Helytörténeti séták

Helytörténeti előadás-sorozat 2024 ősz – 2025 tavasz

Ősszel is folytatódik a helytörténeti sorozat a Pasaréti Közösségi Házban (1026 Budapest, Pasaréti út 102.) hisz a kerület története kimeríthetetlen téma. Ezúttal a kronológia elvét követve Buda történetét járnánk végig a kezdetektől napjainkig. Mint eddig is, archív képek, fényképek és régi térképek, valamit irodalmi részletek teszik színessé az előadásokat.

A sorozat tervezett előadásai:

1. Ember a tájon: a kezdetektől az államalapításig
2. Buda születése és felvirágzása: az államalapítástól Mátyás király koráig
3. Buda tündöklése és bukása: a Jagellóktól a török kor végéig
4. Az újrakezdés évtizedei: Buda felszabadításától a reformkorig
5. Regényes tájék: a reformkortól a városegyesítésig
6. Benépesülő Buda: a városegyesítéstől az I. világháborúig
7. Nagyvárosi tempó: az I. világháború végétől Nagy-Budapestig
8. Mozaikos teljesség: az ötvenes évektől napjainkig
9. Az emlékekben élő Buda: visszaemlékezések a kerület évtizedeiről

1. Ember a tájon: a kezdetektől az államalapításig

Időpontja: 2024.09.20. 16 óra 30 perc

A sorozat nyitó előadásában a kezdet nyomába eredünk. Az ember megtelepedésének legősibb nyomai kerületünkben a Pesthidegkúti-medence szélén lévő Remete-szurdok barlangjaiból kerültek elő, amely lakott volt a bronzkorban is, amit az itt talált kincslelet is bizonyít. A római korban benépesült e táj, fontos közlekedési csomópont volt a mai Bem tér környékén. A budai hegyvidéken feltünedeztek az arisztokrácia villái, már ekkor is ismerték a felhévízi meleg források jótékony hatását, és minden bizonnyal szőlőműveléssel is foglalkoztak. A rómaiak után a szarmaták, kelták és hun népcsoportok birtokában volt a budai oldal, majd a honfoglalás körül a Megyer törzs szállásterületéhez tartozhatott a II. kerület vidéke.

2. Buda születése és felvirágzása: az államalapítástól Mátyás király koráig

Időpontja: 2024. 10.25. 16 óra 30 perc.

Az első virágkorhoz vezető utat járjuk végig. A II. kerület területén az Árpád-kortól kezdve több település egykori nyomai mutathatók ki: a Pesthidegkúti-medencén két falu, Hidegkút és Gercse osztozott. Budaszentlőrincen (a mai Szépjuhászné környékén) jelentős pálos központ jött létre, a XIV. század elejére ez lett a rend főkolostora, országszerte ismert neves zarándokhely. A honfoglaló magyar törzsek egyikének nevét viselte Nyék falu, ennek határában hoztak létre a XIV. században egy vadaskertet, vadászkastélyt és nyári lakot. E két utóbbit Mária királyné és Zsigmond király kezdte el építtetni, majd Mátyás király átalakíttatta és bővíttette. A budai Vár környékén is – kerületünk mai területén – több település létezett; a mai Újlak helyén ekkor Szentjakabfalva állt, tőle délre Felhévíz terült el. A Budát övező hegyek déli lejtőin pedig megindult a szőlőművelés, és egyre jelentősebb és nagyobb bortermő vidékké váltak kerületünk domboldalai.

3. Buda tündöklése és bukása: a Jagellóktól a török kor végéig

Időpontja: 2024. 11. 22. 16 óra 30 perc

Virágzó reneszánsz kultúra, kereskedelem, építkezések – és aztán a romlás évtizedei: ezt a kort ismerhetjük meg ezúttal. Az 1500-as századfordulón Buda és környéke még tündökölt, érkeztek a zarándokok Budaszentlőrincre, csodás épülettel bővült a királyi vadaskert, kiváló borok teremtek a hegyoldalban. De aztán bekövetkezett a bukás: Buda elfoglalása után a határában lévő falvak többsége pusztává vált, a pálos kolostort is lerombolták, köveit a következő századokban széthordták. A török korban lényegében csak a mai Víziváros és az Országút egy része volt lakott kerületünkből. Budát kettős falrendszer védte, melynek egy szakasza ma is látható a Széna téren. Az 1541 és 1686 közötti török időszak máig álló építészeti emléke Budán a Veli bej és a Király fürdő épülete, valamint Gül Baba türbéje.

4. Az újrakezdés évtizedei: Buda felszabadításától a reformkorig

Időpontja: 2025.01.24. 16 óra 30 perc

Nehéz volt az újrakezdés Budán: az előadás során ezeket a küzdelmes évtizedeket tekintjük át. A Buda felszabadítására gyülekező nemzetközi hadak nagyrészt kerületünk domboldalain táboroztak, és innen rohamozva űzték ki a törököket. E harcok emléke jelenik meg a Szemlőhegy, a Törökvész, a Csatárka, a Pasarét és a Petneházy-rét városrészneveinkben. A harcok után Buda környéke csak fokozatosan kezdett újra benépesülni. Az új rác telepesek jóvoltából újra felvirágzott a szőlőművelés, immáron a híres budai vörösborok korszakát hozva el. Az egykori Szentjakabfalvára bajor és württembergi telepesek érkeztek, ők alapították meg a XVIII. században Neustiftet, azaz Újlakot. A török korban elnéptelenedett Hidegkutat a Fekete-erdő környékéről és a Rajna vidékéről származó sváb telepesek alapították újra a XVIII. század elején. Mellette Máriaremete az 1700-as évek második felétől, egy tölgyfára akasztott csodatévő kép nyomán, fontos zarándokhellyé vált.

5. Regényes tájék: a reformkortól a városegyesítésig

Időpontja: 2025.02.21. 16 óra 30 perc

Buda a XIX. századra divatba jött: ezúttal ennek eredünk nyomába. A nyaralók és a kirándulók a reformkorban kezdték el felfedezni a Duna jobb oldalának gyönyörű tájait. Mind kedveltebbek és híresebbek lettek a kertvendéglők – például a Balázs vendéglő Hűvösvölgyben, a Szépjuhászné a Budakeszi felé vezető úton vagy Göbb Lipót vendégfogadója Lipótmezőn határában. Egyre több nyaraló épült Kuruclesen – így a ma is álló Csendilla vagy az 1866-ban néhány hónapig Erzsébet királynénak is otthont adó Kochmeister-villa. Egyre többen rándultak ki hosszabb-rövidebb időre Hűvösvölgy és Lipótmező vidékére is. Utóbbi területén nyitott meg, az akkor még szinte teljesen lakatlan vidéken 1868-ban a Magyar Királyi Országos Tébolyda. De a városegyesítéskor kerületünk legnagyobb része még mindig az volt, ami századok ót: szőlőskert.

6. Benépesülő Buda: a városegyesítéstől az I. világháborúig

Időpontja: 2025.03.21. 16 óra 30 perc

Buda igazi benépesülése akkor kezdődött meg, amikor a szőlőterületek a filoxéra miatt tönkrementek: ezúttal ezt a folyamatot követhetjük nyomon. Igaz, a XIX. század utolsó évtizedeiben világvárossá váló Budapest budai oldala kevésbé látványosan fejlődött, mint a pesti. A felhagyott szőlőskertek helyén hamarosan villák kezdtek el emelkedni, és a XX. század elejére a Rózsadomb elegáns, bár infrastrukturálisan még fejletlen nyaralóövezetté vált. A városegyesítés nyomán leginkább Víziváros urbanizálódott. 1897-ben adták át a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyönyörű, palotaszerű épületét. Az Országút képét meghatározta a világhírűvé lett Ganz ipari tevékenysége. Kerületünk fejlődésében nagy szerepet játszott az 1876-ban megépült Margit híd, melynek nyomán kiépült a Nagykörút budai szakasza. 1911-re készült el a Rózsadombra vezető szerpentin a Margit utca és a Rómer Flóris (a régi Zárda) utca közt. Ugyanekkor kezdték el kiszélesíteni a Bimbó utat is, hogy ez legyen a környék főútja.

7. Nagyvárosi tempó: az I. világháború végétől Nagy-Budapestig

Időpontja: 2024.04.25. 16 óra 30 perc

Bár a kerület külső részei sokfelé még szinte falusias képet mutattak, a belső városrészek egyre inkább nagyvárosias képet mutattak. Az 1930-as években sorra emelkedtek a Margit körúton a modern bérházak, rendezték, modernizálták az utcahálózatot, nagy lépésekkel fejlődött a kerület infrastruktúrája. Ekkor indult meg igazán Pasarét benépesülése is, a Bauhaus jegyeit magukon viselő villák sorra tűntek fel a hegyoldalakban, kísérleti lakótelep is épült a Napraforgó utcában, és e stílus jegyeit viseli magán a Pasaréti tér épületegyüttese is. A II. világháború hadi eseményei közelről érintették kerületünket, mely a háborúban lakosságának harmadát elvesztette. A II. világháború borzalmaihoz tartozik a holokauszt áldozatainak, a Regent-háznak és a későbbi Pontház helyén álló társasháznak a tragédiája is. A történelmi traumák sorába illeszkedik a pesthidegkúti németek 1946-os kitelepítése is, melynek során több mint 1300 helyi lakosnak kellett elhagynia szülőföldjét.

8. Mozaikos teljesség: az ötvenes évektől napjainkig

Időpontja: 2025.05.23.

1950. január 1-jétől kerületünk területe jelentősen megnőtt: ekkor csatolták hozzá Pesthidegkutat és a hozzá tartozó városrészeket, illetve Adyligetet és a korábbi III. és XII. kerület egyes részeit. A háború után a kerület sok részét újjá kellett építeni, sebei csak lassan hegedtek be. A történelmi traumák sora folytatódott: 1951-ben számos kerületi családot érintett a kitelepítés. Az 1956-os forradalom is súlyos sebeket ejtett a városrészen, a Széna tér és környéke fontos forradalmi központtá vált. Az 1960-as évektől egyre erőteljesebben kezdett beépülni a budai hegyvidék, folytatódott a kerület infrastrukturális fejlődése. Az 1970-es és 1980-as években egyre nőtt a kerület lakossága, új középületek, iskolák emelkedtek, mind több lett a lekövezett utca – és kevesebb a zöldterület. A hegyvidék és a Pesthidegkúti-medence is bekapcsolódott a főváros vérkeringésébe. Ugyanakkor kerületünk továbbra is megmaradt a kikapcsolódásra vágyók célpontjának, budai zöldnek, kedvelt kirándulóövezetnek. 33 külön városrész mozaikja alkotja mára a II. kerületet.

9. Az emlékekben élő Buda: visszaemlékezések a kerület évtizedeiről

Időpontja: 2025.06.13.

Miután az év során végigjártuk kerületünk múltjának évszázadait, most a szót átadjuk azoknak, akik itt éltek és élnek. Hogyan emlékeznek vissza az eltelt évtizedekre? Mi a legkedvesebb helyük, a legszebb emlékük? Örömmel várjuk az írásos emlékeket, meghallgatjuk a szóbeli történeteket, és megnézzük a régi képeket, tárgyakat is.

Dr. Szabó Mária ókortörténész előadássorozata

Kréta, Mükéné és a Homéroszi kor

A lineáris B írás megfejtése óta többet tudunk kicsivel a krétai, mükénéi istenvilágról. A neolitikum és az utána következő kor vallásáról elsősorban a régészeti leletek alapján van tudomásunk, illetve a lineáris B táblák felvilágosítást adnak az istenek neveiről. Homérosz eposzaiban már egy teljesen kiforrott istenvilágot találunk, az istenek közötti kapcsolatokkal, mítoszokkal. De ki is volt Homérosz, akit a görögök egyszerűen csak A Költő-nek neveztek, és akinek eposzain tanultak meg írni, olvasni a görög gyerekek és akinek eposzai a mükénéi korba visznek vissza bennünket.

Az előadás időpontja: 2024. szeptember 20. 13 óra 30 perc

Helyszíne: I. sz. Gondozási Központ (1027 Budapest, Bem József tér 2.)

A részvétel ingyenes, regisztrációhoz nem kötött.