Az utóbbi időben - lakossági felmérés eredményeként is - előtérbe került az idős lakosság részéről az önkormányzattal történő életjáradéki szerződés megkötésének igénye. A Képviselő-testület 2025. februári ülésén döntött és bevezette a „Gondoskodó életjáradék” rendszert. Az életjáradéki rendszer bevezetésével megnyílik annak lehetősége, hogy a kerületben élő azon időskorúak, akiknek a tulajdonában lakás van, de azt anyagi lehetőségeik miatt nehezen tudják fenntartani, továbbra is otthonukban maradva megélhetésüket magasabb színvonalon, biztonságban, jobb anyagi feltételekkel biztosíthassák.
Az életjáradéki rendszer lényege, hogy az önkormányzat megvásárolja az időskorú ingatlanát, de a vételárat nem azonnal, egy összegben fizeti ki, hanem az eladó haláláig minden hónapban egy adott mértékű életjáradékot folyósít. Az eladó a szerződésben megállapodottak szerint az ingatlanban maradhat, azon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, az életjáradék folyósítása tekintetében pedig az Önkormányzat tulajdonjogot szerez az ingatlanon életjáradéki jog bejegyzéssel.
Az időskorú a lakást rendeltetésszerűen, állagmegóvó módon használhatja, de a továbbiakban – szerződésben meghatározottak szerint – a tulajdonossá váló önkormányzat fizeti az ingatlannal kapcsolatos tulajdonost terhelő karbantartási munkákat, a közös költség felújítási részét, illetve az ingatlanra megkötött biztosítás esedékes díjait is.
Feltétel, hogy az ingatlan tulajdonjogát az adhatja el életjáradékért, akinek az ingatlan 100 százalékig a saját tulajdonában van (házaspár esetén a házaspár közös tulajdonában kell, hogy legyen). Fontos kritérium, hogy a leendő ügyfél döntés- és cselekvőképes állapotban legyen, tehát a nyugdíjas nevében más nem kötheti meg a szerződést.
Részletes tájékoztató a Képviselő-testület a 49/2025.(II.27.) határozatában foglaltak szerint:
1. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) a Budapest II. kerületben lakástulajdonnal rendelkezők számára az alábbi feltételekkel lehetőséget biztosít életjáradéki szerződés megkötésére.
2. Az Önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult a Budapest II. kerületben lévő lakások tulajdonosaival az Önkormányzat nevében életjáradéki szerződést megkötni.
3. Az Önkormányzat a szerződéskötés napjáig 65. életévet(üket) betöltött tulajdonosokkal köt életjáradéki szerződést.
4. Az életjáradéki szerződés aláírását követően a szerződés tárgyaként megjelölt ingatlan tulajdonosa az Önkormányzat lesz életjáradéki jog bejegyzése mellett, a korábbi tulajdonos(ok) javára történő holtig tartó haszonélvezeti jog kerül alapításra.
5. Amennyiben a lakás több személy tulajdonában áll, abban az esetben az Önkormányzat valamennyi tulajdonossal együttesen köt életjáradéki szerződést, figyelve arra, hogy a szerződés megkötésének napjáig mindegyik tulajdonos betöltse a 65. életévét.
6. Életjáradéki szerződés kizárólag per-, teher-, és igénymentes ingatlanokra vonatkozóan köthető meg, amely alól kivételt képeznek a korábban az Önkormányzat tulajdonát képező és részletfizetési kedvezmény igénybevételével elidegenített lakások, melyek tulajdoni lapjára a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban az Önkormányzat javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre.
7. Az életjáradéki szerződés minimum 35 m2, maximum 120 m2 alapterületű, elfogadható műszaki állapotú, és komfortos lakásra vonatkozóan köthető meg.
8. Az életjáradék összege a megvásárolt lakásnak a szerződéskötéskor érvényes és értékbecslő által megállapított forgalmi értéke, a szerződő fél(ek) életkora és neme alapján kerül kiszámításra.
9. Az Önkormányzat a szerződés aláírásától számított 30 napon belül köteles az életjáradékra jogosult számára a lakás forgalmi értékének 12,5 %-át egyösszegben kifizetni.
10. Az életjáradék havi összege az alábbiak alapján kerül kiszámításra:
Értékbecslő által megállapított lakott forgalmi értékből a következő tényezőket le kell vonni: • Szerződéskötést követő 30 napon belül a jogosult javára kifizetendő forgalmi érték 12,5 %-át, 80. életévet(üket) betöltött tulajdonosok esetén 15 %-át. • Szerződéskötésre, értékbecslésre, valamint a rendszer üzemeltetésére az ingatlan szerződéskötéskori forgalmi értékének 5 %-át, • Esetleg fennálló vételár-hátralékot a 13. pont alapján. Az így kapott eredményt el kell osztani a szerződés várható időtartamának éveivel, mely a KSH halandósági tábláiból kerül megállapításra. Az életjáradék éves összegét pedig 12-vel osztva kapjuk meg az életjáradék havi összegét.
4. A jogosultat a szerződéskötést követő hónaptól kezdődően minden hónap 10. napjáig illeti meg a havi életjáradék.
5. Az Önkormányzat az adott évre vonatkozóan az életjáradék havi összegét minden év március elsejével az előző évi inflációráta szerint növeli.
6. Amennyiben olyan lakás képezi tárgyát az életjáradéki szerződésnek, melyet korábban az Önkormányzat a jelenlegi tulajdonos részére részletfizetési kedvezmény igénybevételével idegenített el és a tulajdonos az életjáradéki szerződés megkötéséig nem fizette ki teljes mértékben a vételár-hátralékát, abban az esetben a lakás vételárát úgy kell megállapítani, hogy a szerződéskötéskor érvényes és értékbecslő által megállapított forgalmi értékből kerüljön levonásra a vételár-hátralék szerződéskötéskor fennálló összegét.
7. Az életjáradéki szerződés akkor köthető meg, ha a jogosult(ak) kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy lakást nem adja(ák) bérbe, továbbá oda senkit nem fogad(nak) be, haszonélvezeti jogát(ukat) nem cseréli(k) el, továbbá haszonélvezeti jog gyakorlását másnak semmilyen jogcímen nem engedi(k) át. A jogosult(ak)nak tudomásul kell vennie(ük), hogy ha e kötelezettségét(üket) megszegi(k), az Önkormányzat jogosult az életjáradéki szerződéstől egyoldalúan elállni, valamint a szerződésszegő köteles az Önkormányzat által kifizetett életjáradékot és minden más szolgáltatást 90 napon belül az Önkormányzat részére visszafizetni a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamattal együtt.
8. A jogosult köteles a lakást rendeltetésszerűen használni és a szerződéskötés időpontjában fennállott műszaki állapotát fenntartani.
9. Az Önkormányzat jogosult a lakás műszaki állapotának, rendeltetésszerű használatának, valamint az általa szabott korlátozások betartásának ellenőrzésére.
10. Az Önkormányzat a tulajdonába került lakás társasházi közös költségén belül a felújítási részt, valamint a biztosítási díjat megfizeti, míg a lakás mindenkori közös költsége és az üzemeltetésével kapcsolatos kiadások a jogosultat terhelik.
11. Az életjáradéki szerződés elkészítése, a szerződés megkötésével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik. Továbbá az Önkormányzat köteles eljárni az illetékes földhivatal felé az életjáradéki szerződés benyújtása, s ennek értelmében a tulajdonjogának, valamint a szerződő fél holtig tartó haszonélvezeti jogának ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyeztetése érdekében.
12. Amennyiben az életjáradékra jogosult személy nyugdíjas otthonba vonul, abban az esetben a belépési díj levonásra kerül az életjáradék teljes összegéből, s ezt követően kerül újra kiszámításra az életjáradék havonkénti összege, valamint ezzel egyidőben az életjáradékra jogosult személynek le kell mondania a holtig tartó haszonélvezeti jogról.
13. A járadékos szociális rászorultsági alapon az egészségi állapotára, illetve a mindennapi teendők ellátásában való korlátozottságára tekintettel az Önkormányzattól szociális szolgáltatást igényelhet.
14. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal, hogy a jogosultakat haláluk esetén illő módon eltemetteti.
15. Az életjáradéki szerződésekről a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.” Információ kérhető a Gazdasági Igazgatóság Vagyonhasznosítási Osztályától munkaidőben a 06 1 346-5466 telefonszámon.
Információ kérhető a Gazdasági Igazgatóság Vagyonhasznosítási Osztályától munkaidőben a 06 1 346-5466 telefonszámon.
