukció koncepciótervét a II. Kerületi Önkormányzat készíttette el a műemlék-felújításban már nevet szerzett Mányi Stúdióval.

 

 

 Rózsadomb és a Rózsák Atyja

 Gül Baba a török kultúra és az iszlám vallás kitüntetett személyisége. A néhai bektasi dervis a Budát elfoglaló csapatokkal érkezett, és éppen akkor hunyt el, amikor a sereg hálát adott a győzelemért Allahnak a mecsetté alakított várbeli Nagyboldogasszony-templomban. Sírja fölé hamarosan, 1543 és 1548 közt türbét (azaz síremléket) emeltek, majd derviskolostor is épült. 

Ha a várost és a keresztény magyar kultúrát romba döntő török megszállásra nem szívesen emlékezünk is, a türbe nekünk, budapestieknek szintén fontos helyszín. Nemcsak kivételes elhelyezkedése, és most már gyönyörűen kialakított környezete miatt, hanem azért is, mert Budának ez a része éppen az egykori dervis után kapta mai nevét. Gül Baba ugyanis magyarul annyit tesz: a Rózsák Atyja. A legendák szerint a szent életű dervis sírján csodatévő rózsatövek nőttek. Hogy ebből mi igaz, nem tudhatjuk, mint ahogy azt sem, hogy ténylegesen a törökök hagyták-e örökül a rózsatermesztést ezen a tájon. Valószínűbb, hogy a Gül nevet inkább a rendházfőnöki sapkája búbján található jelvényről kapta, sőt, az sem kizárható, hogy a tanító neve egyszerűen „kopaszt” jelentett.

Mindenesetre a kis épület túlélte a zivataros évszázadokat – és ez már önmagában csoda, hiszen a török kiűzése után I. Lipót az egész környékkel együtt a jezsuitáknak ajándékozta. (Korábban, a megszállás előtt a terület a budai káptalanhoz tartozott.) Ők a türbéből Szent József-kápolnát csináltak, oldalába jellegzetes, ovális barokk ablakokat vájva, kupolájára pedig laternát helyezve. A környéken azonban sokkal ismertebb volt a szomszédos hegycsúcson emelkedő templom, későbbi nevén a Veronika-kápolna, amelyhez kálvária is vezetett. A türbéből lett kápolna így egy idő után használaton kívülre került, a rend 1830-ban el is adta Thoma János budai polgárnak. Az ekkori térképeken már mint „alte Mosché”, azaz „öreg mecset” jelölik. A visszaemlékezések szerint a XVIII. századtól kezdve rendszeresen érkeztek ide zarándokok, köztük igen művelt dervisek is az iszlám világ különböző tájairól, akik aztán rendszerint Budán, az épület körül táboroztak. A magaslaton ezenkívül csak néhány vincellérház állt.

A türbéhez vezető utcák lényegében már a mai nyomvonalukon haladtak, csak a nevük volt még más – a Gül Baba utca például egy neves budai szőlősgazda nyomán a Niedermayer nevet viselte. Budának ezt a vidékét, ahol a türbe áll, 1847 előtt sok térképen Kalvarienbergként (Kálvária-hegyként) vagy Kreiden­bruchként (Krétabányaként) találhatjuk meg, majd a városrész Döbrentei Gábor dűlőkeresztelőjekor a Rézmál nevet kapta.

A Rózsadomb elnevezés csak a XIX. század végén tűnt fel (bár talán korábban is hívhattak itt egy magaslatot a helyiek Rózsahalomnak). A türbe sorsa akkor került először középpontba, amikor az iszlám többségű Bosznia-Hercegovinát a Monarchiához csatolták, de a XIX. század végén mind fontosabbak lettek a török diplomáciai kapcsolatok is. Így már akkor pénzügyi támogatást kapott a város a felújítására, és egy értékes imaszőnyeg is érkezett a türbébe (amit sajnos, később a többi tárggyal együtt elloptak). Egy 1895-ös térkép már Rózsahegyként nevezi meg a környéket, és aztán ez Rózsadomb változatban végül a környék hivatalos neve is lett. A Kálvária-hegyre és az egykori kápolnára már csak az Apostol utca neve emlékeztet. A türbét 1914-ben nyilvánították műemlékké – ekkor már körbevette Wagner János keleties hangulatú palotája. 

Az épület ma a zarándokok számára újra látogatható szent hely lett. Számunkra pedig, a rajta található felirat szerint, a Rózsadomb név használatával együtt, a török–magyar megbékélés ügyét szolgálja. 

 

A Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely

nyitva keddtől vasárnapig, 10-18 óráig. Állandó kiállítás: Gül Baba, időszaki kiállítás: Hagia Szophia. Gül Baba rózsakertje és a múzeum ingyenesen látogatható, www.gulbabaalapitvany.hu, 1023 Mecset utca 14., bejárat a Türbe tér felől.

Utolsó módosítás dátuma: 2018. október 24. 11:21