Budapest II. kerület közterületnév-, 10 méternél kisebb nyílású közúti hídnév-, továbbá közterületi címjegyzékei

Kulcsszavak Megosztás

Budapest II. kerület közterületnév-, 10 méternél kisebb nyílású hídnév-, továbbá közterületi címjegyzékei

Hivatalunk szívesen várja mind a közterületnév-jegyzékekkel, mind a 10 méternél kisebb nyílású hídnévjegyzékkel, valamint a közterületek címjegyzékeivel, címrendezésével kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket az alábbi e-mail címen: [email protected]



Budapest II. kerület közterületnév-jegyzékét, valamint megszűnt közterületnevek jegyzékét – a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ŐR.) 13. § (2) bekezdése, vagyis a Fővárosi Közterületnév-jegyzékre vonatkozó előírások szerint – levéltári források alapján állította össze Budapest II. kerületi Polgármesteri Hivatal Hatósági Igazgatóság Igazgatási Osztálya. Az alábbi, az elmúlt 150 évben keletkezett forrásokat használtuk fel a két kerületi közterületnév-jegyzék összeállításához: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, Hidegkút/Pesthidegkút Nagyközség Képviselő-testülete, Nagykovácsi Község Képviselő-testülete, a Fővárosi Tanács, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Budapest II. kerületi Tanács, Budapest II. kerületi Tanács VB, a Fővárosi Közgyűlés, valamint Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei, továbbá – a Hungaricana térképi adatbázisában fellelhető – közel félszáz a XVII. század végétől a XX. század végéig terjedő korszak várostérképei, kataszteri térképei. Valamennyi forrás Budapest Főváros Levéltárában található, kivéve a Nagykovácsira vonatkozó források, melyek a Pest Megyei Levéltárban lelhetőek fel.

Budapest II. kerület közterületnév-jegyzéke

Budapest II. kerület megszűnt közterületnevek jegyzéke

 

A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. R.) 2. § (3) bekezdés k) pontjában helyi jelentőségű közlekedési névként említi a 10 m-nél kisebb nyílású hidak neveit. A Korm. R. 5. § (2) bekezdés értelmében „A 2. § (3) bekezdés a)-i) és k) pontjában, valamint a (4) bekezdésben felsorolt földfelszíni részletek élő személyről - a tanyák kivételével - nem nevezhetők el. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A fenti jogszabályi rendelkezések alapján terjesztette fel a főpolgármesterhez Budapest II. kerület területén található 10 méternél kisebb nyílású közúti hídjának elnevezését Budapest II. Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete. A főpolgármester döntése nyomán, Budapesten első ízben lettek hivatalosan is elnevezve 10 méternél kisebb nyílású közúti hidak. 

 

Budapest II. kerület 10 méternél kisebb nyílású, elnevezett közúti hidjainak jegyzéke

 

 

Budapest II. kerület közterületeinek címjegyzékei

 

Budapest II. kerület közterületeinek címjegyzékei a központi címregiszterben (a továbbiakban: KCR) rögzített címeket tartalmazzák. A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően lefolytatott címkezelési (címképzési) eljárások során kerültek rögzítésre a KCR-ben az itt található címek. Ezek a címek az adott ingatlanok tulajdoni lapjainak cím rovatában – a helyrajzi szám (a továbbiakban: hrsz.) alatt és az I. Rész felett – is megjelentek már, így minden hatósági és egyéb eljárásban, melynél szükséges megadni az adott ingatlan címét, kizárólag a tulajdoni lap bizonyítja ezen ingatlanok címét. A mai napig is számos hitelintézet, közműszolgáltató, de nem egy esetben állami szerv is címigazolást követel állampolgároktól, pedig címigazolás nem adható ki a KCR-ből, mivel a KCR-t érintő címkezelési eljárás nem tartozik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá.

A címkezelési eljárás nem minősül hatósági ügynek, mivel egy regiszter adatbázisba történő adatbejegyzésről van csupán szó. Határozatot, írásbeli döntést nem lehet hozni a címkezelési eljárásban, továbbá – annak ellenére, még ha más hatóság, vagy állampolgár kezdeményezi is a címkezelési eljárást (ilyen esetekben is úgy kell tekinteni, mintha hivatalból indult volna az eljárás) – az eljárásban nincs ügyfél, így semmiféle helyszíni egyeztetésre nincs mód a címkezelési eljárásokkal kapcsolatban. A fentiekből az is következik, hogy a címkezelési eljárással szemben nem lehet sem panasszal, sem fellebbezéssel élni, kizárólag bírósági úton lehetséges jogorvoslatot kérni.

Amennyiben az itt található címhez képest az adott ingatlanba bejelentkezett személy lakcímkártyáján eltérő adat található, akkor bármelyik kormányablaknál el lehet intézni a lakcímkártya cseréjét. Az ilyen címváltozást a törvény költözéssel nem járó lakcímváltozásnak nevezi, mely nem minősül adatváltozásnak. Tekintettel arra, hogy a 2021. évben elindított kormányzati Adatváltozás-kezelési Szolgáltatás ma már lényegében minden állami szervre, távközlési és közműszolgáltatóra (a kormányzati tervek szerint a közeljövőben a hitelintézetekre is) kiterjed, így gyakorlatilag az állampolgár számára elvileg semmiféle bejelentési kötelezettséget nem jelent a költözéssel nem járó lakcímváltozás, elég a költözéssel nem járó lakcímváltozás után megkapott lakcímkártyát bemutatni és/vagy e-mailben, beszekennelve megküldeni a közműszolgáltatónak. 

A KCR létrehozásával az volt a cél, hogy egységes – a hatályos (házszámozási) jogszabályokra figyelemmel lévő, a földhivatali nyilvántartással, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartással (a továbbiakban: SZL) egyező – címnyilvántartás jöjjön létre az országban. A települési jegyzők feladatává tették a KCR-be történő címrögzítést, és ezután valamennyi településen megtörtént a címek felülvizsgálata. Ennek során kiderült, hogy Budapest II. kerületében – ahol 49 ezer lakóingatlan található – a nagyjából 82 ezer bejegyzett (lak)címből 55 ezer nem felelt meg a korábbi jogszabályoknak, vagy tévesen, illetve hibásan volt rögzítve. (Volt olyan lakáscím, mely 72 különböző címen létezett, vagyis ennyiféleképpen lehetett volna bejelentkezni egyetlen lakásba...) Ennek oka az, hogy bár a hivatalos házszám-megállapítás a kerületi elöljáróság, majd kerületi tanács, ma az önkormányzat feladata volt, de a lakcím-bejelentési kötelezettséget – Budapesten már a XIX. század végétől – a települési lakosok számára írták elő, akik sok esetben a hivatalosan megállapított címektől eltérő címeket diktáltak be a rendőrségnek.

Ennek megfelelően a KCR-ben történő adatjavítás során, a mindenkori házszám-megállapítási szabályoknak megfelelő, és a korabeli kataszteri térképeken feltüntetett házszámokkal egyező címek rögzítése történik meg, mely így nem minősül jogilag házszám-módosításnak, így a címképző szerv számára kizárólag a lakcímkártyát kiadó kormányhivatal felé áll fenn értesítési kötelezettség.

Az összes lakóingatlanhoz viszonyított megduplázódott lakcímtöbblet leginkább azért halmozódott fel, mert 2015 előtt teljesen szabályozatlan volt a házszámon belüli címképzés kérdésköre. Továbbá, bár a házszámozás szabályai 150 éve – amióta a Fővárosi Közmunkák Tanács első ízben szabályozta Budapesten a házszámozás kérdését – szinte változatlanok, azokat az alábbi esetekben figyelmen kívül hagyták az ingatlanok tulajdonosai, lakói.

Amikor jogilag telekmegosztásra kerül sor (az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok használati megosztása semmiképpen sem minősül telekmegosztásnak), akkor az addigi házszám kiesik a sorszámozásból és helyébe a /A, /B stb. házszámok kerülnek (pl. a 64-es házszámú telek - a földhivatal által is bejegyzett - kettéosztásával az új házszámok: 64/A és 64/B lesznek, és így az adott közterületen a 64-es házszám megszűnik). Ugyanígy, amennyiben egy telken belül egynél több épület van, akkor régen ezeknek az épületeknek is előszeretettel adtak külön házszámokat (64/A, 64/B stb.), pedig ilyenkor a házszám mellé kellett volna az adott épület jelét feltüntetni (64 A ép., 64 B ép.). Amikor pedig egy, vagy több telket összevonnak, akkor a korábbi házszámaik is összevonódnak (pl. a 15-ös és a 17-es házszámú telkek összevonása után a házszám 15-17-re változik). Mindkét házszám-változási szabályt kevésbé, vagy inkább egyáltalán nem alkalmazták a tulajdonosok, lakók, hanem ragaszkodtak, telekmegosztás esetén – a fenti példáknál maradva – a 64-es házszámhoz, illetve ha az összevont telken két épület volt, akkor – figyelmen kívül hagyva azt a jogszabályi rendelkezést, hogy a házszám a telkek sorszáma és nem a házak száma – tovább használták a 15-ös és a 17-es házszámokat.

Ilyen esetekben a KCR-s rögzítésnél az a gond, hogy az összevont telek házszámát nem lehetséges rögzíteni, hiszen, ha a KCR-ben ugyanazon közterületen van 15. és 17-es házszám is, akkor a telek valódi házszámát jelentő 15-17-es házszám nem rögzíthető, ezt a KCR-es alkalmazás nem teszi lehetővé. Ez látszólag csak adminisztrációs probléma a valóságban azonban nem, mert minden olyan pályázatot, hitelkérelmet ellehetetlenít a telek tulajdonosai számára, ahol az adott telekkel kapcsolatos lenne a kérelmük, mivel a telek tulajdoni lapján semmiféle cím sem fog megjelenni. Amennyiben pedig egy telek címeként (ugyanazon közterület vonatkozásában) egynél több címet rögzítünk (a fenti esetünkben 64/A és 64/B), akkor a telek tulajdoni lapjára mindkét házszám felkerül, vagyis ez esetben nem egyértelmű a telek címe, így az ezzel szintén hitelképtelenné válik. Az ilyen esetekben mindig újabb és újabb címigazolásokat kellene kiadni, ehhez pedig külön adatbázist kellene létrehozni a házszámozási, és címképzési jogszabályoktól eltérően megállapított címek vonatkozásában. Magyarán, ezáltal épp a KCR létrehozásának lényege veszne el.

Az 49 ezer lakóingatlanhoz képest majd 33 ezres lakcímtöbblet még abból adódott, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok esetében általában a házszámon belüli lakáscímeket is lakcímként tüntették fel az állampolgárok. A KCR-ben kizárólag önálló, külön hrsz.-mal rendelkező ingatlanok címét lehet rögzíteni. Tekintettel arra, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanoknak kizárólag egy hrsz.-uk van, mely a telek hrsz.-a, így a címük is osztatlan közös, vagyis csak a házszámot lehet ilyen esetben rögzíteni a KCR-ben.


A címjegyzékekben kizárólag belterületi ingatlanok címei kerültek feltüntetésre, mivel az ÖR. szerint házszámot kizárólag belterületi ingatlan kaphat. Ennek megfelelően Budapest területén nem lehetséges a nem belterületi (külterület, zárthely) ingatlanok címének KCR-ben történő rögzítése. Házszám nélkül ugyanis a KCR-ben nem lehet címet rögzíteni.


A címjegyzékekben jelezzük, ha egy adott cím nem bejelentkezhető. A KCR életre hívása előtt kizárólag lakcímek léteztek, a nem lakás célú ingatlanok címei a földhivatali tulajdoni lapokon szerepeltek (ha szerepeltek, jól, vagy rosszul). A KCR-ben – a címképző szerv döntése alapján – a nem bejelentkezhető címeket is lehet rögzíteni, így azok címei felkerülnek az adott ingatlanok tulajdoni lapjaira. Budapest II. kerületében minden belterületi ingatlan címét rögzítjük, így a nem bejelentkezhető ingatlanok címét is. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése kimondja: „A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.” Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. §-a tartalmazza a lakás fogalmát, és ennek alapján kerül fel a tulajdoni lapokra, hogy az adott ingatlan lakóépület, vagy lakás. Következésképpen kizárólag azon ingatlanokat lehet a KCR-ben bejelentkezhető címként rögzíteni, melyek tulajdoni lapján lakóépület, vagy lakás megnevezés szerepel, minden más ingatlan címe kizárólag nem bejelentkezhető címként rögzíthető. (Kivétel a kollégiumok és azon kereskedelmi szálláshelyek, ahol a szállásadó kifejezetten megengedi a bejelentkezést, és ezen szándékáról értesíti a címképző szervet.)

A, Á


Ábránd utca

Ábrányi Emil utca

Áchim András utca

Ady Endre utca
Áfonya utca

Áldás utca

Ali utca

Álmos vezér utca

Alsó Törökvész út
Alsó Völgy utca
Alsó Zöldmáli út
Alvinci út

Angelo Rotta rakpart (a közterületen nincs házszámozandó ingatlan)

Ankara utca (a közterületen nincs házszámozandó ingatlan)

Apáca utca

Apáthy-szikla köz (nem önálló közterület)

Apostol utca

Arad utca
Aranka utca

Arany János tér (nem önálló közterület)
Arany János utca

Aranybulla utca
Árpád fejedelem útja

Árpád tér (nem önálló közterület)
Árpád utca

Árvácska utca

Aszú köz
Aszú utca
Attila utca
Avedik utca

B

Baba utca
Badacsony utca
Bajnok utca
Bajvívó utca
Baka utca
Bakfark Bálint utca
Balogh Ádám köz
Balogh Ádám utca
Balogvár utca
Barlang utca
Barlangkapu utca
Barsi utca
Bátori László utca
Battai lépcső
Battai út
Batyu utca
Bécsi út
Bég utca
Bem rakpart

Bem József tér
Bem József utca
Bercsényi utca
Berkenye utca
Bethlen Gábor utca

Bibó István park (a közterületen nincs házszámozandó ingatlan)

Bimbó köz
Bimbó út

Birsalma utca
Bocskai István útja
Bodrog utca
Bogár lépcső
Bogár utca
Bognár utca
Bolyai utca

Borbolya utca

Boróka utca

Botond vezér utca

Bölény utca

Bölöni György utca

Branyiszkó út

Brassó utca

Buda vezér utca

Budajenő utca

Budakeszi út

Buday László utca

Budenz út

Bujdosó köz

Bulcsu vezér utca

Búzavirág utca

Bükkfa utca

C

Cenk utca

Cimbalom köz

Cimbalom utca

Cirbolya utca

Cirok utca

Cs

Csalán köz

Csalán út

Csalit utca

Csalogány utca

Csapláros utca

Csatárka köz

Csatárka út

Csatlós utca

Csejtei köz

Csejtei utca

Cseppkő köz

Cseppkő utca

Cserfa utca

Cserge utca

Cserje utca

Csévi köz

Csévi utca

Csibor utca

Csíksomlyó utca

Csokonai utca

Csongor utca

Csopaki utca

Csurgó utca (a közterület jelenleg nem házszámozható)

D

Dámvad utca

Dara utca

Darázs utca

Daru utca

Deák Ferenc utca

Dékán utca

Delta utca

Dénes utca

Dér utca

Dés utca

Detrekő utca

Diófa lejtő

Díszfű utca

Ditró utca

Dombos utca

Dózsa György utca

Duna utca

Dutka Ákos utca


E, É


Egres utca

Ellák utca

Előd vezér utca

Elvis Presley park (a közterületen nincs házszámozandó ingatlan)

Emelkedő utca (külterület, jogszabály alapján nem házszámozható)

Emese utca

Endrődi köz

Endrődi Sándor utca

Erdélyi János tér (a közterületen nincs házszámozandó ingatlan)

Érmelléki utca

Erőd utca

Ervin utca

Eskü utca

Eszter utca

Ezredes utca


F

Fajd utca

Fáklyaliliom utca

Fazekas utca

Fejsze utca

Fekete István utca

Közérdekű