Az emléktábla magyar és német nyelven hirdeti az arra járóknak, hogy 1945 decembere és 1946 májusa között ismeretlen létszámú hidegkúti lakost vittek el a szovjetek kényszermunkára, majd telepítettek ki 1321 német ajkú lakost Németországba.
Az emléktábla avatásán dr. Czaga Viktória helytörténész, a Pesthidegkúti Helytörténeti Kör elnöke tartott – kutatásokra alapozott – történelmi visszatekintést. A kényszermunkára elhurcoltakra édesapja emlékeit felelevenítve ifjabb Helter Ferenc emlékezett, a kitelepítettek sorsára utalva pedig hidegkúti leszármazottak olvastak fel korabeli, kitelepítés alóli mentesítési kérelmeket.
A II. kerületi Német Önkormányzat megemlékezésén Kretz Éva elnök elmondta, hogy az emléktábla az első állomása annak a Pesthidegkúti Kulturális Tanösvénynek, amely a városrész múltjába kalauzolja majd el a látogatókat. Jelezte: szeretnék, ha az emlékhelyet és környékét Búcsú emlékpark néven ismernék majd az arra járók.
A felavatott emléktáblánál sokan helyeztek el virágot, köztük Őrsi Gergely polgármester, Csere István önkormányzati képviselő, a sváb közösség nevében pedig Berger Antal, a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány elnöke. A hagyományos Pesthidegkúti Búcsú keretében megrendezett eseményen közreműködött a Pesthidegkúti Német Dalkör és a Pesthidegkúti Sváb Harmonikakör, valamint Sill Gábor harmonikán.
