A Szilágyi Erzsébet fasorban álló Raoul Wallenberg-emlékműnél tartott főhajtást Őrsi Gergely polgármester és Verő Tamás, a Frankel Leó úti zsinagóga főrabbija a tízezrek megmentésében élenjáró svéd diplomata emléke előtt január 17-én. Wallenberget a szovjetek 1945. januárjában ekkor hurcolhatták el, de halálának helye és pontos ideje azóta is tisztázatlan.
Őrsi Gergely polgármester az alkalomból így emlékezett meg a közösségi oldalán:
- Hetvenhét éve Budán még zajlott a II. világháború egyik legpusztítóbb városi csatája, de Pesten már véget értek a harcok. Miközben az ostrom borzalmai után kinyíltak az óvóhelyek és a gettó kapui is, eltűnt ekkor egy ember, akinek budapestiek tízezrei köszönhették életüket. Ő volt Raoul Wallenberg, aki legendás Studebaker autóján fáradhatatlanul járta a várost, hogy minél több embert mentsen ki a halál torkából. A sorsát ő maga választotta. Élhette volna a svéd aranyifjak léha és kényelmes életét, távol a harcterektől és a háború borzalmaitól. Ő azonban más utat választott. Idejött Budapestre, és minden leleményét, sármját és kreativitását bevetve vált igazi hőssé.
Erre a hősre azonban évtizedekig nem emlékezhettünk köztereken. Végül itt, Budán állították fel első emlékművét a nyolcvanas években. Ma itt emlékeztünk Verő Tamással, a Frankel Leó úti zsinagóga főrabbijával. Ugyanakkor a hősi emlékezés számomra személyes okból is fontos. Wimmer Éva, Wallenberg tolmácsa közeli barátom volt. Tőle tanultam meg, mire van szükség ahhoz, hogy valaki hőssé váljon és reményt adjon embertársainak akkor, amikor úgy tűnik, mindent ellep a sötétség.