Hírek
Önkormányzat
Polgármesteri hivatal
Hirdetőtábla
Intézmények
Kultúra
Sport
Kerület
Kerületi díjazottak
Bibó István kerulet/keruletidijazottak/bibo_istvan.html 2011 6 22 4 17 4 0 2011 6 22 4 17 10 45 false

Bibo_Istvan /data/cms101247/Bibo_Istvan.jpg 110 110 - Bibo_Istvan /data/347491/tn_Bibo_Istvan.jpg 110 110 thumbnail: - Bibó István jogász és politikus 1911. augusztus 7-én született Budapesten, és csaknem egész életében a II. kerületben lakott. A Szegedi Tudományegyetemen 1933-ban államtudományi, 1934-ben jogtudományi diplomát. 1946-1950 között a Szegedi Tudományegyetem professzora és a MTA tagja. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal tüntették ki.
 
A háború előtt bírósági jegyzőként és igazságügyi minisztériumi tisztviselőként dolgozott. Erdei Ferenc felkérésére a Belügyminisztérium közigazgatási osztályát vezette 1947 júliusáig, és a megyerendszer reformját sürgette. 1956-ban részt vett a Nemzeti Parasztpárt majd a Petőfi Párt újjászervezésében. November 3-12. között a Nagy Imre kormány államminisztere volt. 

1958 augusztusában életfogytiglani börtönre ítélték és 1963-ban amnesztiával szabadult. Nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott. Munkásságát az állam- és jogelmélet, a nemzetközi jog, közigazgatási kérdések, és a közép- és kelet-európai politikatörténet határozta meg.

Jelentősebb munkái:
- A szankciók kérdése a nemzetközi jogban (1934)
- Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom (1944)
- A magyar demokrácia válsága (1945)
- A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946)
- Az államhatalmak elválasztása egykor és most (1947)
- Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. (1948)
- Az európai társadalomfejlődés értelme (1971–1972)
- Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció.

1979. május 10-én hunyt el Budapesten. Temetésén, amelyen több ezer tisztelője vett részt több száz titkosrendőr társaságában, barátai nevében Illyés Gyula, fiatal tisztelői nevében Kenedi János mondott beszédet; a gyászolók pedig a Himnusz spontán eléneklésével fejezték ki érzelmeiket.

Halála után 2 évvel szamizdatként jelent meg a munkásságát összefoglaló Bibó-emlékkönyv. 1985-ben az ELTE joghallgatói szakmai kollégiumukat a nagyhatású tudósról nevezték el.

100 1308755445483 2011 6 22 4 17 10 45 1
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás
Bibo_Istvan
Bibó István
2011. június 22.

Bibó István jogász és politikus 1911. augusztus 7-én született Budapesten, és csaknem egész életében a II. kerületben lakott. A Szegedi Tudományegyetemen 1933-ban államtudományi, 1934-ben jogtudományi diplomát. 1946-1950 között a Szegedi Tudományegyetem professzora és a MTA tagja. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal tüntették ki.
 
A háború előtt bírósági jegyzőként és igazságügyi minisztériumi tisztviselőként dolgozott. Erdei Ferenc felkérésére a Belügyminisztérium közigazgatási osztályát vezette 1947 júliusáig, és a megyerendszer reformját sürgette. 1956-ban részt vett a Nemzeti Parasztpárt majd a Petőfi Párt újjászervezésében. November 3-12. között a Nagy Imre kormány államminisztere volt. 

1958 augusztusában életfogytiglani börtönre ítélték és 1963-ban amnesztiával szabadult. Nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott. Munkásságát az állam- és jogelmélet, a nemzetközi jog, közigazgatási kérdések, és a közép- és kelet-európai politikatörténet határozta meg.

Jelentősebb munkái:
- A szankciók kérdése a nemzetközi jogban (1934)
- Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom (1944)
- A magyar demokrácia válsága (1945)
- A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946)
- Az államhatalmak elválasztása egykor és most (1947)
- Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. (1948)
- Az európai társadalomfejlődés értelme (1971–1972)
- Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció.

1979. május 10-én hunyt el Budapesten. Temetésén, amelyen több ezer tisztelője vett részt több száz titkosrendőr társaságában, barátai nevében Illyés Gyula, fiatal tisztelői nevében Kenedi János mondott beszédet; a gyászolók pedig a Himnusz spontán eléneklésével fejezték ki érzelmeiket.

Halála után 2 évvel szamizdatként jelent meg a munkásságát összefoglaló Bibó-emlékkönyv. 1985-ben az ELTE joghallgatói szakmai kollégiumukat a nagyhatású tudósról nevezték el.

Utolsó módosítás dátuma: 2011. június 22. 17:10
<2019. július>
HKSzCsPSzV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
Küldje be ötleteit, észrevételeit, kérdéseit Önkormányzatunkhoz itt!