A kisebb ügyeknek is nagyobb figyelmet kell szentelni

Címlap   |   2021, január 15 - 12:06Send by email

Évindító interjú Őrsi Gergely polgármesterrel az előző év kihívásairól és eredményeiről, valamint az idei tervekről.

- Az idei évben az egyik fő cél, hogy a II. kerület megőrizze működőképességét, és a koronavírus-járvány, valamint a kormányzati döntések miatt bekövetkező milliárdos elvonásokat a kerületben élők ne érezzék meg a szolgáltatások színvonalán. Őrsi Gergely polgármester szerint óriásberuházások helyett a kisebb, hétköznapi problémák megoldására kell összpontosítani, emellett idén még többet találkozna a lakókkal.

Hogyan értékeli a 2020-ban történteket?

 A tavalyi esztendő minden nehézsége ellenére munkában gazdag, megpróbáltatásokkal és meglepetésekkel teli volt. A járványhelyzet olyan változásokat hozott mindannyiunk életében, amire nem lehetett előre felkészülni. Noha a szomorúbb napok gyakori vendégek voltak a II. kerületben, és rengeteg negatív hatás érte városrészünket, Budapestet és az egész országot, mégis történtek jó dolgok is. A bajban megmutatkozott az emberfeletti és önzetlen munka a helyi szociális és az egészségügyi ágazatban, vagy éppen az a szolidaritás, amit az önkéntesek és az itt lakók egymás és a kerület iránt kifejeztek; ez örömmel töltött el és rengeteg erőt adott. Bebizonyosodott, hogy Buda igazi közösség. Aki itt segítségre szorul, az megkapja azt az önkormányzattól, az egészségügytől, egy szomszédtól vagy egy régen nem látott ismerőstől.
Az ünnepek is a koronavírus árnyékában teltek, de azért jutott idő a családomra is, a tavaly született kisebbik és a három és fél éves nagyobbik fiamra. Az új évet az I. kerülettel közös ételosztással kezdtük, hiszen az ünnepek után a rászorulókra már kevesebb figyelem irányul, ezért is tartom fontosnak, hogy egész évben figyeljük azokra, akiknek kevesebb jut.

Az előző év ugyan a múlté, de a koronavírus maradt. Mit jelent ez a II. kerület életében?

A vírushelyzetben próbáltunk a lehető leggyorsabban reagálni, így az elsők között voltunk, akik a szociális és egészségügyi területen, az óvodákban és bölcsődékben dolgozók tesztelését már a tavaszi hullámban elindították, amit ősszel és az idei év elején folytattunk. Megnőtt a szociális támogatások iránti igény, és bajba jutott vállalkozások is segítséget kértek. Ez a helyzet a kisebb cégeknek, az egyéni vállalkozóknak, az állásukat elvesztetteknek rendkívül nehéz időszak, és akkor még nem beszéltünk azokról, akik eddig is borzasztóan nehéz szociális helyzetben voltak. Ezzel szomorú volt szembesülni, és lehetőségeinkhez képest próbáltunk minden tőlünk telhetőt megtenni megsegítésükért.


Mennyi pénzt fordított tavaly az önkormányzat a vírusjárvány következményeinek enyhítésére és a helyi védekezésre?

Minden héten újabb nagy számokkal kell szembesülnünk. Ezek nem csak a védekezés költségeit jelentik. Gondolok itt a különböző adóváltozások, állami elvonások, az önkormányzatokat érintő pénzügyi változások hatásaira, amelyek arra sarkallnak minket, hogy hétről hétre újragondoljuk a rendelkezésre álló források legjobb felhasználását.
A járvány első hullámában a közösségi költségvetés céljaira – amiről a tervek szerint a lakók dönthettek volna első alkalommal – elkülönített 100 millió forintot költöttük a védekezésre. Ezt azóta túlléptük és folyamatosan fordítunk rá plusz összegeket. Több száz millió forintnál járunk. Ebben benne van a maszkok, a tesztek, a védőeszközök és fertőtlenítőszerek beszerzése, a házi segítségnyújtás finanszírozása. A hivatal ezzel megbízott munkatársai ezres nagyságrendben szállítottak házhoz a 65 év feletti lakótársainknak gyógyszert, élelmiszert, ebédet. A számvetés része az önkormányzati nem lakáscélú helyiségeket bérlők számára nyújtott bérletidíj- vagy közterülethasználatidíj-kedvezmény, és persze a szociális támogatások is: álláskeresési járadékkiegészítés, albérlettámogatás és egyedi szociális létfenntartási támogatások.

A plusz kiadások és a kevesebb bevétel tükrében milyen költségvetésre számítanak 2021-ben?

Lassan hónapról hónapra jut egy olyan intézkedés, ami az önkormányzatokat sújtja: a gépjárműadó és az idegenforgalmi adó elvétele vagy az iparűzési adó csökkentése. Az elvonások főként a működési oldalt érintik. A parkolás ingyenessé tétele a veszélyhelyzet idejére – amellett, hogy több száz millió forintos bevételkiesést jelent kerületünknek – még jobban fáj abból a szempontból, hogy Bel-Budán a parkolás ellehetetlenült, hiszen egymás hegyén-hátán állnak az autók, sokszor balesetveszélyes helyzetet teremtve. A Városrendészet segítségével igyekszünk rendet tartani addig, amíg újra fizetős nem lehet a parkolás. Köszönet azért, hogy némelyik parkolóház és bevásárlóközpont időszakosan megnyitotta kapuit, ahogyan mi is, hogy a környéken élők parkolási gondjain enyhítsünk. Budapesti szinten is kevesebb pénz jut például a hulladékgazdálkodásra, a kaszálásra, útfenntartásra, ezért össze kell hangolni a munkákat a fővárossal, hogyan, miként tudjuk ellátni a feladatokat közösen. A nagyon rossz állapotban lévő utakra, az allergén gyomnövények kaszálására mindenképpen jutnia kell pénznek.


Mindent megteszünk azért, hogy a II. kerület működőképességét és stabil pénzügyi helyzetét megtartsuk úgy, hogy a szolgáltatások színvonala ne csökkenjen, és mindebből a legkevesebbet érezze meg a II. kerületi lakóközösség. Az idei költségvetésbe jóval több tartalékot kell tervezni.

Lehet-e már látni, hogy a korábbi fejlesztési elképzeléseket mennyire kell átírni?

Nagy látványberuházásokra nem kell számítani, de természetesen továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a programunkban megfogalmazott célokra. A hiánypótló vízivárosi orvosi rendelő még az idén elkészülhet a Fazekas utcában, de költeni fogunk a Kapás utcai rendelő és számos háziorvosi rendelő felújítására, modernizálására. Reméljük, hogy az Egészséges Budapest Program által régóta megítélt forrásból megvalósulhatnak a szakrendelőt érintő fejlesztési tervek. Ebben az ügyben levélben fordultam az EMMI-hez, illetve Gulyás Gergely és Varga Mihály miniszterekhez, a kerület jelenlegi országgyűlési képviselőihez, hiszen egy december 31-i kormányhatározat szerint 6 milliárd forinttal csökkentené a kormány a hozzájárulását.


Szintén szeretnénk megvalósítani a pesthidegkúti uszoda melletti Pokorny-liget fejlesztését, hogy a teljes terület szép legyen és bővüljön a közösségi tér. Bízunk benne, hogy elkészülhet a Csalit utca–Csatárka úti szabadidőpark, erre megvannak a források. Fontos cél még az évre a Széna téri történeti emlékpark létrehozása az egykori buszpályaudvar helyén, amit még idén át szeretnénk adni.
Kiemelt célunk növelni a gyalogosok biztonságát. Tavaly is számos helyen létesítettünk gyalogátkelőhelyet, és idén sem lesz ez másképp. Felmérjük azokat a kereszteződéseket, ahol sok a baleset, és a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködve megvizsgáljuk, miként tehetők biztonságossá. Ilyen például a Kapás utca és a Horvát utca kereszteződése, vagy a Hűvösvölgyi út és a Hidegkúti út egy-egy gyalogátkelője. A gyerekek biztonságos ki- és beszállását segítő K+R parkolók kialakítását az oktatási-nevelési intézményeknél szintén folytatjuk. Illetve elkezdtük megvalósítani a Margit-negyed koncepcióját, melynek célja, hogy vonzóbbá tegyük az egykor élettel teli Margit körutat és a bel-budai városrészt megtöltsük a helyi közösségeket szolgáló, társadalmi célú kezdeményezésekkel.
Az óriásberuházások helyett fontosabb és minden bizonnyal nagyobb megelégedésre szolgál, ha kisebb, aktuális, a kerületben élőket zavaró problémákat oldunk meg. Legyen az egy rossz lépcső, egy kátyú vagy egy kidőlt korlát. A nagyobb ügyek megoldása és komolyabb fejlesztések csak azt követően kerülhetnek sorra, ha a mindennapi életünket érintő gondokat sikerül megoldani. A jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni arra, hogy a beérkező panaszokra mielőbb megoldást nyújtsunk. Mi ebben látjuk az önkormányzati szolgálat értelmét.

Az elmúlt évben számtalan lakossági fórumot és egyeztetést tartott az önkormányzat. Van foganatja a hivatalban a lakossági visszajelzéseknek?


Számomra kifejezetten öröm volt, hogy a különböző fórumokon rengeteget találkozhattam személyesen, vagy a járványhelyzetben az interneten keresztül a helyi lakótársakkal. A rengeteg észrevétel és párbeszéd, amit a kerület lakóival folytatunk, az csak segít a munkában. A tervezőasztal mellől nem lehet mindent ismerni, ehhez a helyben lakókra van szükség. Például a Széher út és környéke közlekedési helyzetének megoldásába az ott élők nélkül nem lehet és nem is szabad belevágni, vagy a Hankóczy utca egyirányúsítása is ilyen, azóta is folyamatosan érkeznek a lakossági javaslatok, hogy miként lehetne még jobbá tenni. A lakók ismerik a legjobban környéküket, a gondokat, mi pedig az ő javaslataikat tudjuk megvizsgálni és megvalósítani, legyen szó bármilyen apróságról. Emellett minden héten egy napon fogadóórát tartok.
Jó lenne, ha igazi párbeszéd alakulna ki az önkormányzat és a lakók között, a kommunikáció ne csak kérdezz-felelek legyen. Mi a helyben élők véleményét szeretnénk megismerni, mert csak így jutunk valódi megoldáshoz az egyes ügyekben. Folyamatosan lehet és tudunk javítani azon, hogy a hozzánk fordulók mihamarabb érdemi választ és megoldást kapjanak a problémáikra. A lakosságközpontúságra törekvés, a sok egyeztetés és a lakossági javaslatkérés természetesen nagyfokú rugalmasságot követel a polgármesteri hivatal munkatársaitól is, amiért köszönet jár. Ráadásul sosem lehet azt mondani, hogy elértük az optimális állapotot, mert folyamatos a munka, mindig van min javítani. Természetesen tudjuk, hogy egyszerre mindenkinek, minden igénynek nem lehet megfelelni, de azt kell tenni, ami a közösségnek jó. Nem könnyű, de nagyon jók a tapasztalatok, sok az elismerő visszajelzés, külön öröm számomra, amikor egy-egy szakágat vagy kollégát dicsérnek meg. Akad ugyan negatív hang is, de azok többnyire építő jellegű észrevételek. Az egyetlen nyilvános fogadalmam is a vállalásomhoz kötődik: még több találkozást szeretnék kezdeményezni és tartani a lakossággal.