Sikeres digitális átállásról, mély önismereti tapasztalatokról, megvédett munkavállalókról és megsegített vállalkozásokról is beszélt az élet négy különböző területéről érkezett közéleti szereplő Kinyitottunk? címet viselő alkalmon.
A Veiszer Alinda moderálásával zajlott beszélgetésen, a Védett Tér harmadik alkalmán Bábel Balázs, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, Hevér Gábor színész, Komáromi Zoltán háziorvos és Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester vett részt, és közreműködött a hazai pályán játszó Átrium Ketrec Zenekar is.
Önismeret és jól felfogott érdekek
„Nagyon sok tanulsággal járt ez az időszak, nagyon sokat adott önismeretben – az is felmerült: lehet így élni? Lehet, hogy valami mást kellene csinálnom? Igen, azt hiszem padlizsántermesztő leszek!” – mondta Hevér Gábor, aki szakmája okán nagyon gyorsan veszítette éppen futó munkáit. Arról beszélt, ő és a környezete is gyorsan megtanult spórolni, egymásnak segíteni, egymásnak dolgozni, ennek jegyében telt az elmúlt három hónap.
A relatív tétlenséggel szemben megnőtt feladatokról számolt be Bábel Balázs. Míg egyfelől a kormányzat és a törvényalkotás szándéka egyértelmű a munkavállalók jogainak és az érdekképviseletek gyengítése a 170 munkahelyen jelenlévő szövetség szerint a munkaadók egy jelentős része szívesen kereste a szakszervezeket, hiszen szinte mindenkit felkészületlenül ért ez a soha nem tapasztalt új helyzet. „Ahol jelen vannak a szakszervezetek, ott jobb feltételeket tudtunk elérni a munkavállalók számára, felértékelődött a szerepünk” – húzott mérleget a járványidőszakról Bábel Balázs. A munkaadók vegyesen reagáltak: volt, ahol fizetést kaptak azok a dolgozók is, akiknek gyermekükkel kellett otthon maradniuk, másutt viszont azonnali leépítésbe kezdtek.
A szolidaritás mellett bizony gazdasági kérdés is volt, hogyan reagál egy önkormányzat a járvány okozta gazdasági visszaesésre – árulta el a „házigazda”, Őrsi Gergely polgármester. A II. kerület vezetője azt mondta, amellett, hogy kötelességük volt segíteni, a „jófejség” mellett jólfelfogott érdeke is volt az önkormányzatnak, hogy rövidtávon segítse a vállalkozásokat – hiszen ha gyorsan tönkre mennek a helyi gazdasági szereplők, üresen maradnak az üzlethelyiségek és további adóbevétel-kieséssel is számolni kell.
Egészségügy: improvizálás és kevés segítség
„Akiknél megvoltak a kész megoldások, megvoltak a panelek, azok gyorsan tudtak reagálni” – számolt be a tapasztalatokról Komáromi Zoltán háziorvos, aki azt mondta, az évek óta épített e-mail-listájának köszönhetően már hetek óta digitális rendben dolgozott, amikor az Operatív Törzs ajánlásokat fogalmazott meg erről. A háziorvosi praxisok sem kaptak ebben központi segítséget – a telefonos konzultációk tényét rögzítik, de azokat nem finanszírozza az egészségbiztosítás –, a szakrendelők és kórházak viszont képtelenek voltak átállni a digitális munkavégzésre. „Összességében véve mindenki improvizált, nekem kellett lemendzselnem, hogy a pácienseimen elvégezzék a megfelelő vizsgálatokat” – mondta Komáromi Zoltán, aki azt is hozzátette, hogy az átállásban a betegek is nagyon jó partnerek voltak.
Ahogy a háziorvos, úgy a „házigazda” Őrsi Gergely polgármester is a digitalizáció felgyorsulását látja a járványhelyzet fő hozadékának – sőt, szerinte ez az egyetlen pozitív fejlemény. Nagyon gyors változások zajlottak, megerősödött a digitális ügyintézés, és a hivatali rendben is megjelent a home office. A kohászat, elektronika és fémipar területére rálátva Bábel Balázs azt mondta, itt is sikerült előrelépni a digitalizációban, azonban arra is rámutatott, hogy a home office továbbra is szabályozatlan terület munkajogilag. Aki a kakukktojás volt a pozitív digitális tapasztalatok terén, az Hevér Gábor volt.
„Közönség nélkül egyszerűen nem megy – mondta a színész, aki most sem változtatott eddigi döntésén és nem „költözött be” semmilyen online felületre. Úgy gondolja, szakmája számára nem is járható út ez, vissza is kérdezett Veiszer Alinda felvetésére. – Te fizetnél ugyanannyit egy online előadásért, mint a színházban az első sorért?”
Biztos második hullám, bizonytalan negyedház
A háziorvos és a polgármester tapasztalata ott is egybevágott, hogy nagyon kevés igazolt beteget érintett a járvány. Komáromi Zoltán 2400 embert érintő praxisában egy teszttel igazolt megbetegedés volt – egy abszolút veszélyeztetett, gyenge immunrendszerrel rendelkező páciens gyógyult ki a fertőzésből. A II. kerület 2000 tesztet végeztetett el egészségügyi, szociális, óvodai, illetve bölcsődei dolgozói között, összesen egyvalaki esett át korábban a betegségen.
Mindenkit foglalkoztat természetesen a hogyan tovább. A háziorvos a szerinte biztosan bekövetkező második hullámra készül. Egyrészt a vakcinatesztelés „első vonalában” szeretne lenni az első adandó alkalommal, másrészt addig más betegségek kockázatait szeretné minimálisra csökkenteni praxisában, hogy adott esetben csak a koronavírusra kelljen koncentrálni. Bábel Balázs arra készül, hogy a termelés teljes újraindulásával a szakszervezetek a lehető legjobb körülményeket tárgyalják le a munkavállalóknak, az esetleg elhúzódó gazdasági válság hatásainak leküzdéséhez pedig az oktatás terén van szükség gyors változásokra. Az önkormányzatokat érintő elvonások, az elmaradó bevételek miatt Őrsi Gergely szerint lehetetlen hosszútávra tervezni, az önkormányzati költségvetés áttervezésére lesz szükség. Ez fejlesztések elmaradását jelenti majd, miközben mindent meg kell tenni helyben a munkahelyek megmaradásáért, a helyi vállalkozások segítéséért.
Miközben érkeznek megkeresések felé, Hevér Gábor szerint senki nem látja tisztán, mit hogyan nézhet ki az újranyitás a színházakban. „Nagyon nehéz elképzelni, milyen negyedház előtt játszani… Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy rentábilis legyen egy előadás a social distancing szabályainak pontos betartása mellett” – fogalmazott őszintén a színész.
És véget ért-e már, mikor érhet véget a járvány? Erre Komáromi Zoltán adott határozott, de nem optimista választ: „Ennek akkor lesz vége, ha beoltottunk 3 millió magyar embert”
A beszélgetést itt nézheti vissza: https://www.facebook.com/budapest2/posts/4167634176610405
A Védett Térről
A beszélgetés legelején bejátszottak egy kisfilmet is, amelyben helyi gazdasági szereplők beszéltek a járvány alatti tapasztalataikról. A házhozszállításra való gyors átállás mellett a tartalékok korábbi felhalmozását emelte ki Vidó Nóra, az IGEN Pizzéria tulajdonosa, aki a hazai vendégek kiszolgálására építő vendéglátók megmaradására számít. A Fény utcai piac egyik legnépszerűbb szereplője, a Bálint Kert társtulajdonosa, Bálint Péter kiemelte a II. kerületi önkormányzat segítségét, és azt, hogy mekkora erőt ad nekik, hogy érzik: visszavárták őket a vásárlók. Az újrakezdés nehézségei mellett arról beszélt Gácsi-Rózsa Ágnes, a Kedvenc Fodrászom tulajdonosa, hogy sokat jelentett számukra a kéthavi bérleti díj elengedése.
A Védett Tér rendezvénysorozat a II. kerületi Önkormányzat, a Friedrich Ebert Stiftung Budapest és az Átrium Színház közös szervezésében jött létre. A II. kerület – szolidáris kerületként – elkötelezett abban, hogy valódi, szemléletformáló és megoldásközpontú beszélgetéseknek teremtsen teret. Ezért döntött úgy Őrsi Gergely, hogy a magyar közéletben hiánypótlónak szánt, havonta jelentkező tematikus alkalmakon nemi szerepekről, családon belüli erőszakról és munkahelyi visszaélésekről legyen szó. Az önkormányzat ingyenes programja szakértők, közéleti szereplők bevonásával járja körül témáit. Az élet felülírta a terveket, egyelőre az online térbe szorult a rendezvény, amelynek első „kiadása” anyák napja környékén, Karanténanyák címmel jelentkezett, majd másodszorra Kiszabadulók címmel a gyermekek karantén alatti tapasztalatai kerültek terítékre.
