A II. világháború után elhurcolt és kitelepített emberek tiszteletére Pesthidegkúton, a Temető utcában, a Helter-híd mellett álló emléktáblánál tartottak megemlékezést január 15-én a II. kerületi Német Önkormányzat, a Helytörténeti Kör, a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány, és a Német Ház szervezésében.
A főváros ostromát követően elsőként 1945. január 14-én, majd március 1-jén hurcoltak el a szovjetek kényszermunkára sok száz 16 és 65 év között férfit Hidegkútról.
- A málenkíj robotra hajtottak közül sokan nem tértek haza, majd a hallagatás időszaka következett - emlékeztetett beszédében Kretz Éva, a II. kerületi Német Önkormányzat elnöke. Mint mondta, az utolsó órában vagyunk, hogy méltó módon tiszteleghessünk az elhurcoltak emléke előtt.
Dr. Czaga Viktória helytörténész beszédében és előadásában elmondta, hogy a nemrég megjelent Pesthidegkúti Helytörténeti Füzetek 7. számában összefoglaló kutatást készített a Hidegkútról a szovjet gulágra hurcolt katonákról és civilekről.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a közelmúltban nyílt csak mód tanulmányozni az orosz állami hadilevéltár dokumentumait, amelyből a kutatás alapján 279 honvéd és 404 civil elhurcolt adatára derült fény. A helytörténész emlékeztetett, hogy az 1945. januári transzportra visszaemlékezők szerint körülbelül 800 hidegkúti férfit vittek el csak a vöröshadserek katonái, és ebben nincsenek benne Máriaremetéről és Máriaremete-kertvárosból elvitt személyek, és a március 1-jei, második transzport sem. Mint Czaga Viktória mondta, a teljes létszámot vélhetően soha nem fogjuk megtudni.
A helyi lakók emlékező gyertyái mellett koszorút helyezett el Őrsi Gergely polgármester, a II. kerületi Német Önkormányzat részéről Kretz Éva elnök és Szlovák Gyuláné, a koszorúzáson részt vett a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat nevében Csabai Péter, elöljáró, valamint Gór Csaba a Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Csere István és Makra Krisztina képviselők, a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány Czemmel László, a Német Ház Alapítvány részéről pedig Helter Ferenc és Küller András.
