Hiánypótló könyv az ikonikus Széna térről

A felújított Széna tér átadását követő napon, október 23-án mutatták be a szerkesztők és a szerzők a Buda ikonikus terét középpontba állító hiánypótló tanulmánykötetet, amely a II. Kerületi Önkormányzat gondozásában jelent meg.

A könyvbemutatót a Marczibányi Téri Művelődési Központban tartották számos érdeklődő előtt, akik közül többen a téren zajló 1956-os eseményeket személyesen is átélték. A megjelenteket Őrsi Gergely polgármester köszöntötte, aki elmondta, hogy a felújítás előtt sokat gondolkoztak azon, hogyan lehetne megjeleníteni a sokarcú budai tér rendkívül gazdag történetét, mindazt, amin a tér és lakói keresztülmentek. Megtervezését megelőzte történelmének aprólékos feltárása, majd segítségül hívták a történelemtudományt, a szépirodalmat és a képzőművészetet is, így a most kialakított Széna téren nemcsak egy új parkban lépdelünk, de történelmét és történeteit is megismerjük: az ott elhelyezett installációk, a feltárt romok, az új szobrok, a régi városfal, az irodalmi idézetek átélhetővé teszik a történelmet, családokat vonzanak és beszélgetéseket ösztönöznek. Különlegesség, hogy a Széna tér történetének feldolgozása párhuzamosan haladt a tér építészeti, tájépítészeti kialakításával – tette hozzá.

A Széna tér című tanulmánykötetet az egyik szerkesztő, Merker Dávid, illetve a tizenegy szerző közül hárman mutatták be: Saly Noémi város- és kávéháztörténész, Eörsi László történész és Holló Szilvia Andrea várostörténész, muzeológus. Számos érdekességet is hallhattak a jelenlévők a térről, ahol középkori városfal, kórház, buszpályaudvar, vesztőhely, gyár és legendás vendéglátó-ipari egységek is helyet kaptak, és nemcsak Budapest ostromának, de az 1956-os forradalomnak is drámai főszereplőjévé vált. A beszélgetést Nagy Eszter önkormányzati képviselő vezette.

Széna tér – Fejezetek egy megkerülhetetlen tér történetéből

A kötetben számos szakterület neves kutatói tárják fel a Széna tér titkait és múltját. Olvashatunk Saly Noémi vízivárosi és országúti vendéglátás-történeti kalandozásairól, a Ganz-gyár okán Bel-Buda ipartörténetéről, de közlekedési csomóponti szerepéről is. Épített örökségünket tárja fel a budai városfalról, a régi Szent János Kórházról vagy a Margit körúti fogház történetéről szóló tanulmány. Az utolsó fejezetben a tér politikai és harctéri szerepét is megismerhetjük: a Ganz-gyár nyilasai mellett a budai lány, Szenes Hanna kalandos életéről és haláláról olvashatunk, Ungváry Krisztián történész a II. világháborús, Eörsi László pedig az 1956-os szerepét dolgozza fel. Mindezt rendkívül olvasmányosan, ugyanakkor tudományos alapossággal. Hiánypótló munkát vehet kezébe az olvasó, amelynek révén közös múltunk – a szó szoros értelmében – teret kapott, ahogy a kötet köszöntőjében is olvashatjuk.
Megjelent a II. Kerületi Önkormányzat kiadásában.
Ára: 4200 Ft, kapható a Marczibányi Téri Művelődési Központban.