Hírek
Önkormányzat
Polgármesteri hivatal
Hirdetőtábla
Intézmények
Kultúra
Sport
Kerület
Hírek
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás

Jövőre kezdődhet a Szent János Kórház felújítása

2016. október 21.

Komoly felújítások kezdődnek jövőre a Szent János Kórházban és a Kútvölgyi Klinikai Tömbben. A tervekről Dr. Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztésekkel megbízott miniszteri biztos nyilatkozott a Budai Polgárnak.

Az utóbbi hónapok sajtóinformációi főként arról szóltak, hogy két pesti helyszín mellett Kelenföldön épül fel a dél-budai központi kórház, ugyanakkor a Szent János Kórházban és a Kútvölgyi Klinikai Tömbben jövőre komoly felújítások kezdődnek. A II. kerületben élőket nagyban érintő tervekről Dr. Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztésekkel megbízott miniszteri biztos beszélt.
    
– Húsz évet dolgoztam baleseti sebészként, majd négy évet helyettes egészségügyi államtitkárként, jelenleg pedig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója is vagyok, tehát sok szemszögből van rálátásom Budapest egészségügyi helyzetére. Akik betegként vagy látogatóként megfordulnak kórházakban, azoknak biztosan nem újdonság, hogy a budapesti kórházak állapota – a Közép-magyarországi Régióhoz tartozó Pest megyei intézményekkel együtt – jelentősen alatta marad a vidéki kórházakénak. Ennek oka, hogy a Közép-magyarországi Régió egy főre jutó GDP-adata éppen eléri az uniós átlag alsó értékét, ezért az EU-irányelvek szerint itt „nincs szükség felzárkóztatásra”, így az egészségügyi beruházásokat gyakorlatilag alig támogatta az unió. A fővárosban ugyanakkor a legtöbb kórház a rendszerváltást követően mintegy húsz évig a fővárosi önkormányzat fenntartásában volt, lehetett volna úgy mint most, nemzeti forrást szánni erre a célra, de mégsem történt átütő változás az ellátásban, pedig voltak olyan kormányzati ciklusok, amelyek politikai irányvonala is megegyezett a városvezetésével.


Úgy tűnik, hogy most jut a fővárosi kórházakra.

A kormányzat a Semmelweis Terv és az Egészséges Magyarország Program keretéhez illesztett Egészséges Budapest Programot (EBP) leíró 1333. számú, július 4-én kiadott határozatában komoly forrást ad a fejlesztésekre. Ennek keretében indulhat meg az észak-pesti térség centrumaként a Honvéd Kórház továbbfejlesztése, míg Dél-Pesten ez a Szent István kórház területén valósul meg, illetve feltehetően egy további Dél-Budán. Közel húsz budai helyszínt vizsgáltunk meg alaposan, javaslataink közül a kormány várhatóan valamelyik kelenföldi helyszínt jelöli majd meg.

A Szent János Kórház területét már korábban elvetették? Miért?

Számos paramétert vizsgáltunk, Közép-Buda megközelíthetősége főként az agglomerációban élőknek problémás. Buda domborzata megnehezíti az ideális helyszín kiválasztását a szűk utak és a nagy forgalom miatt. A Dunakanyar környékén, valamint az Óbudán élőknek, sőt a Szépvölgyben lakóknak is a Honvéd, illetve társkórháza, a Margit kórház kézenfekvőbb lehet, de már a XII. kerületben (például a Sas-hegy fölött) élők között is vannak, akiknek valószínűleg egyszerűbb eljutni Kelenföldre, mint a Széll Kálmán téren keresztül a Szent János Kórházba. A számítások szerint Budakesziről, de a Zsámbéki-medence településeiről még inkább, egy kisebb útfejlesztéssel egyszerűbb lehet bejutni Kelenföld környékére, mint keskeny úton, dugóban a Jánosba. Egy kormányhatározat (1333/2016 (VII.4.) szerint akkor lesz észak-budai központi kórház, ha annak a közlekedési feltételei is adva lesznek, ami például az M0-s hiányzó szakaszának megépítését jelenti. Ez viszont több mint tíz év is lehet, és addig is meg kell oldani a betegek ellátását a következő évtizedekre. A két érintett kerület polgármesterével számos lehetőséget vizsgáltunk meg a Szent János Kórház környékének építészeti fejlesztései közül (így a Gábor Áron utca összekötése a Kútvölgyi úttal, a fogaskerekű felett útkapcsolat kialakítása a Városmajorral, mélygarázs megépítése), de ezekkel együtt sem lehetett a kormányt megnyugtatni afelől, hogy a mostani dugók mellett egy új, nagy sürgősségi kórház működésében nem lesz itt veszélyes fennakadás.

A II. kerületieknek majd Kelenföldre kell menniük kórházba?

Erről nincs szó. Azon dolgozunk, hogy az EBP fókuszában álló, a mindnyájunkat a kritikus pillanatokban leginkább érintő sürgősségi ellátás tekintetében mindenki időben eljuttatható legyen egy korszerű ellátóhelyre. A központi kórházak mellett itt is szükség lesz a többi intézményre, mint az egyetemiek mellett a megyei kórházakra vidéken, mert a sürgősségi kórképek – például egyszerűbb csonttörések, szívritmuszavar – jelentős részét nem feltétlenül kell a centrumban ellátni. A betegek arányos elosztásával a centrumok terhelése megosztható, ami mindenhol javíthatja a várakozási időt. Ugyanakkor a fővárosban ezek a társkórházak is döntően felújításra szorulnak. A Szent János Kórházat a Kútvölgyi-tömbbel és a Pető Intézet területével együtt ennek keretében fogja fejleszteni a kormányzat, tehát a Közép-Budán élőknek lényegében megmarad a sürgősségi ellátás helye, csak sokkal komfortosabbak körülményekkel.

Mitől lesz jobb a II. kerületieknek, és milyen ellátásokat érhetnek el a felújított korházban?

A tervezet szerint egy komplexum lesz a Szent János Kórház, a Kútvölgyi-tömb és a Pető főiskola épülete. A Kútvölgyi szakrendelőjét felújítjuk, az úgynevezett G  (gazdasági) épület azonban rossz állapotú, le kell bontani. Helyébe MR- és CT-berendezésekkel ellátott diagnosztikai rendelő és sürgősségi osztály épülhet. A toronyépületben lehet a Semmelweis Egyetem belgyógyászata, intenzív osztálya, sebészeti klinikája, visszaköltözne az egyetemi neurológia, és ide kerülhetne a Szent János Kórház ortopéd-traumatológiai osztálya. A Pető Intézet mint esetleg az egyetemhez integrálódó oktatási intézmény területén kialakítandó új zöldmezős tömbbe kerülhetnének a Szent János Kórház szülészeti-nőgyógyászati és a koraszülött-, valamint gyermekgyógyászati, illetve gyermeksebészeti osztályai és esetleg még a Szent Margit kórházból a fejlődésneurológiai osztály. A kardiológiai ellátás marad a Városmajorban, így a szívinfarktusos beteget továbbra is ott, de a sztrókos vagy gázolt beteget, illetve akár a gyermek sérülteket már ezekben az egymással összekapcsolt tömbökben tudják majd ellátni kórházon belül. Így a közép-budaiakat lakóhelyükhöz közel, felújított kórházban, komfortosabb körülmények között látják el. Összességében a fenti közlekedési szempontok szerint csökkentett ellátási területtel, mintegy négyszáz krónikus és 545 aktív ággyal elegendő lesz az infrastruktúra 150-200 ezer felnőtt és gyermek minőségi ellátásához.

A Kútvölgyi-tömb a Semmelweis Egyetemhez tartozik. Ez nem okoz gondot?

Mivel az egyetemeknek bizonyos oktatási-kutatási autonómiájuk van, az ellátás kérdésében meg kell egyeznünk és együttműködve kell kialakítanunk a koncepciót. A kormány szerint hosszabb távon állami kézbe kell adni az egész tömböt. Ugyanakkor, ha az egyetem közellátásban vesz részt, akkor egyébként sem vonhatja ki magát a központi tervezés alól, nem szüntethet meg csak saját gazdasági érdekei mentén ágyakat és ellátást. A Szent János Kórház területén jelenleg is működik egyetemi klinika (a pulmonológiai) probléma nélkül, ez az új tömbökben is lehetséges lehet. Ezt az együttműködést, a közellátási kérdésekben az állam befolyásának a növelését kívánja még pontosabban szabályozni a parlamentnek nemrég benyújtott törvénymódosítás.


Mikor kezdődnek el a munkák, és mennyi pénzből gazdálkodhatnak?

A felújítás részben elkezdődött a Kútvölgyi kórház épületének energetikai korszerűsítésével és komfortosításával, amit jövőre folytatnak. Az is eldőlt, hogy mintegy 1,2-1,4 milliárd forint jut szintén uniós forrásból a Szent János Kórház fűtésének korszerűsítésre, de az is lehet, hogy már a Kútvölgyi-tömbbel és a Pető Intézet épületével együtt fejlesztjük tovább a Szent János Kórház energiaellátását is. Jövőre el is indul ez a felújítás. A kormányzathoz összesen 335 milliárd forintnyi igényt nyújtottunk be a Közép-magyarországi Régió kórházainak fejlesztésére. A már 2017-ben rendelkezésre álló 40 milliárd forintos keret szakmai felosztása most zajlik, ebből is jelentős további forrás várható itt is egyes épületek belső felújításának megkezdésére, illetve az átfogó rekonstrukció tervezésére, előkészítésére. A 2018-ban folytatódó, illetve kezdődő nagyobb építkezésekről, az erre tervezett összesen 185 milliárd forintról jövő tavasszal dönt majd a kormány. A fennmaradó további 100 milliárd forintból pedig olyan további térségi kórházakat fejlesztenek majd a 2. ütemben, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a sürgősségi ellátásban, de fontos betegellátás zajlik bennük, hiszen ők veszik át rehabilitációra vagy ápolásra az arra szorulókat, és ezzel tehermentesítenek más intézményeket. Jövőre terjesztjük be többek között a János és a Kútvölgyi kórház teljes felújítási tervét és költségvetését is, ez alapján akár 2018 elején el lehet kezdeni a nagyberuházást, ami mellett a fent leírt közlekedési fejlesztésekre is szükség lesz a környéken.

Milyen szerepe volt a Szent János Kórház fejlesztésében a civileknek?

A kórház megmentéséért 13 ezer aláírást gyűjtöttek össze Szilágyi Zsolt II. kerületi lokálpatrióta polgári kezdeményezésére. Az aláírókhoz csatlakozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és dr. Láng Zsolt polgármester, akivel jó munkakapcsolatot alakítottunk ki, és rendszeresen egyeztetünk a kórház jövőjéről. A lakosság bevonásával a civilek érdeme, hogy felsőbb szinten egyre komolyabban foglalkoznak a közép-budaiak problémájával. Szilágyi Zsolt és munkacsoportja azóta is rendszeresen segíti a szakmai munkát felvetésekkel és javaslatokkal. Ez az egyetlen lakossági csoport, amely eddig engem miniszteri biztosként megkeresett. Hívásukra több lakossági fórumon és szakértői kerekasztal-megbeszélésen is részt vettem.

Budai Polgár

Utolsó módosítás dátuma: 2016. október 21. 14:58