Az alábbi okok teszik szükségessé a címek (házszámok) rendezését.
A kormány 2014-ben fogadta el a központi címregiszterről (KCR) és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendeletet. A központi címregiszter létrehozásával az volt a cél, hogy egységes – a hatályos (házszámozási) jogszabályokra figyelemmel lévő, a földhivatali nyilvántartással, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartással (SZL) egyező – címnyilvántartás jöjjön létre az országban. A települési jegyzők feladatává tették a KCR-be történő címrögzítést, és ezután valamennyi településen megtörtént a címek felülvizsgálata.
Ennek során kiderült, hogy Budapest II. kerületében a nagyjából 82 ezer bejegyzett (lak)címből 55 ezer nem felelt meg a korábbi jogszabályoknak, vagy tévesen, illetve hibásan volt rögzítve. (Volt olyan lakáscím, mely 72-féleképpen létezett a KCR-ben, így az SZL-ben, vagyis 72-féleképpen lehetett volna bejelentkezni egyetlen lakásba...) Jelen pillanatban is még 40 ezer cím van felülvizsgálat alatt (nagyjából 50 ezer cím pedig nincs még rögzítve, zömmel nem lakcímek) és ezek rendezése folyamatosan zajlik.
1874 óta, amióta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa első ízben állapította meg a házszámozás szabályait, azok lényegüket tekintve nem változtak. A jelenleg hatályos fővárosi közgyűlési rendelet szerint a házszám a telkek sorszáma és nem az számít, hogy hány épület található az adott telken. A kiosztott házszámok semmiképpen sem oszthatóak meg telken belül, ezt csak akkor lehetne megtenni, ha az adott telket felosztanák és új helyrajzi (fő)számok keletkeznének. Továbbá, ha egy telket megosztanak, akkor az eredeti házszám kiesik/megszűnik és helyette /A és /B stb. házszámok jönnek létre (magyarán, ha a 65.-ös házszámú telket kettéosztják, akkor a két új telek házszáma 65/A és 65/B lesz, a 65.-ös házszám pedig megszűnik). Ezeket a 150 év óta változatlan, világos házszámozási szabályokat számos helyen nem tartották be, és többek között ezek javítása is megtörténik a címek rendezése során. Amennyiben egy telken több épület/lépcsőház található, úgy azokat az ABC betűjeleivel kell megjelölni. Társasházi lakások szint/ajtószám megjelölését pedig a társasházi alapító okiratban foglaltak alapján kell rögzíteni a KCR-be.
A fent említett 40 ezer kerületi ingatlan esetében a tulajdoni lapokon a „felülvizsgálat alatt” kitétel szerepel. Ennek következménye, hogy ezen címekre nem lehet bejelentkezni, és egyik ingatlan sem hitelképes, valamint például az otthonteremtési támogatásra sem jogosult addig, amíg a címkezelés le nem zárul. A címkezelési eljárás lefolytatása után – 1-2 héten belül, automatikus adatátvétellel – a tulajdoni lapokra is a jogszabályoknak megfelelően képzett címek kerülnek fel, és mindegyikről lekerül a „felülvizsgálat alatt” kitétel. A címkezelési eljárás lefolytatásakor – amennyiben az lakcímváltozáshoz vezet – az új lakcímkártya visszamenőlegesen lesz dátumozva, arra az időpontra, amikor a címkezelési eljárást megelőző címre jelentkezett be az állampolgár. Jogi nyelven ez költözéssel nem járó lakcímváltozást jelent, ami nem minősül adatváltozásnak, így a címváltozás tényének igazolását egyetlen egy hatóság/szolgáltató sem kérheti az állampolgártól. A jogszabály alapján amúgy sem adható ki semmiféle címigazolás a KCR-ből. Az ingatlan címét kizárólag az ingatlan tulajdoni lapja bizonyítja (amennyiben azon már nem szerepel a „felülvizsgálat alatt” kitétel).
Mindazok számára nélkülözhetetlen a cím rendezése, akik be akarnak jelentkezni, vagy jelzáloghitelt akarnak felvenni, vagy otthonteremtési támogatásra pályáznak az adott ingatlan esetében. Mások számára csak nehézségeket okoz a cím megváltozása (egészen addig, amíg nem akarnak hitelt felvenni, vagy támogatásra pályázni), de már szinte minden szolgáltató automatikusan értesül a címváltozásokról, és minden hatóságnál/szolgáltatónál díjmenetes a címváltozás átvezetése.
A kormányzati szándék többek között azért is született meg az egész országra kiterjedő címrendezés kérdésében, mert a KCR-ben ún. x és y címkoordinátákkal kell rögzíteni minden címet, később pedig ezen koordináták alapján fognak méterre pontosan megtalálni minden ingatlant a mentők, a tűzoltóság és a rendőrség is. (Hogy ez a tervezett rendszer mikor fog élesedni, arról nincs információnk.) Épp az hívta életre a KCR-t, hogy ezek a szervek számos esetben nem találták meg a pontos címet, mert nem a jogszabályoknak megfelelően használták/használják a házszámokat, címeket (arra is van számos példa kerületünkben, hogy az ingatlan címét olyan közterületnél használják, mely közterülettel az nem határos).
Minisztériumi jogszabály-értelmezés alapján a címkezelési eljárás speciális államigazgatási eljárás, amely nem tartozik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá, így nem minősül hatósági ügynek, mivel egy regiszter adatbázisba történő adatbejegyzésről van csupán szó. Ezért határozatot, írásbeli döntést nem lehet hozni ilyen eljárásban, továbbá – annak ellenére, még ha állampolgár, vagy hatóság kezdeményezi is a címkezelési eljárást – az eljárásban nincs ügyfél, így semmiféle helyszíni egyeztetésre nincs mód a címkezelési eljárásokkal kapcsolatban és címigazolás sem adható ki a KCR-ből. A fentiekből az is következik, hogy a címkezelési eljárással szemben nem lehet sem panasszal, sem fellebbezéssel élni, kizárólag bírósági úton lehetséges jogorvoslatot kérni.
Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal
Hatósági Igazgatóság