Sokszínű forradalom – 1956-ra emlékeztek kerületszerte

Kulcsszavak Megosztás

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján a II. kerületben is több helyszínen tartottak megemlékezést.

Megemlékezés a Széna téren

A Széna téri 1956-os emlékműnél tartott önkormányzati megemlékezésen Őrsi Gergely polgármester ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc egyszerre volt a pesti srácok, a budaiak, a Széna tériek, a hidegkútiak és a nem budapestiek forradalma.
– Megtalálták azt, ami régóta összeköti a magyar embereket: a magyarság azért tud ma Közép-Európában létezni és élni, mert a szabadságvágy minden különbözőségünk ellenére összekovácsolt minket. Ezt kell keresnünk ma is, mert így tehetünk egy lépést afelé, hogy békés, boldog, egymást meghallgató közösségben élhessünk.

A polgármester emlékeztetett arra is, hogy a forradalomban a Széna tériek, a Corvin köziek és a vidéki ellenállók mellett voltak hétköznapi hősök is.
– Az ő történetük óvóhelyre vonulásról, belövésekről, szétlőtt vasúti kocsiról, utcán heverő holttestekről, sorban állásról és a megtorlás napjairól szóltak. Azokra is emlékeznünk kell, akik nem mertek, nem tudtak fegyvert ragadni, de támogatták szabadságharcunkat – mondta Őrsi Gergely.
Hozzátette, tavaly a Margit körút túloldalán, a Széna téren felavatott emlékpark kialakításakor az is cél volt, hogy megelevenedhessenek a korszakot átéltek személyes történetei. – A Széna tér alkalmat ad arra arra is, hogy beszélgessünk azokkal, akik még 1956-ot a saját szemükkel látták, mert a történeteken keresztül megismerhetjük a korszakot – tette hozzá.
Az ünnepségen közreműködött Kézdy Luca hegedűművész, valamint Kovács Máté, aki Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét mondta el.

A Széna téri emlékműnél és a kopjafáknál II. kerületi lakók, civil szervezetek, pártok és az önkormányzat frakcióinak képviselői, valamint II. kerületi oktatási intézmények vezetői hajtottak fejet és helyezték el az emlékezés koszorúit, virágait:
A II. Kerületi Önkormányzat képviseletében Őrsi Gergely polgármester. Varga Előd Bendegúz alpolgármester és Besenyei Zsófia önkormányzati képviselő a Magyar Szocialista párt II. kerületi szervezete nevében. Tordai Bence országgyűlési képviselő és Kovács Márton alpolgármester a Párbeszéd-Zöldek nevében. Demokratikus Koalíció nevében Szabó Gyula alpolgármester, a DK II. kerületi szervezetének alelnöke, Nagy Eszter és Gál Andrea önkormányzati képviselő, Zeiler Juliana elnökségi tag. A Momentum Mozgalom II. kerületi szervezete nevében Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, Berg Dániel alpolgármester, Kiss Roland önkormányzati képviselő, Majoros András frakcióvezető, Karvalics Annamária elnökségi tag. A Kerületünk az otthonunk-frakciószövetség nevében Gál Andrea és Majoros András, Perjés Gábor, Tóth Csaba önkormányzati képviselők. Az LMP Magyarország Zöld Pártja I., II. és XII. Kerületi szervezete nevében Tóth Csaba Róbert önkormányzati képviselő és Mendreczki Károly területi elnök
A Fidesz képviseletében Gór Csaba, a 4. választókerületi elnöke, önkormányzati frakcióvezető és Bíró Zsolt önkormányzati képviselő koszorúzott. A Kereszténydemokrata Néppárt II. kerületi szervezete nevében Csere István önkormányzati képviselő és Bálványkövi István helyezett el koszorút. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt nevében Juhász Veronika önkormányzati képviselő és Palacskó Lászlóné passzivista koszorúzott.
A Közép-Budai Tankerület Központ nevében Csapó Ildikó, gazdasági igazgató, valamint Bárány Csilla, a Pitypang utcai iskola igazgató-helyettese, Gábor Áron, az Újlaki iskola igazgatója, Gát-Bőti Mariann, a Palotás Gábor iskola igazgatója, Hadzsy Anna, a Rákóczi gimnázium igazgatója, Istenes Mónika, a Kodály iskola igazagató-helyettese, T. Zuggó Tünde, a Szabó Lőrinc iskola igazgatója, Pethő Judit, a Rózsadombi iskola intézményvezető-helyettese, Nagy Andrea, a Remetekertvárosi iskola igazgatója, Vincze Judit a Csik iskola igazgató-helyettese, Kerekes Zsolt a Fillér utcai iskola, Türjei Zoltán, a Taplocsányi iskola és kollégium igazgatója, Csenki József a Budenz iskola vezetője, Varga Mónika, az Áldás utcai iskola igazgatója.
Az 1956 Magyar Nemzetőrség nevében Komáromi István nemzetőr vezérőrnagy, Rimner Gábor nemzetőr dandártábornok, Lehr András nemzetőr dandártábornok, Helmeczy György nemzetőr dandártábornok és Lugossy Babett nemzetőr alezredes koszorúzott. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara II. Kerületi Tagcsoportja nevében Bella Sándor, elnökségi tag helyezte el a megemlékezés koszorúját.

Élővé vált a megemlékezés

A központi ünnepséget követően a tavaly felújított Széna téri emlékparkban folytatódott a megemlékezések sora. Őrsi Gergely polgármester az 1956-os emlékszobornál hívta fel a figyelmet arra, hogy az alkotáson korabeli, mindennapi használati tárgyak kontúrjai látszanak, és emlékeztetett arra, hogy a parkban a nemzeti színű fényfestéssel megvilágított szökőkút is a forradalomra emlékezik. Mindenkit biztatott arra, hogy ossza meg a forradalommal kapcsolatos emlékeit hozzátartozóival.

Az emlékpark is megelevenedett a nemzeti ünnepre. A II. Kerületi Önkormányzat meghívására élő installációt alkotott a 8. Harckocsiezred Katonai Hagyományőrző Egyesület. Tagjai nemcsak az 56-os szabadságharc időszaka alatt is páncélos harci járművek ellen használt löveget, illetve szovjet katonai terepjárót hoztak magukkal, de öltözékükkel és hagyományőrzésre használt fegyvereikkel egyaránt megidézték a forradalmárokat és a szovjet katonákat.

Újdonság volt, hogy a látogatókat kortól függetlenül játékos módon segítették az emlékezésben. Az elektromos áramot termelő kerékpárokat hajtva régi rádiókon korabeli hangfelvételeket szólaltathattak meg a nyeregbe ülők, és volt ügyességi játék, valamint 1956-os kvíz is.

Főhajtás Pesthidegkúton

Pesthidegkúton hol a nap sütött, hol az eső esett az önkormányzat ünnepi megemlékezésén október 22-én délelőtt, amikor a misét követően az emlékezők összegyűltek a mártírhalált halt Lénárd Ottó, valamint Köteles Lajos hidegkúti forradalmárcsoportjának emlékére elhelyezett emléktáblánál. Elsőként Paduraru Iulian plébános mondott áldást, majd Őrsi Gergely polgármester beszélt az el-eleredő esőben arról, hogy 1956 a színek forradalma volt a diktatúra uniformizálta szürke Magyarországon. – Az akkor élt emberek is különböztek egymástól, ugyanakkor megtalálták azt, ami összeköti őket, mint ahogy ma is: ilyen a szabadság és a béke. Mi, akik örökül kaptuk a szabadságot, ne csak egy megemlékezés erejéig legyünk együtt, hanem beszélgessünk tovább mindarról, ami összeköt. Lehet, hogy a forradalmat leverték, de 33 évvel később meglett az eredménye: örökül kaptuk a szabadságot. Emlékezzünk és emlékeztessünk – zárta ünnepi beszédét a polgármester.

Gór Csaba, a II. kerületi Fidesz–KDNP-frakció vezetője arra emlékeztetett, hogy 67 év után már egyre kevesebben vannak közöttünk, akik átélték a fegyverropogást, a lánctalpak csikorgását, és egyre kevesebbekben él a Köteles Lajos-féle nemzetőrök bátorsága. – Mit mondjunk azoknak, akiknek 1956 csak egy lap a történelemkönyvben? Azt, hogy a szabadság igazi záloga a jövőért érzett felelősség, küzdjünk az emlékekért, és folytassuk elődeink harcait. Tisztelet a bátraknak! – zárta emlékezését.
Kabainé Gungl Éva meghatódva idézte fel nagybátyja, Lénárd Ottó, a forradalom egyik pesthidegkúti hősi halottjának alakját. – Özvegy nagymamám nyolc gyermeket nevelt, Ottó a negyedik gyerek volt. Leszerelése után pékként dolgozott, október 24-én ragadta magával a forradalom szele, a Mechwart téren csatlakozott a Nemzetőrséghez. A Corvin közi harcokban comblövést kapott, a János kórházban megműtötték, de gipszelt lábbal is a forradalmat szolgálta, kenyeret és élelmiszert szállított a forradalmároknak és a lakosságnak. Felmerült benne, hogy elhagyja az országot, mégis maradt; a Mahartnál dolgozott hajógépészként, amikor egy nap a hajót megállítva letartóztatták, és a Margit körúti fogházba hurcolták. Kínozták, verték, tizenötödmagával bíróság elé állították, életfogytiglanra ítélték. Másodfokon egy vérbírót kaptak, így tizenötük közül csupán egy menekült meg az akasztás elől. Ottó fiatalon, 29 évesen lett a megtorlás áldozata, a 301-es parcellában nyugszik a többi hősi halottal együtt.

Az ünnepség zárásaként kerületünk országgyűlési képviselője, önkormányzati képviselők, politikai és civil szervezetek, iskolák képviselői, hozzátartozók helyezték el az emlékezés virágait a forradalom pesthidegkúti mártírja, Lénárd Ottó és Köteles Lajos nemzetőr emléktáblájánál:

A II. Kerületi Önkormányzat nevében koszorút helyezett el Őrsi Gergely polgármester, Tordai
Bence országgyűlési képviselő, a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat nevében dr. Csabai
Péter elöljáró és Makra Krisztina képviselő, a II. kerületi Fidesz-frakció nevében Gór Csaba
frakcióvezető, a KDNP-frakció nevében Csere István és Frank Tamás, a Jobbik Konzervatív
Párt nevében Bodor Zoltán, az LMP – Magyarország Zöld Pártja I.-II.-XII. kerületi szervezete
nevében Tóth Csaba Róbert önkormányzati képviselő, a Német Önkormányzat nevében
Szlovákné Eschenbach Györgyi és Király István, a Német Ház Alapítvány nevében Küller
András és Helter Ferenc, a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány nevében Berger
Antal és Czemmel László, a széphalmi és ófalui plébánia nevében Paduraru Iulián plébános,
az Ökumenikus általános iskola nevében Csere István igazgató és a tanulók, a
Remetekertvárosi iskola nevében Szabóné Prisztai Kata és Bárdosi Jázmin, a PPKSZ nevében
Gellén Andrea és Bozzay Kató, valamint a hősök családtagjai, Kabainé Gungl Éva és Rigóné
Gungl Erzsébet, illetve Köteles Lajos fia, Köteles Ferenc.

„Egy maroknyi nép is naggyá és dicsővé tud lenni”

2019-ben rendeztek először fáklyás felvonulást az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulójának előestéjén a Nagy Imre Emlékháztól. Az emléksétából mára hagyomány lett, így idén is szép számmal gyűltek össze a megemlékezők az Orsó utcai ház kertjében, ahol a mártír miniszterelnök unokája, Jánosi Katalin köszöntötte őket.

Ezt megelőzően Jánosi Katalin életrajzi előadást tartott nagyapjáról, a család mindennapjairól és arról, hogyan élték meg a forradalom napjait. A séta előtt is beszélt a 67 évvel ezelőtti eseményekről, és idézett Nagy Imrének abból az ünnepi beszédéből, amit 1948-ban, a ’48-as események centenáriumán mondott a Parlament elnökeként az Országházban – kicserélve csupán a két évszámot, 1848-at 1956-ra: „… a haladás, a szabadság és a humanizmus magasztos eszméiért vívott áldozatos küzdelemben egy maroknyi nép is naggyá és dicsővé tud lenni”.

Őrsi Gergely polgármester az ötvenes éveket szürkének, az ’56-os forradalmat ezzel szemben színesnek nevezte, mert a legkülönbözőbb emberek álltak ki azon elvek mellett, amiben egyeztek, a szabadság és a hazaszeretet mellett. ’56 a kiábrándult kommunista Nagy Imre forradalma éppúgy volt, ahogy a pesti srácoké és Mindszenty bíborosé is – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy generációja a szabadságot ajándékba kapta, feladata pedig ennek a szabadságnak és békének a megőrzése. – Ehhez ismernünk kell környezetünk és a valaha itt élt lakók – államférfiak, művészek vagy hétköznapi emberek – történeteit, mondta Őrsi Gergely, aki azt is kiemelte, hogy a történelmet sokkal inkább megtanulhatjuk ezekből, mint a történelemkönyvekből.
A beszédeket követően a megemlékezők az önkéntes tűzoltók segítségével meggyújtott fáklyákkal a kezükben elindultak először az Orsó utca és a Fenyves utca sarkánál lévő emlékműhöz, Ortutay Tamás alkotásához, ahol Galkó Balázs színművész olvasott fel Déry Tibor 1958-ban írt Börtönnapok hordaléka című önéletrajzi jegyzeteiből, majd tovább, a Nagy Imrével együtt kivégzett újságíró, politikus Gimes Miklós egykori otthonáig.
Az emlékezőkkel együtt vonult a képviselő-testület több tagja, az évfordulóra felújították és visszatették korábbi helyére, az Orsó utca sarkára Nagy Imre emlékpadját is.

Tisztelgés az ifjú hős emléke előtt

Az Akadémia Hűvösvölgyi úti falán elhelyezett emléktábla előtt is megemlékezést tartott a II. Kerületi Önkormányzat október 23-án délután, a fiatalon kivégzett Méhes Attila emléktáblájánál. Az operaénekesnek készülő II. kerületi ifjú sorkatonaként vett részt a forradalomban, autóval embereket mentett a tűzvonalból, azonban tőrbe csalták és a szovjet katonák 1956. november 7-én az Akadémia falain belül kivégezték. Tiszteletére 1993-ban helyeztek el emléktáblát, a honvédelmi minisztérium pedig posztumusz honvéd őrnaggyá léptette elő.