Sziasztok, jó napot!
Juhász Veronika vagyok, Szegeden születtem, nagyon fiatalon.
Iskolába járás helyett Európát jártam autóstoppal. Utcazenészként Hollandiában kötöttem ki, ahol befogadott egy idős házaspár.
Maastrichtban szereztem egy mesterdiplomát, amivel igazolhatom, hogy operaénekesként elvégeztem a zeneakadémiát. Emberközi tapasztalataim egyéb hozadékait nem tudom papírokkal alátámasztani, ezért inkább beszélgessünk, jó?
Megélhetési migráns éveim után 2016-ban hazajöttem, hogy végre a magyarok munkáját vegyem el!
Azóta Budapesten a Magyar Kétfarkú Kutya Párt önkéntes passzivistája és Gorillája vagyok.
A politizálás eleinte leterhelt: Paksot megszégyenítő energiák mentek a látszattevékenység látszatának fenntartására. El kellett tussolni, hogy párttámogatásunkat civil pályázóknak adjuk, és a kérdezés kultúráját, a vidám, közvetlen cselekvés értékrendjét éljük.
Kérem, Kedves Olvasó, nehogy utánanézzen itt: mkkp.hu!
Eddig megúsztuk. A II. kerületi hivatalban lógatnánk tovább a lábunk.
Ez alapból egy jó kerület. Itt nem is építettünk fedett buszvárót, nem telepítettünk játszótéri gyümölcsfákat, kátyúzásról, figyelemfelhívó akciókról is csak a pletykák szólnak.
Az MKKP Népfőiskola, és a Rózsa Sándor Közpénztékozló Alap legendája sem fenyegeti a kerületet.
Pár indítvány kell csak: a Szmogból Gyémántot Program, gyémántgyárral a Margit körúton, az önkormányzati gyerekmunka és a telepatikus kapcsolattartás, ami a bürokrácia új alapja lesz.
Szerencsére nem bevett önkormányzati gyakorlat, hogy állampolgárokként aktív kigondolói, sőt: megvalósítói legyünk az életünket javító dolgoknak.
Azt hiszem, ezt a nemes gyakorlatot még nemesíthetjük.
Itt értek el: [email protected], (06 30) 782-0479.