1944. november 7-én végezték ki a Margit körúti katonai fogházban Szenes Hannát, egy mindössze 23 éves budai lányt, aki azért jött vissza Magyarországra, hogy megmentse az üldözött magyar zsidókat. Pedig tehetett volna másként is: cionistaként Palesztínába vándorolt, azonban látva a második világháború borzalmait, jelentkezett a brit hadseregbe, akik szülőhazájába küldték azért, hogy megszervezze a magyarországi zsidóság megmentését. Már a határon elfogták, de a kínvallatások ellenére sem adta fel társait. Magyar volt, szomszédunk Budáról, mégis kivégezték. Sem a magyar állampolgároknak, sem a hadifoglyoknak járó jogokat nem kapta meg.
– Egy szebb világban Szenes Hannának nem kellett volna meghalnia – emlékezett az évfordulón Őrsi Gergely polgármester a közösségi oldalán. – De elmennie sem kellett volna Magyarországról, ha nem üldözték volna származása miatt. Békében élhetett volna köztünk hosszú évtizedeken át, gyerekeit, majd unokáit tolva azokon a rózsadombi és törökvészi utcákon, ahol őt is sétáltatták szülei. Szenes Hanna hősiessége példát mutat mindannyiunknak. Ezért állítunk szobrot neki a Széna téren, szemben az egykori katonai fogházzal, azzal a hellyel, ahol kivégezték.
Az évforduló alkalmából Szenes Hanna egykori iskolájában, a Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthonban is megemlékeztek a meggyilkolt hősnőre.
