Balázs Klári és Korda György

Fonogram életműdíjas, eMeRTon és Szenes Iván-díjas előadóművész házaspár
díszpolgár
2023

Rajongótáborukban minden generáció megtalálható, Reptér című daluk, mely a „Repülőtér himnusza” lett, a reneszánszát éli.
Dalszerzői és énekesi tevékenységük meghatározó része a hazai könnyűzenei életnek. Balázs Klári karrierje a Periszkóp, majd a Skála együttessel indult, Korda György táncdalfesztiválok, zenei műsorok népszerű szereplője volt. Több mint négy évtizede találtak egymásra, közös színpadi jelenlétük azóta is tart. Kölcsönös inspirációjuk művészetük kiteljesedését és megújulását hozta el.
Nemcsak itthon lépnek fel akár a legkisebb helyeken, hanem a külhoni magyarság körében is rendkívül közkedveltek, számtalanszor utaztak együtt fellépni Ausztráliába, Kanadába és az Egyesült Államokba együtt. Olyan felejthetetlen, fülbemászó szólódalokat és duetteket köszönhetünk nekik, mint a Szeretni kell, ennyi az egész, a Nem hozol több rózsát kezdetűt és első közös dalukat, a Virágesőt. Fellépéseikhez és aranylemezeikhez számos külföldi sláger hazai adaptációja fűződik, mint például a Gyengéden ölelj át, a Maradj még és a Mamma Maria. Új dalukban, a lírai hangulatú Pesti mesében eléneklik életük fontosabb állomásait.
Dalaik nemcsak a szerelemről, hanem a szabadságról és az emberi méltóságról is szólnak, hazai előadók, zeneszerzők és szövegírók sokaságával dolgoztak együtt és inspirálnak zenészeket a mai napig. Mindketten magas szinten kártyáznak. Tévés pókerközvetítéseikkel népszerűvé tették a játékot. A Csináljuk a fesztivált televíziós műsort jelenlétükkel is hitelesítették, zsűrizésükkel rekord nézettségéhez is hozzájárultak.
Öt évtizede a II. kerületben élnek, mindenben társai egymásnak, lokálpatrióták, akik a kerület közösségépítő és ünnepi rendezvényein is felléptek, akár a Kerület Napján, akár jótékonysági koncerttel a Fény utcai piacon, és mindig megtalálják azokat, akiknek segíthetnek.
Idén májusban közösen kaptak Fonogram életműdíjat Budapest Parkbeli koncertjükön, óriási közönség előtt, amit Balázs Klári nőként – Kovács Kati után – másodikként vehetett át.

Dr. Csapó Gábor (1950–2022)

olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó
posztumusz díszpolgár
2023

Kivételes tehetségű és karizmatikus sportember volt Csapó Gábor, a Gyarmati Dezső-féle aranycsapat meghatározó alakja. A világhírű centernek oroszlánrésze volt abban, hogy Montreálban olimpiát, Belgrádban világ-, Bécsben és Jönköpingben Európa-bajnokságot, Splitben világkupát nyert a magyar válogatott, amelyben 272-szer szerepelt. A Vasas BEK-győztes pólós legenda klubszinten is páratlan sikerek részese volt, aki tudásával, egyéniségével játékosként és edzőként is meghatározó módon formálta a sportágat. Ő az egyike azoknak, akiknek köszönhetően a magyar vízilabda azóta is megkerülhetetlen tényező a világon, és folyamatosan a legjobbak közé tartozik.
Születésétől otthona volt Hűvösvölgy, először sportolói, majd edzői bázisa a Csaszi és a Komjádi uszoda. Jól ismerte és nagyon szerette közvetlen budai környezetét. Egyéniségével hozzájárult városrészünk sokszínű életéhez: Csapó Gábor – vagy ahogy mindenki ismerte, Dudi – igazi egyéniség volt, karakteres véleménnyel és elronthatatlan jókedvvel. Imádta az életet, és az élet is imádta őt. A szőke óriásnak legendás volt győzni akarása, valamint a póló mellett a foci, a tenisz és a kártya iránti szenvedélye. Jogászi munkája mellett pólósulit vezetett, televíziós műsorokban is szerepelt, sőt, színészként is kipróbálta magát. Nemzeti büszkeségre okot adó világraszóló sporteredményei, reneszánsz személyisége, jókedve és humora örök emlékül velünk marad.

Wolf Ildikó kutyás mentő és Zete nevű mentőkutyája
Kelemen Zsolt, a Budapesti Tűzoltó Szövetség elnöke

II. Kerületért Emlékérem
2023

A pesthidegkúti kötődésű Wolf Ildikó régóta szociális gondozóként dolgozik a II. Kerületi Önkormányzat III. Számú Gondozási Központjában, hogy segítse a rászorulókat. Emellett tagja a Készenléti Szolgálatok Pesthidegkúti Önkéntes Tűzoltó, Katasztrófavédelmi és Polgárőr Egyesületnek, ahol számos alkalommal vett részt eltűnt személyek keresésében mentőkutyáival.
Zete, a keresőkutya személykeresésben és romkutatásban egyaránt emelt szintű vizsgával rendelkezik. Kitűnő tulajdonságainak és neveltetésének köszönhetően méltó párja, sőt partnere gazdájának a legélesebb helyzetekben is; fegyelmezettsége, megbízhatósága és rendkívül jó szimata nélkülözhetetlen munkatárssá teszi, ha eltűnt embereket kell akár egy ház romjai alól, akár egy erdős területen felkutatni.
A II. kerülethez szintén ezer szállal kötődő, tanár végezettségű Kelemen Zsolt önkéntes tűzoltóként szintén számos bevetésen vett részt a Készenléti Szolgálatok Pesthidegkúti Önkéntes Tűzoltó, Katasztrófavédelmi és Polgárőr Egyesület kötelékében, és a Budapesti Tűzoltó Szövetség elnöke.
A kitüntetettek nemcsak részt vettek a 2023-as év elején Törökországban történt pusztító földrengést követő mentési munkálatokban, hanem csapatukkal emberéletet mentettek a romok alól. A szakembereknek számos bevetésük során – a megmentett tizenhét éves török lány mellett – nagyon sok honfitársunk is köszönheti életét vagy testi épségét.
Mindnyájan anyagi ellenszolgáltatás nélkül, fáradtságot nem ismerve, az első hívó szóra azonnal indulnak, hogy – sokszor szélsőséges, emberpróbáló körülmények között – segítsenek bajba jutott embertársaikon, legyen szó természeti katasztrófáról, balesetről, vagy eltűnt hozzátartozó felkutatásáról.

Soós Nóra és Győri Márton

festőművész házaspár
II. Kerületért Emlékérem
2023

Soós Nóra és Győri Márton 2004-ben kaptak diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Ott ismerték meg egymást, és ahogy Soós Nóra fogalmazott: ott szeretett bele későbbi férje festményeibe.
A házaspár tudatosan választotta a II. kerületet, Pasarétet otthonául, itt rendezték be külön-külön, egymás mellett műtermüket is. Bár művészileg hatással vannak egymásra, és első pillanatra – talán a mindkettejükre jellemző erős színek használata miatt – munkáik is rokonságot mutatnak, két külön világban alkotnak és mindketten egyéni látásmódot alakítottak ki. Soós Nóra művészetével a közéletre reflektál, folyamatosan figyeli a társadalomban zajló jelenségeket, foglalkoztatja a feminizmus, a nőiség és anyaság témája, de képein megjelenik a hajléktalanság, a környezetrombolás és a menekültkérdés is.
Győri Márton leginkább modernistának vallja magát. Műveit sokszor közvetlen környezete, Pasarét szépsége és hangulata ihleti, mint mondta, elhatározta, hogy Pasarét festője lesz. Emellett ugyanilyen fontosak és inspirálóak számára a versek, irodalmi alkotások, filozófiai gondolatok és zsidó gyökerei.
A két festőművész igazi lokálpatriótaként aktívan részt vesz kerületünk életében, garázsvásárokat szerveznek, alkotói pályázatok zsűrijében vállalnak szerepet, illetve évente kétszer megnyitják műtermüket az érdeklődők előtt, hogy bepillantást engedjenek művészetükbe, meséljenek a festmények szellemi hátteréről.

Szilágyi Áron

háromszoros olimpiai, kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok kardvívó
díszpolgár
2022

Kerületünkben született és itt nőtt fel a világ egyetlen férfi kardvívója, aki egyéni versenyzőként háromszor nyert olimpiai aranyérmet három egymást követő olimpián.
Ő szerezte Magyarország első aranyérmét a 2012-es olimpián, 2016-ban a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékokon kard egyéniben bajnoki címét, majd 2021-ben, a Tokióban rendezett (2020. évi) olimpián triplázni tudott, beírva magát a sporttörténelem nagykönyvébe.
Világbajnoki címet szerzett 2007-ben a szentpétervári kard csapatversenyben, egyéniben 2022-ben Kairóban. Európai-bajnok lett 2015-ben Montreux-ben egyéniben, csapatban 2018-ben Újvidéken, 2022-ben pedig Antalyában.

Nemcsak kerületünkben nőtt fel és él itt azóta is Szilágyi Áron, hanem sportolói pályája szintén Pasarétről indult, és onnan vezetett útja a világ számos pontjára, ahol nemcsak győzelmeket aratott, hanem hazánk és egyben városrészünk jó hírnevét öregbítette. Pasaréten a Vasas-pályán atletizált, majd megérintette a szomszédos vívóterem varázslatos világa. Azóta is rendszeresen látogatja a sportklub edzőcsarnokát, de szívesen rója futóedzésein a kerület dimbes-dombos, zölddel tarkított utcáit. A magyar élsport kiemelkedő képviselője, páratlan teljesítményével, kitartásával és szorgalmával példaként állhat minden ifjú sportoló előtt.
A Junior Prima díjas, a Magyar Érdemrend tiszti és nagykeresztjvel is kitüntetett bajnok ugyanakkor nemcsak gyors pengéjéről, hanem civil és jószolgálati szerepvállalásáról is ismert. Már gyerekként átvehette a „Jó tanuló, jó sportoló”-díjat, olimpiai bajnokként pedig több éve részt vesz az önkormányzat Hajós Alfréd-sportösztöndíjának odaítélésében. Vallja: az ifjú tehetségek támogatása helyi szinten is nagyon fontos.

Bródy János

Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró
díszpolgár
2022

A magyar könnyűzenei élet meghatározó alakja, korunk krónikása, akinek dalai sokszor éles társadalomkritikát megfogalmazó kordokumentumok, iróniát sem nélkülöző vélemények, de írt vidám gyerekdalokat, megénekelt édes-bús szerelmeket és olyan hétköznapi dolgokat is versbe foglalt, mint egy személyi igazolvány. A hosszú évek alatt „Tiniből” „rezignált nyugger” lett, de továbbra is aktív szerző és előadó, töretlen népszerűségét telt házas koncertjei is bizonyítják.

1964-ben, az érettségi után került az Illés együttesbe, ahol Szörényi Leventével új fejezetet nyitottak a magyar könnyűzenében; Bródy alkotta meg a magyar nyelvű rockzenét. Az Illés 1973-as feloszlása után, 1974-ben a magyar Lennon–McCartney-nak is nevezett szerzőpáros létrehozta a Fonográf zenekart. Ebben az időszakban születtek a máig töretlen sikerrel futó színpadi művek, a Kőműves Kelemen és az István, a király.
A hetvenes évek végétől indult Bródy önálló előadói pályafutása. Egyre inkább olyan dalokat írt, amelyek saját érzelmeit és gondolatait fejezték, és ezeket maga tolmácsolta.
Első lemeze 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton vagy a Mama, kérlek. Ezt követte 1984-ben a Ne szólj szám, amelyen helyet kapott Bródy talán legismertebb, kultikus dala, a Ha én rózsa volnék is, illetve a Hang nélkül, Az utca másik oldalán, a Kockázatok és mellékhatások, az Az Illés szekerén, a Ráadás, 2016-ban, 70. születésnapjára a 70 (Lesz még egyszer…), 2020-ban pedig a Gáz van, babám!
Bródy János elsősorban dalszerzőnek tartja magát, aki sok kitűnő előadónak – Koncz Zsuzsának, Halász Juditnak, Zoránnak, Somló Tamásnak vagy Gerendás Péternek – szerzett dalokat, amelyek egyszerre időt álló slágerek és kortörténeti dokumentumok. Dallamai kiválóan egybecsengenek a magyar nyelv ritmikai és hangsúlysajátosságaival. Dalszövegeit irodalmi értékük miatt sokan versekként tartják számon, amelyek könyv formában is megjelentek. Bródy számára fontos a közélet, a minket körbevevő világ, dalszövegei olykor kritikusak, de mindig szellemesek és sokszor irodalmi utalásokat, idézeteket is elrejt sorai között. Gyakran szól a szabadságról és az emberi méltóságról. A meg nem alkuvás jellemzi művészi magatartását, amikor „mondja a magáét”: Ne hagyd, hogy lelked mérgezzék a hazug előítéletek, Ne hagyd, hogy korlátok közé szorítsák szabad szellemed. Ha Kölcsey és Vörösmarty nyelvén szól az éneked, A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed.
Bródy János több mint hatvan nagylemez elkészítésében működött közre, majd nyolcszáz dal szövegét és kétszáz dal zenéjét szerezte, köztük számos pályatársáét. Hazai előadók, zenekarok sokaságát támogatta vagy inspirálta napjainkig, valamint műveivel, fellépéseivel örömet okoz sokunknak arénakoncerteken, kamara-előadásokon, klubokban országszerte és itt, a II. kerületben is.

Garas Dezső (1934–2011)

Kossuth-díjas színművész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
posztumusz díszpolgár
2022

Arcát és hangját ezer közül is felismernénk... A magyar színészet legendás alakja, aki feledhetetlen alakításokkal járult hozzá a hazai filmművészet kiemelkedő műveihez. Generációk ismerték és ismerik az Abigél Kőnig tanár uraként, a Ripacsokban alakított Stock Edeként, de korszakos játékot nyújtott többek között a Régi idők focijában, a Szamárköhögés vagy a Legényanya című filmekben is. Sokoldalúságát mutatja, hogy filmes és színpadi szerepei mellett rendezett és szinkronizált is. 2000-ben az elsők között lett a Nemzet Színésze, élete utolsó hét évében pedig ismét a Nemzeti Színház művésze volt, de öt évtizednyi pályafutása során játszott a Madách Színházban, a Népszínházban, a Katona József Színházban és a Vígszínházban is.
Zseniális szerepformálásaival és művészi kifejezőerejével halhatatlanná vált, miközben a színpadon nem játszott, hanem ugyanúgy „létezett”, mint az életben. Törőcsik Mari szavaival: „lélegzetelállító volt, ott megérezte mindenki, hogy igen, ezért érdemes színésznek lenni”. Művészetét megrázó őszinteség, sokszor abszurd humor és önirónia hatotta át, amelyben hitelesen idézte meg az általános emberi létet, valamint a XX. századi magyarság és a magyar zsidóság sorsát.
Nagy nevettető, aki összetéveszthetetlen orgánumával, gesztusaival a közönség és a szakma számára is derűt, vidámságot adott színházi és tévés munkái során egyaránt. Aki a Ripacsok bohócpárosának tagjaként meggyőződéssel énekelte: „Egyedül nem megy, egyedül nem megy, egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha.”
Élete nagy részében a II. kerületben élt: a Csalán utcában, a Dutka Ákos vagy a Napraforgó utcában volt a szomszédunk. Jól ismerte, szerette közvetlen budai környezetét. Jelenlétével hozzájárult városrészünk jó hírnevének gazdagításához. Erős jelleme, tartása örök emlékül velünk marad.

Kiss Zenede Alapfokú Művészeti Iskola

II. Kerületért Emlékérem
2022

Már a 29. tanévét zárta le 2022-ben az 1993-ban alakult Kiss Zenede, mely nevét az alapító család – Kiss István harsonaművész és Kissné Szűcs Marianna közgazdász, pedagógus – vezetéknevéről kapta, de kezdetben a húsz gyermekkel induló intézmény méretére is utalt. Férje halála után az iskolát 2010 óta Marianna egyedül viszi tovább. Három évtized után azonban már ötszáz növendékkel rendelkező alapfokú művészeti iskolává nőtték ki magukat, a II. kerület nyolc iskolájában és öt környező településen óvodáskortól oktatnak 24 tanszakon. Tanítványaik megismerhetik a művészi önkifejezés számos formáját, a zenélést, a művészi mozgást és az alkotás örömét, hiszen zene, tánc és képzőművészeti ágon tanítanak. A nevelés középpontjában náluk az áll, hogy a gyermek szeresse a muzsikát, és ha nem is lesz belőle zenész, egész életében hasznosítani tudja. Az intézmény elkötelezett a zenei nevelésnek és tehetséggondozásnak, minden körülmények között első náluk a tanítvány és a benne rejlő lehetőség. Kiváló módszerekkel nyújtanak művészeti képzést zene-, tánc- és személyre szabott figyelemmel támogatják tanítványaik fejlődését. Az intézmény növendékei városrészünk megemlékezésein, ünnepi rendezvényein rendszeresen közreműködnek, jó hangulatot varázsolva mindenhová, ahol fellépnek.

Mohai Gábor

Radnóti- és Kazinczy-díjas előadóművész, rádiós és televíziós bemondó
II. Kerületért Emlékérem
2022

Arcát és hangját a hetvenes évek végén ismerte meg az ország tévénéző és rádióhallgató közönsége. Először a Jogi esetekben tűnt fel a televízió képernyőjén, de bemondóként, hírolvasóként és műsorvezetőként számos műsorban láthatta a közönség, összetéveszthetetlen, kellemes baritonját pedig mind a mai napig hallhatjuk a Bartók rádió komolyzenei műsoraiban és a Kossuth rádió Déli harangszó című ismertetőműsorában, illetve ő lett a Bonum katolikus televízió hangja is. Ezek mellett – vagy talán mindenekelőtt – előadóművész, aki az év 365 napján mond verset. Lassan három évtizede kerületünk lakója, aki mindig szívesen vállal fellépést – sokszor jótékonysági rendezvényeken is – szűkebb hazájában.
Első önálló fellépése is kerületünkben, a Marczibányi Téri Művelődési Központban volt, ahol a Szécsi Margit verseiből összeállított irodalmi estjével lépett közönség elé. Azóta rendszeresen vezet műsort vagy lép fel itt, illetve a Klebelsberg Kultúrkúriában.
Mohai a versek szeretetét még a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumból hozta magával, és azóta is küldetésének tekinti a magyar líra népszerűsítését irodalmi estjein és verses CD-in. Nagy hatással volt rá egykori tanára, Debreczeni Tibor, aki bevezette a költészet világába, és aki már akkor felfigyelt a szép hangú fiatalemberre. Mohai rendszeresen indult szavalóversenyeken, amelyeket rendre meg is nyert. Népművelés–könyvtár szakot végzett a debreceni tudományegyetemen, majd magyar szakon folytatta tanulmányait Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Dolgozott a Megyei Tanács könyvtárosaként, illetve négy évet töltött a debreceni Csokonai Színházban segédszínészként. Amikor a Magyar Rádió felhívást adott ki egy újságban, hogy férfi bemondót keresnek, jelentkezett az állásra. A több ezer jelentkező közül egyedül őt vették fel.
Mohai Gáborból azóta a magyar nyelv kiváló ismerője lett, akinek az igényes, szép beszéd mindig szívügye volt, minden megszólalása – legyen szó versről, prózáról vagy akár hírolvasásról – követendő példa lehet pályatársainak és a jövő korosztályoknak is.
Pályájáról így vall: „Azt szoktam mondani, hogy a bemondói szakmát nekem találták ki. És nemcsak a hangom miatt, hanem mert én alapvetően zárkózott ember vagyok, amolyan magányos farkas. A rádióban magamra zártam a stúdió ajtaját, az üvegfalon túl két hangmérnök volt, a televízióban pedig csak egy operatőrrel ültem szemben. Amíg mentek a műsorok, verseket olvasgattam és nagyon jól éreztem magam. Ez persze most már nem így van. A televízióban tíz évvel ezelőtt szinte egyik napról a másikra szüntették meg ezt a szakmát. Huszonhét éven keresztül dolgoztam párhuzamosan a Magyar Televíziónál és a Magyar Rádiónál. Az ismertséget és a népszerűséget a televíziónak köszönhetem, a szívem mégis mindig is a rádióhoz húzott.”

Presser Gábor

Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, érdemes művész.
A Locomotiv GT együttes tagja, a Vígszínház zenei vezetője

Díszpolgár

2021

Négyéves korában kezdett zongorázni, tizenévesen már zenét szerzett. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, és ez idő alatt a Budai Táncklubban zongorázott. Tizenhét éves volt, amikor Verebes István zeneszerzőnek hívta színtársulatához. Először az Omega együttes zeneszerző-zongoristája, majd 1971-től, a Locomotiv GT megalakulásától annak tagja, egy időben – saját bevallása alapján, ez volt élete legnehezebb korszaka – a vezetője volt. A hetvenes években az LGT a hazai könnyűzenei élet legnépszerűbb és legsikeresebb együttesei közé tartozott, dalainak jó részét Presser Gábor szerezte. Sokszor felléptek a Tabánban, utoljára 1987 május 2-án, ami egyben a Locomotiv GT (első) búcsúkoncertje is volt, az együttes ezután gyakorlatilag feloszlott. Később többször is összeálltak még egy-egy koncertre, utoljára 2013-ban. Az év februárjában az Arénában adtak telt házas koncertet, majd fél év múlva, ezúttal tényleg utoljára Alsóörsön – a régi tabáni hangulatot visszavarázsolva játszottak a szabadtéren közel húszezres nézősereg előtt.
Presser zenéjére felfigyelt a Vígszínház rendezője, Marton László is, aki Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényéből készült zenés darabot színpadra állítani, és ehhez Pressert kérte fel zeneszerzőnek. Az 1973-ban bemutatott musical óriási sikert hozott és megalapozta a zeneszerző színházi karrierjét. Ezután a Vígszínház több zenés darabjának (Harmincéves vagyok, Jó estét nyár, jó estét szerelem, Szent István körút 14., A padlás) is ő írta a zenéjét. 1978-ban lett a Vígszínház zenei vezetője, és itt mutatta be a Dalok a színházból című önálló estjét.
Színházi munkái mellett több mint harminc magyar és külföldi filmnek is zeneszerzője. Presser Gábor nevéhez fűződik a Magyar Dal Napja.
Presser Gábor páratlan zeneszerzői munkásságához az is hozzátartozik, hogy sok kitűnő előadónak ír dalokat.
Díjai: Erkel Ferenc-díj (1977), Érdemes Művész (1990), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), Huszka Jenő-díj (1996), Artisjus-díj (1999), Kossuth-díj (2003), Prima Primissima díj (2004), Pro Urbe Budapest díj (2009), Budapest XIII. kerületének díszpolgára (2010), Radnóti Miklós Antirasszista díj (2011), Erzsébetváros díszpolgára (2019).

Mihály Tamás

(1947–2020) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas basszusgitáros, zeneszerző

Posztumusz díszpolgár

2021

Mihály Tamás – Mihály András zeneszerző fia – klasszikus zenét tanult a zenei konzervatórium gordonka szakán, így képzett zenészként állt be a Scampolo és a Non-stop együttes tagjának, majd közel ötven éven át az Omega kötelékében zenélt, énekelt és szerzett dalokat.
Olyan művek szerzője volt, mint a Nem tudom a neved vagy a Szvit. Az Omega együttes mellett szólólemezei és színpadi művei is maradandóak. Szintetizátor-varázs című albumán Liszt és Wagner szerzeményeit dolgozta fel, 2011-ben új szólóalbumot készített Horváth Charlie, Somló Tamás, Presser Gábor, Nagy Feró és Meződi József közreműködésével.
A színházi világban is letette névjegyét. Ő komponálta 2006-ban az 1956-os forradalom jubileumára készült 56 csepp vér című musical zenéjét, valamint Horváth Péter József Attila-díjas író és drámaíróval színpadra vitték a Canterbury mesék című musicalt.
Basszus! Omega! – Ez egy életre szól című könyvében egy muzsikus szemével nézve az együttes történetén keresztül jeleníti meg az elmúlt évtizedek Magyarországát, sorait áthatja a zene iránti rajongás, valamint a mindenkori kollégák, barátok és ellenfelek iránt érzett szeretet.
Mihály Tamás alkotókedve és őszintesége példamutató a helyi közösség számára is.

Auguszt Cukrászda

II. Kerületért Emlékérem

2021

Az Auguszt cukrászdinasztia immár több mint másfél évszázada meghatározó szerepet tölt be a fővárosi süteményezők és kávézók között. A legrégebben üzemelő Fény utcai – méltán híres – cukrászdájukban szívélyes vendéglátás, kiszámíthatóság, igényes és állandó minőségű sütemények, évtizedes mesterségbeli titkok, ugyanakkor kreatív újdonságok jellemeznek mindent, amire felkerül a családi embléma. A legendás intézmény egyszerre képviseli a minőséget és tradíciót. Az Auguszt család immár negyedik generációja viszi tovább az örökséget, hogy a legfinomabb hasékat, tortákat, süteményeket és desszerteket varázsolja vendégei asztalára. A családi vállalkozás példát mutat abból, hogyan lehet a hagyományokat összeegyeztetni a megújulással; hogyan lehet meghonosítani Magyarországon a korábban csak külföldön látott ínyencségeket kiemelkedő szinten úgy, hogy a cukrászda sajátosan magyar jellege is megmaradjon. Legtöbb kollégájuk évtizedek óta dolgozik a Fény utcai üzletben, amely külföldön is méltán híres. Minden nehézség ellenére több mint hatvan éve működik, és a vendéglátás mellett évek óta feladatának tartja a II. kerületi intézmények támogatását és rendezvények szponzorálását.

Dr. Prodán Zsolt

gyermekszívsebész
II. Kerületért Emlékérem

2021

Szőnyött született 1964-ben, de fül-orr-gégész édesapja 56-os tevékenysége miatt gyerekkorának egy részét Marosvásárhelyen töltötte. 1978-ban költözhetett a család Debrecenbe, így tanulmányait a református kollégiumban, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta. A kardiológia és a szívsebészet alapjait Péterffy Árpád professzortól és Gömöri „Bandi bácsitól” sajátította el. Az egyetem után Budapesten, a Tűzoltó utcai klinikán Lozsádi Károly professzor lelkes kis csapatában találta magát, amely nehéz körülmények között próbált helytállni.
Később sokfelé tanult a világban, a veleszületett szívbetegségek nemzetközileg elismert specialistájaként tért haza külföldről, hogy a magyar gyermekszív-transzplantációs és műszív program kiteljesedésén dolgozzon, kiemelkedő szaktudását a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főorvosaként, 2011-től a kórház Gyermekszívsebészeti Osztályának vezetőjeként kamatoztatva. Vallja, hogy a gyermekszívsebészet nagy költségigényű high-tech terület, kicsit olyan, mint a Forma-1, mindig újabb technikai eszközök folyamatos rendszerbe állítása szükséges ahhoz, hogy a kis kliensek a legjobb ellátást kaphassák. Mind pácienseivel, mind szüleikkel jó kapcsolatot ápol, hiszi, hogy a gyermek nem különíthető el a családtól, hanem az édesanyákkal és édesapákkal együtt kezelendő empatikusan, humorral és támogató, reális kommunikációval.
Vízivárosi polgárként figyelemmel és érdeklődéssel kíséri szűkebb környezete kulturális történéseit. Példaképének tekinti az ágyúöntő Gábor Áront, aki speciális tudásával hatékony eszközt alkotott, és minden körülmények között helyt állt közössége és az élet védelmében.

Póta Gyula

(1946–2011) közgazdász, a II. kerület első szabadon választott polgármestere

Posztumusz díszpolgár

2020

Gyermekkorától fogva a II. kerület lakója és jó ismerője volt Póta Gyula, aki a közgazdasági egyetemen diplomázott. 1977 és 1990 között az MTA Pszichológiai Intézetének gazdasági igazgatóhelyettese volt. 1990-ben a II. kerület polgármesterének választották és nyolc éven keresztül töltötte be a tisztséget. Kiemelt célja volt, hogy úgy végezzenek el fejlesztéseket, hogy közben megelőzzék a vagyonfelélést és az önkormányzat gazdálkodása mindig stabil legyen. Polgármestersége alatt nagy hangsúlyt fektetett az orvosi rendelők és az oktatási, nevelési intézmények felújítására, a szociális ágazat fejlesztésére és a zöldterületek védelmére. Nevéhez kötődik többek között a Fény utcai piac átépítése. 2002–2006-ig alpolgármestereként, majd 2006–2010 között képviselőként dolgozott.

Radnóti Zsuzsa

Kossuth- és Jászai-díjas dramaturg, érdemes művész

Díszpolgár

2020

A jelenkori magyar színházi élet meghatározó alakja, több évtizedes munkássága során számos kortárs író darabját segítette színpadra. Az ELTE BTK magyar–német szakán végzett, majd dramaturgként került 1963-ban a Vígszínházhoz, ahol 2009-ig dolgozott a dramaturgia vezetőjeként. Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A minden újra és értékesre nyitott színházi szakembernek több nagy színpadi meglepetést és sikert köszönhet második otthona, a Vígszínház. Olyan emblematikussá vált darabokat segített színpadra, mint Szakonyi Károly Adáshibája, Weöres Sándor Kétfejű fenevad, Örkény István Macskajáték című műve, vagy a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című ikonikus előadás; de a Kőműves Kelemen, A padlás, A dzsungel könyve vagy A Pál utcai fiúk zenés színpadi előadásai sem jöhettek volna létre nélküle. Színházi tevékenysége mellett odaadással és szakértelemmel ápolja férje, a XX. század kitűnő és népszerű írójának, Örkény Istvánnak emlékét és írói hagyatékát. Tanított az ELTE-n, vendégtanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ma is előad a Károli Gáspár Református Egyetemen; a Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György- és Örkény István-szakértője. 2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma díjat, amellyel közéleti tartalmú, kritikus hangvételű műveket ismernek el. Évtizedek óta Pasaréten él, személyiségével és irodalmi tevékenységével nagyban hozzájárul városrészünk gazdag kulturális kincsestárához.

Hornyánszkyné Becht Erika

zenepedagógus

II. Kerületért Emlékérem

2020

1966 óta a Járdányi Pál Zeneiskola zongoratanára, a Zeneakadémián pedig zongoratanítási módszertant ad elő. Elhivatott, odaadó és szakmailag kiemelkedő munkáját világhírűvé lett tanítványai fémjelzik. Az elmúlt több mint ötven év alatt több zongoraművészt indított el pályáján – mások mellett a Kossuth-díjas Balázs Jánost és Egri Mónikát – és mutatta meg a zenélés és zenehallgatás örömét még számtalan növendéknek. Saját, különleges módszerrel kezdte el tanítani a még gyermek vak zongoraművészt, Érdi Tamást, és ez a kapcsolat a mai napig tart. Tapasztalatait felhasználva több látássérült gyermeket is bevezetett a zongorázás művészetébe. Magas színvonalú munkáját elismerve legnagyobb zongoraművészeink – Ránki Dezső és Kocsis Zoltán is – rábízták a pályájukon őket követő gyermekük zenei képzését. 2012-ben Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

Cakó Ferenc

animációsfilm-rendező, grafikusművész, érdemes és kiváló művész

II. Kerületért Emlékérem

2020

A magyar és nemzetközi animációs filmművészet kiemelkedő személyisége. Édesapja festőművész volt. Születésétől a II. kerületben él, a Törökvész úti iskola után a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola grafika szakán tanult, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán szerzett diplomát 1973-ban. Főiskolai évei alatt készült amatőr animációs filmjeivel többször elhozta a fődíjat az Országos Amatőrfilm Fesztiválról. 1988-ban az AB OVO című szobor-homokanimációs filmje Cannes-ban Arany Pálma díjat, 1994-ben Hamu című alkotása Berlinben Arany Medve díjat nyert. A Pannónia Filmstúdióban a ranglétrát végigjárva 1991-ig dolgozott, 1995-ben hozta létre saját animációsfilm-műtermét a Bimbó úton. Sebaj Tóbiás-, Zénó- és Töf-töf elefánt-filmjei ma is népszerűek. Számtalan könyvet illusztrált, többek között Hegedűs Géza, Nógrádi Gábor és Csukás István műveit. A világon elsőként, 1996-ban dolgozta ki az élő homokanimációs előadást igazi hungarikumként, és évtizedekig vitte vele a világban a magyar zenei és képi kultúrát. Alkotásait kitüntető elismeréssel fogadták itthon és világszerte,Kecskeméttől, Hirosimán át San Franciscoig.

2020-ban a karantén idején a rézkarc ötszáz éves technológiájával alkotott maradandó műveket.

Weöres Sándor

költő, író, műfordító

posztumusz díszpolgár

2019

A II. kerület 2019-es posztumusz díszpolgára Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, irodalomtudós, aki már harminc éve nincs közöttünk. A XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja, ezerarcú költő, aki otthonosan mozgott a legkülönbözőbb formákban, korokban, szerepekben. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek, műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordításirodalom legjavához tartoznak.

Weöres Sándor verseivel, műfordításaival, irodalomtudományi munkásságával és írásaival a magyar kultúra iskolateremtő mestere. A XX. század egyik legnagyobb hatású magyar költője, akinek családi élete és alkotó munkája fél évszázadon át összefonódott II. kerületi otthonaival. Weöres Sándor 1946-ban kötött házasságot Károlyi Amyval. A házaspár 1947 és 1974 között a Törökvész út 3/c szám alatti erkélyes házban lakott, ezt emléktábla is jelzi 2009 óta. Majd elköltöztek a szintén II. kerületi Muraközi utca 10/a szám alatti kertes házba, ahol azután Weöres élete végéig, 1989-ig lakott. Tollából olyan remekművek születtek kerületünkben, mint a Hold és sárkány, Ha a világ rigó lenne, Grádicsok éneke vagy a Psyché.

Weöres a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában is dolgozott 1948-tól, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval, aki később az Európa Kiadó főszerkesztője lett. Szoros munka- és baráti kapcsolatban is voltak. Lator László elmondta, hogy sokat járt fel Weöres Sándorék Törökvész úti otthonába, ahol egy konyhán keresztül megközelíthető, rendkívül egyszerűen berendezett kis szobában alkotott Weöres Sándor, mindig éjjelente. Cseppet sem zavarta, hogy nem jelenhettek meg versei – az utolsó kötete, a Fogak tornáca 1947-ben jelent meg –, ugyanúgy alkotott tovább. Majdnem tíz évig csak gyerekeknek írhatott, akkor született meg Bóbita című verseskötete is, amelynek szófordulatain és rímein nemzedékek nőttek és nőnek fel. Weöres a költészet zseniális megújítója volt, akinek verseiben a költői képek a ritmussal és a zeneiséggel szerves egységgé olvadnak össze. A szenvedélyesen kísérletező alkotó utánozhatatlan formaérzékével, páratlan játékverseivel és költői csínytevéseivel az irodalmi halhatatlanságba írta magát.

Lackfi János költő, műfordító, tanár kiemelte, hogy Weöres Sándor életműve tele van bravúrokkal: minden formát kipróbált, írt például szonetteket, középkori pajzán lovagregényt, szimfóniát, de megírta a Mahruh veszése című művét is, egy képzelt fantasy-eposzt akkor, mikor még a fantasy műfaja nem is létezett. Univerzális volt abban, hogy minden költészeti formát kipróbált a legnagyobb szabásútól a legapróbbig, szinte egy teljes költészettant hozott létre a művein keresztül. Amire az ember képes: a legrosszabbra és a legjobbra, amire a valóság képes: a legszínesebb és legtrükkösebb bukfencekre, azt mind megtaláljuk műveiben. Világa és érzékletes valósága van a verseinek amellett, hogy a virtuozitásnak összes hangnemét megszólaltatta– emelte ki Lackfi Weöres Sándort méltatva.

Rúzsa Magdolna

énekes, dalszerző

díszpolgár

2019

A vajdasági születésű, de a II. kerületben otthonra talált népszerű énekes, a Máté Péter-díjjal is elismert Rúzsa Magdi kapta idén a II. kerület díszpolgára címet. A mai magyar könnyűzenei élet meghatározó alakját tizenkilenc éves korában ismerte meg és zárta szívébe a közönség a Megasztár című televíziós műsor harmadik szériája során, amelynek ő lett a győztese. Karrierje onnantól egyenesen ível felfelé.

A kishegyesi lány már kora gyermekkorától szívesen énekelt, és azt is észrevette, hogy nála egészen máshol, máshogy képződik a hang, mint „csicsergő” kortársainál. Különleges hangjára akkori szolfézstanára is felfigyelt. Első meghatározó zenei sikerét 2004-ben szerezte: a zentai „Farsangi Ki mit tud?”-on megnyerte a könnyűzenei kategóriát. Akkor még nem gondolt zenei pályára, felvételizett a szabadkai Egészségügyi Középiskolába, ahol szülészeti nővérnek tanult. Rúzsa Magdi lelkesen követte a magyarországi televíziós tehetségkutató műsor, a Megasztár adásait, és lassan megfogalmazódott benne: ő is megpróbálja. 2005-ben jelentkezett a Megasztár harmadik szériájába. A zsűri – mások mellett Presser Gábor – már az első válogatón meglátta Magdi tehetségét, és tudta, hogy a lánynak nemcsak a műsorban, de a könnyűzenei pályán is helye van. – Sok szempontból nehéz volt a Megasztár, bár én kimondottan versenyző típus vagyok – nyilatkozta az előadóművész. – Nagyon élveztem a felkészülést és a fellépéseket, miközben volt rajtam egyfajta nyomás, hogy nem második vagy harmadik szeretek lenni, hanem első. Nagyon motivált, hogy egy ilyen győzelemmel megvalósíthatom az álmaimat.

A 2006-os győzelem óta eltelt években az előadóművész fáradhatatlanul dolgozik, feledhetetlen színpadi és tévés szereplésekkel ajándékozza meg minden korosztályból kikerülő közönségét, több albuma jelent meg, gyakran és szívesen lép fel jótékonysági eseményeken. – Megbeszéltem a Jóistennel, segítsen abban, hogy legyen miből adnom – akár érzelmileg, akár anyagilag. Cserébe megígértem, hogy erre mindig odafigyelek, és ha módom van rá, mindig segíteni fogok.

Rúzsa Magdinak eddig hat önálló stúdióalbuma jelent meg, a legutolsó Lélekcirkusz címmel 2019 áprilisában került a boltokba. – Nagyon jó érzés, amikor ott állok az Arénában vagy a Budapest Parkban és több ezren éneklik velem a dalaimat. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy ezzel nemcsak a dalokat, hanem engem is szeretnek, hiszen ezek az én érzéseim és gondolataim; ezekben minden porcikám benne van. Az énekes dalait érzékeny-érzéki hangvétel, színvonalas szövegvilág és zenei sokoldalúság jellemzi: a varázslatos népzenei alapoktól a lüktető rock- és blues-szerzeményeken át a szívet-lelket átjáró, páratlanul szép szerelmes énekekig. Előadóművészként szuggesztív színpadi jelenlétével, szerethető személyiségével és valós karitatív, elesetteket segítő tevékenységével érdemelte ki a közönség, köztük a II. kerületiek szeretetét.

Dr. Toldy-Schedel Emil

kardiológus főorvos

II. Kerületért Emlékérem

2019

Toldy-Schedel Emil személyében olyan kardiológus szaktekintélyt díjazott az önkormányzat, akinek nemcsak lakóhelyeként fontos városrészünk, hanem munkája kapcsán is több szállal kötődik a kerülethez.

A Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, a Budai Irgalmasrendi Kórház kardiológus főorvosa II. Kerületért Emlékérmet vehetett át Láng Zsolt polgármestertől a 2019-es II. Kerület Napja alkalmából. Toldy-Schedel Emil családja a Széher úton lakott a kórháztól nem messze, édesapja is ott volt orvos. Látta, hol és hogyan dolgozik, de már az orvos és irodalmár szépapa, Toldy-Schedel Ferenc révén is elegendő indíttatást kapott az orvosi hivatáshoz. Meghatározó szerepet töltött be életében a közeli zugligeti plébánia közössége, valamint Kozma Imre atya, aki mellett részt vett az NDK-s menekültek befogadásában, ellátásában. Az orvosi pályára készülve már önkéntes karitatív feladatokat vállalt, a betegeken, bajbajutottakon azóta is segít. Erdélyben és Kárpátalján végzett gyógyító munkát, de dolgozott távoli, katasztrófa sújtotta és elmaradott országok egészségügyi intézményeiben is, valamint Európa egyetlen lepratelepén Romániában, a délszláv háborúban pedig a frontvonalon is műtött, ha éppen arra volt szükség.

Rezidensként a Budai Irgalmasrendi Kórházban dolgozott, az orvosi egyetem után belgyógyászként, kardiológusként, majd kardiológiai rehabilitációs szakorvosként gyógyított, de fontosnak tartotta, hogy a diabetológiában is jártas legyen. Egyik úttörője volt a palliatív ellátás hazai meghonosításának.

Az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció felkérte, hogy vegyen részt az egyháznak visszaadott kórház munkájában, elsőként a tanácsadó testületben, később orvosként a kórház menedzsmentjében. Az intézmény korábban a Szent János Kórház kihelyezett osztálya volt, és a körülmények nem tükrözték a kor színvonalát, ezért határoztak úgy, hogy országos szintű kardiovaszkuláris központot hoznak létre, hiszen a szív- és érrendszeri megbetegedés vezető halálok Magyarországon.

Toldy-Schedel Emil igazgatása alatt kezdték el oktatni a lakosságnak a hordozható defibrillátor használatát, építették ki a Hárs-hegyi erdei kardiovaszkuláris tanösvényt, épült játszótér a látogatók és a környék gyerekeinek, a nővérek pedig a lakókat tanítják az otthonápolás tudományára, amihez ingyen eszközöket is biztosítanak. Az átfogó energetikai korszerűsítés mellett a kórház fejlődésének egyik mérföldköve lett a közelmúltban elvégzett bővítés, amely során kor­mány­za­ti, önkormányzati, egyházi, rendi és civil összefogással egy teljesen új szárny épült, jelentősen megnövelve ezzel a kapacitást. Toldy-Schedel Emil a Budai Irgalmasrendi Kórházban is szolgálja orvosként a betegeket.

Fontosnak tartja, hogy a II. Kerületi Önkormányzattal jó kapcsolatot ápoljon a Szent Ferenc Kórház. Részt vesznek az egyházügyi témákat érintő megbeszéléseken, a II. kerületi betegellátás folyamatos fejlesztésében, évről évre csatlakoznak az önkormányzati egészségügyi szűrőnapokhoz, illetve a kórház ad majd otthont az új épületében négy háziorvosi praxisnak.

Földessy Margit

színművész, stúdióvezető

II. Kerületért Emlékérem

2019

II. Kerületért Emlékérmet kapott 2019-ben Földessy Margit Balázs Béla-díjas színművész, a SZINDRA Színjáték- és Drámastúdió vezetője, akit rengeteg II. kerületi szülő és gyermek zárt örökre a szívébe. Különleges stúdiójában személyiségfejlesztő órákon erősíti a fiatalok önbizalmát és fejleszti kommunikációs készségüket.

Földessy Margit művészcsaládba született. Édesapja, Földessy Géza színész, színházi rendező és színigazgató, édesanyja a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Komlós Juci. Miután édesapja disszidált, anyai nagyapja, Komlós Vilmos – a Hacsek és Sajó Sajója – töltötte be a családban az apa szerepét. Már hat-hét évesen színházban és Keleti Márton filmjeiben szerepelt. Később is számos játék- és tévéfilmben láthatta a közönség. 1972-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Tagja lett a 25. Színháznak, majd a Nemzeti Színháznak. Ezután a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Sokat szinkronizált.

A színész-pedagógus 1985-től vezeti a SZINDRA Színjáték- és Drámastúdiót, amelynek évtizedek óta a II. kerület ad otthont, 2013 óta pedig a Marczibányi Téri Művelődési Központ (Marczi). Mint mondta, itt megtalálta az otthonát. A stúdió ötlete fiához, Galántai Márkhoz kötődik, aki iskolásként a kudarc- és a sikerélményeket is nehezen dolgozta fel. Ezért annak idején áthívta magukhoz fia osztálytársait és megpróbálta kijátszatni velük a problémákat. Meséken, szituációs gyakorlatokon keresztül segített nekik abban, hogy rájöjjenek, mi a jó és mi a rossz, hogyan és miért tudunk megbocsájtani valakinek. Ennek a csapatnak több olyan fiatal is tagja volt, akik ma már komoly karrierrel bírnak. Bár Földessy Margit mindig hangsúlyozza, hogy nem színészeket nevel, köztudott, hogy számos híres művész került ki a szárnyai alól: többek között Dobó Kata, Németh Kristóf és Kolovratnik Krisztián. A hozzá járó stúdiósok „margitosoknak” hívják magukat.

Földessy Margitnak szenvedélye a munkája, napi 14–16 órát dolgozik azért, hogy megfejtse a gyerekek lelkét, erősítse önbizalmukat és azt vallja, eközben ő maga tanul a legtöbbet. Szerinte a gyerekekhez úgy lehet közelebb vinni a színházat, értő nézővé nevelni őket, ha maguk is belekóstolhatnak. Mint mondta, számára az a legnagyobb elismerés, ha a volt tanítványai beíratják hozzá a gyerekeiket.

Földessy Margit a Marczin évről évre nagy sikert aratva állít színpadra tanítványaival filozofikus üzeneteket hordozó, az élet szépségét, az emberi kapcsolatok erejét bemutató darabokat. Több mint hatvan előadást rendezett már, köztük A jó estét nyár, jó estét szerelem, A padlás című előadást is. Színészként és rendezőként is őszinteségre és az egymás iránti bizalomra nevel, és arra buzdít, hogy mindig csodálkozzunk rá a világra.

Juhász Árpád

geológus

díszpolgár

2018

Juhász Árpád 1935-ben született Pécsett, de néhány év múlva már Budapestre, Kuruclesre költöztek, miután katonatiszt édesapját a fővárosba helyezték át. A pasaréti ferencesek 46-os számú csapatánál volt kiscserkész, majd a mozgalom betiltását követően számos fiatal kortársával együtt új formát talált a természetközeli léthez: az indián hagyományokat követve töltötték el szabadidejük egy részét az erdőkben, ami nem volt veszélytelen akkoriban, mert ifjúság elleni szervezkedésnek számított. A mai napig a természetet aktívan járó Juhász Árpád most is büszkén viseli a „Kóborló Farkas” indián nevet.

A nagy múltú II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait geológus szakon. 1958-ban diplomázott, és a doktorátusát is természettudományokból szerezte. Oroszlánrésze volt a Magyar Természettudományi Múzeum 1956-os forradalom és szabadságharc alatt elpusztult ásványtárának helyreállításában, 1962-ben el is készültek a háború utáni első ásvány- és kőzettani kiállítás anyagával. Miközben olajkutatóként is dolgozott, már népszerűsítette a rádióban és a televízióban a geológiát.

A közszerepléshez vezető út első lépése a Ki miben tudós?-sorozat volt, ahová az ismert televíziós személyiség, Rockenbauer Pál invitálta műsorvezetőnek. Később, 1971-től 1986-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Természettudományi Stúdiójának volt a vezetője. Ezt követően lett a Magyar Televízió munkatársa és a természettudományi szerkesztőség vezetője. Ekkor került hozzá a Delta című műsor, amelyiknél nézettebb tudományos műsor soha nem volt a magyar televíziózás történetében. A rendszerváltást követően saját produkciós irodát alapított, amelynek keretében mintegy kétszáz tudóst látott vendégül. Juhász Árpád munkássága által – például az „És még egymillió lépés” című filmsorozat szakértőjeként – az egész ország megismerhette a geológia tudományát közérthető módon.

A köztelevízió – és 1997 óta jelenlegi munkahelye, a TV2 – archívumában mintegy száz filmjét őrzik, de saját maga több mint száz országban járva százezer felvételt készített a világ ismert, vagy addig rejtett csodáiról. Munkásságát megannyi tudományos cikk és könyv fémjelzi. Juhász Árpád filmjeiben, műsoraiban és könyveiben főként azt mutatja be, hogy amióta járja az országot és a világot, miként változott a természeti környezet, vagy éppen hogyan károsodott a természet, de arra is rámutat, hogy az embereknek hogyan változott az életvitelük, milyen hagyományok tűntek el, hogyan lehet a meglévőket megőrizni.

Akárhol is dolgozott a nagyvilágban, mindig szeretettel tért vissza szűkebb hazájába, a II. kerületbe, amihez megannyi szállal kötődik. Különösen büszke arra, hogy két lánya és három unokája is örökölte a természet szeretetét.

Körmendi János

színművész, író

posztumusz díszpolgár

2018

A II. kerület 2018-as posztumusz díszpolgára, Körmendi János éppen tíz éve nincs már közöttünk. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész 1927-ben született. A háború utáni első nagy színésznemzedék tagja, főiskolai osztálytársa volt Sinkovits Imrének és Márkus Lászlónak. Friss diplomásként lett a Madách Színház tagja 1951-ben, a körúti társulathoz harminchat éven át hűséges volt. 1987–2004 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt. Emellett fellépett még a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, a Budapesti Operettszínházban, sőt az Operaházban is. Hatvan évet töltött a színpadon.

Kiváló komikus volt, művésze a rögtönzésnek. A közönség sokszor már akkor nevetett, amikor feltűnt a színpadon. Nagyszerű színpadi és televíziós alakításokkal ajándékozta meg közönségét, főként komikus, szatirikus karakter- és epizódszerepek megformálásával. Számtalan bohózatban játszott, a legkisebb szerepből is magánszámot teremtett a színpadon. Több évtizedes színművészi munkássága alatt sikerrel varázsolta el és nevettette meg közönségét. Pózmentes alakításaival, sajátos orgánumával, mosolyt fakasztó mimikájával és vígjátéki szerepeivel több korosztály számára hozott derűt és vidámságot a mindennapokba. És bár mindig megnevettette a közönséget, valójában filozofikus, bölcs ember volt, akinek egész pályáját – még a kisebb szerepekben is – kiemelkedő alakítások jellemezték.

A színjátszáson kívül írással is foglalkozott. Szerzői és írói tevékenysége során több könyvet, kabarétréfát és televíziós bohózatot is írt, Csehov Három nővérének paródiájára sokan emlékeznek.

Közel hat évtizeden át élt együtt feleségével, aki a Kapás utcai rendelőintézet orvosa volt. Ebből közel ötven éven át voltak kerületünk vízivárosi, Fő utcai lakói, amit emléktábla is jelez.

Czigány György

költő, műsorvezető, zongoraművész

II. Kerületért Emlékérem

2018

II. Kerületért Emlékéremmel tüntették ki az évtizedek óta a kerületünkben élő Erkel Ferenc-, József Attila- és Prima Primissima díjas, érdemes művész írót, költőt, újságírót, szerkesztőt, zenei rendezőt, műsorvezetőt, Czigány Györgyöt.

Czigány György 1931. augusztus 12-én Budapesten született, 1943-ig Győrben élt, ahol a bencés gimnázium diákja volt. 1951–1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre járt, Kodály Zoltán is tanította. Zongoraművész tanári diplomát szerzett. Első munkahelye 1956-ban a Magyar Rádió lett. Zenei műsorokat rendezett, később zenei főosztályvezetővé nevezték ki, pályáját a Magyar Televízió művészeti főszerkesztőjeként fejezte be. Bár nem volt ideje rendszeresen gyakorolni, azért a hangszereket nem hanyagolta el, gyakran orgonált budai templomokban, így Pasaréten is. Később is betért a Pasaréti Páduai Szent Antal Plébániára, amikor unokája a Csibekórus tagjaként lépett fel. 1960-ban kötött házasságot Jámbor Erikával, aki 2008-ban hunyt el. Három gyermekük született: Czigány Ildikó Magyarország első pilótanője, Czigány Zoltán (1965–2011) filmrendező, író és Czigány Gergely operatőr, zenetanár. 2010-ben feleségül vette Simon Erika latin-történelem szakos tanárt, aki eddig 16 interjúkötetet publikált: gyakran van közös könyvbemutatójuk.

A műsorvezető fél évszázadot töltött el a mikrofon mögött és a kamerák előtt. Magyar és külföldi legendákkal, neves költőkkel, írókkal, tudósokkal, színművészekkel készített interjút. Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Kodály Zoltán, Ottlik Géza és Szentgyörgyi Albert is örömmel beszélgetett egykor vele. 1969-ben szólalt meg először a Ki nyer ma? – játék és muzsika tíz percben című műsor, amelynek vezetésével az egész ország szívébe belopta magát. A vetélkedővel a mai napig szebbé varázsolja a szürke hétköznapokat, 2017 tavasza óta ugyanis – az önkormányzat Idősügyi Tanácsának szervezésében – a Ki nyer ma? színpadi változatát vezeti a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A műsorvezetésen kívül az írást tartja legfőbb hivatásának. Mint vallja, „a vers és a zene a létezés legfontosabb dolgairól beszél”. Esszékkel, visszaemlékezésekkel és költeményekkel örvendezteti meg népes olvasótáborát. Több alkalommal is részt vett az önkormányzat novellapályázatának zsűrizésében, a pályázókat mindig az írás és emlékmentés további folytatására biztatta.

Olescher Tamás

festőművész, galériavezető

II. Kerületért Emlékérem

2018

Olescher Tamás 1954 május 31-én született Budapesten. Rajztehetsége már korán megmutatkozott: tízévesen a külföldről kapott magazinok reklámmaciját kezdte rajzolni, kamaszként autókarosszériákat tervezett. Hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai az akkori szóhasználattal élve a „tűrt” és „tiltott” kategória határán mozogtak. A 70-es években az alternatív művészet szervezője lett. Ekkor rendezte meg a magyar Woodstockként is emlegetett Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban, illetve ezekben az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is.

Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és táncelőadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját.

Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.

1995 óta irányítja a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát, ahol hónapról hónapra szervez új kiállításokat, és külön hangsúlyt fektet a kerületünkben élő alkotók munkásságának bemutatására. A tárlatok megrendezésével változatos műfajoknak, kortárs művészeknek biztosít teret, hozzájárulva ezzel a látogató közönség ízlésének formálásához és művészetben való jártasságának kiszélesítéséhez.

Alkotó művészként az emberi élet értelme foglalkoztatja. Művei sohasem öncélúak, megjelenésükben és mondanivalójukban egyaránt értéket képviselnek, belső nyugalmat sugároznak. Egyszerre mélyen szakrálisak, élénk színviláguk ugyanakkor az élet ősi, népies, elemi erejű igenléséről tanúskodnak. Művészetének egyik kulcsszava a harmónia.

A festőművész és művészeti menedzser sokrétű munkáját 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának díjával ismerték el.

1982 óta állít ki rendszeresen csoportos és egyéni kiállításokon. 1991-ben a Műcsarnokban, 1996-ban a Vigadó Galériában, 2015-ben az Újbuda Galériában volt egyebek között egyéni kiállítása. Művei hazai közgyűjteményekben a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban találhatók meg, Németországban is több közgyűjtemény őrzi munkáit.

Prof.Dr.Bagdy Emőke

klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, professor emerita

díszpolgár

2017

A magyar klinikai pszichológia legjelentősebb alkotó személyisége, Tiszafüreden született. A Gyógytornászképző Főiskolán tanult, majd 1964-ben iratkozott be az ELTE Pszichológiai szakára. 1968-tól 2001-ig élete a Dr. Mérei Ferenc vezette Lipótmezőhöz kötődött. Mérei utódaként megteremtette a klinikai pszichológus korszerű szakmai szerepét. Bagdy Emőke született pedagógus. 1985-ben Debrecenben a Személyiség-és Klinikai Pszichológiai oktatócsoport majd tanszék vezetője lett. 2000-től megalapította a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakát, amely ország elsővé nőtte ki magát az egyetemek szakmai versenyében. Lánya Dr. Császár-Nagy Noémi, a Klinikai Pszichológiai Tanszék vezetője. Bagdy Emőke az utóbbi évtizedekben több mint 1600 előadást tartott, számos könyve jelent meg. Média szereplései, ismeretterjesztő művei tették a hazai klinikai pszichológia királynőjévé. Titka a szorgalom, és a pozitív életszemlélet. Azt vallja, hogy a pszichológia a reménység tudománya, ezért előadásaiban mindig azokra a dolgokra, erőkre hívja fel a figyelmet, amelyek megtartják az embert.

Évtizedek óta II. kerületi polgár, aki szakemberként és civil lakosként is jelen van a helyi közösség életében ismeretterjesztő előadásaival, egészségügyi fórumokon vállalt szerepléseivel. Rendszeresen előad a Templomkerti estéken, valamint a Törös Közhasznú Alapítvány tagja. Életműve mind hazai, mind nemzetközi szinten kiemelkedő, példamutatóan valósítja meg a kutatás, tanítás és gyógyítás összhangját. Hívő emberként úgy véli, hogy hit, értő figyelem és szeretet nélkül nem létezik lélekgyógyászat. Ars poétikája: „Mindig szerettem tanítani és lelket gyógyítani.”

Berczik Sára

mozdulatművész, zene- és táncpedagógus, koreográfus, művészi torna mesteredző

posztumusz díszpolgár

2017

1906-ban született. Az elismertséghez és a népszerűséghez azonban rögös út vezetett. Édesanyját már négy éves korában elveszítette. A Zeneakadémia zongora-, továbbá énektanár-szakán diplomázott, majd a mozdulatművészeti diploma megszerzése után tánciskolát nyitott 1932-ben. A mozdulatművészeti tevékenység betiltása után a Testnevelési Főiskolán 1949-ben bevezetett művészi torna vezető tanára lett. Férje tiszti múltja miatt azonban 1951-1953 között kitelepítették. Visszatérte után közel két évtizeden át a magyar női tornászválogatott koreográfusa és vezetőedzője volt. Koreográfiájával a kéziszer tornász csapat aranyérmet szerzett az 1956-os melbourne-i olimpián. A Budai Táncklub egyik alapítójának és művészeti vezetőjeként meghatározó élményt nyújtva adta át művészetét, és páratlan sportgimnasztikai és mozgásfejlesztő gyakorlatokat dolgozott ki. Egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig a Budai Táncklub művészeti vezetőjeként dolgozott.

Berczik Sára nem csak tanított, hanem a szépre, az élet esztétikájára irányította növendékei figyelmét, és a külső-belső harmónia megteremtésén fáradozott. Mottója ez volt: „A szépet szeresd egy életen át!”

Dr. Hankóczy Judit

kardiológus főorvos

II. Kerületért Emlékérem

2017

A budapesti születésű doktornő 1971-ben szerzett általános orvosi diplomát a Budapesti Semmelweis Egyetemen, 1978-ban belgyógyászati, 1982-ben pedig kardiológiai szakvizsgát tett. Az Országos Kardiológiai Központban dolgozott 2002-ig, amikor átvette a II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata kardiológiai részlegének, a Pulzus Központnak a vezetését. Nevéhez fűződik a Fillér utcai központ modernizálása és eszközparkjának fejlesztése. Az intézetben évente mintegy 22 ezer esetet látnak el.

Mindig nagy elkötelezettséggel és felelősséggel látta el a második kerületi lakosok kardiológiai profilú gyógyítását és gondozását. 45 éves orvosi pályafutása során a doktornő szívén viselte betegei sorsát, átérezte kiszolgáltatott helyzetüket. Fáradtságot nem ismerve, a megelőzés fontosságát szem előtt tartva, a napi munkán túl rendszeresen részt vett a felnőtt lakossági szűrések szervezésében és lebonyolításában. A II. kerületi betegellátásban végzett munkája elismeréseként 2013-ban polgármesteri dicséretben részesült. Dr. Hankóczy Judit 2017-ben vonult nyugdíjba.

Verrasztó Gábor

író, újságíró, helytörténész

II. Kerületért Emlékérem

2017

Verrasztó Gábor 1964. március 12-én született Orosházán. 1982-ben érettségizett a Sebes György Kereskedelmi- és Közgazdasági Szakközépiskolában Békéscsabán. Még ugyanebben az évben jelent meg első publikációja a Békés megyei Népújságban, első önálló helytörténeti munkája pedig 1990-ben látott napvilágot Nagymágocson.

1992 óta kerületünk lakója. 1993-ban végezte el a Bálint György Újságíró Akadémiát. 1994-1998 között a Zsaru Magazin megbízott rovatvezetője volt, majd 1999-2007 között, mint a Mister Magazin – úriembereknek – úriemberekről – állandó munkatársa dolgozott. 2008-tól a Budai Polgár, 2015-től a Hegyvidék külső munkatársaként jelenteti meg helytörténeti írásait. Napi- és hetilapokban, folyóiratokban eddig több mint 3000 publikációja jelent meg.

2005-ben adták ki első novelláskötetét a Napkút Kiadónál és 2017-ben jelent meg 25. könyve Bogáthy Mihály – Befejezetlen életrajz címmel.

Az Art’ 92 művészeti fesztiválon a Budapest-Pest megye régióban II. helyezést ért el Irodalom kategóriában. 2002-ben Orosháza városától megkapta a Kultúráért emléklapot.

Verrasztó Gábor helytörténészként a Duna jobb partjának, azon belül is a II. kerületnek jó ismerője. Buda híres lakóit, emblematikus épületeit, érdekes történeteit ez idáig tizennyolc helytörténeti és életrajzi kötetben jelentette meg. További hét szépirodalmi könyvben egyéni hangvételű verseivel és rövid, szellemes novelláival örvendeztette meg népes olvasótáborát.

Újságírói és írói munkássága mellett helytörténeti sétákat is vezet, ahol megismerteti az érdeklődőket városrészünk zegzugos utcáival, azok titkaival és legendáival.

Mécs Károly

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész

díszpolgár

2016

1936. január 10-én Budapesten született, házastársa Bujdosó Györgyi. Szülei szigorú nevelése, erkölcsi példamutatása egész életét meghatározta. Gyerekkorában a nyarakat a Balaton mellett töltötte, testvérével sokat úszott, rákászott. Gimnáziumi magyar tanárának biztatására szerepelt először színpadon, akkor azonnal kedvet kapott hozzá. Kollégái szerint igazi úriember, akire mindig lehet számítani.

Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában kezdte tanulmányait. 1961-ben végzett Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már 1958-tól szerepelt a Nemzeti Színházban, ahol Várkonyi Zoltán rendezésében főszerepet játszott. 1960-tól a Petőfi Színházban, 1961–1963 között pedig a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. Itt is főszerepet kapott, és nagy sikert aratott Rómeóként.

A Két emelet boldogság című filmben Törőcsik Mari színművésznő férjeként ismerte meg a közönség. A hatvanas évektől kezdve több híres magyar filmben játszott hőst, hős szerelmest. Főszerepet játszott A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), az Esős vasárnap (1962), és A kőszívű ember fiai I-II. (1965) című filmekben.

1963-tól a Kazimir Károly vezette Thália Színház és a Művész Színház tagja. Rendszeresen fellép a Budaörsi Játékszínben, ahol már rendezőként is kipróbálhatta magát. A Karinthy Színházban és a Nemzeti Színházban is fellép, és a Magyar Állami Operaház színpadán is láthatta a közönség. A művész a főiskola után eltelt évtizedekben több mint 150 bemutatott színházi előadásban játszott, többségükben főszerepet. Mécs Károly nemcsak magyar nyelven, hanem németül és franciául is játszott,

A színház mellett sok más műfajban kipróbálta magát. Gyakran dolgozott a Magyar Rádióban és sokat szinkronizált. Szívügye a magyar irodalom, a vers.

Maga is részt vett annak idején az 56-os forradalomban. A Nemzeti Színházban már folynak a témát feldolgozó – Vidnyánszky Attila által rendezett – előadás próbái, a darabot októberben mutatják be.

Mansfeld Péter

az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kommunista megtorlás legfiatalabb mártírja.

posztumusz díszpolgár

2016

1941. március 10-én született. Négyéves korában már törést szenvedett az élete, ugyanis édesapját és nagyapját a bevonuló szovjet hadsereg kényszermunkára „málenkij robotra” vitte, akkor, amikor egy gyermeknek a legnagyobb szüksége lett volna apára. A nagypapa nem tért vissza, édesapja, Mansfeld József pedig ezt követően rossz idegállapotba került. A fodrász hivatású szülők 1951-ben külön, majd 1953-ban hivatalosan is elváltak. Mansfeld Péter nővérével és öccsével édesanyjukkal maradtak és a nagymamához költöztek a Kacsa utcába. Később a Borbolya utcába költöztek. 1955-ben pedig megszervezte az általa alapított Rózsadombi Kinizsi kapitányaként a hegyi futballbajnokságot. A korábbi Veronika parkban játszottak mérkőzéseket, ott, ahol ma Mansfeld Péter szobra áll a róla elnevezett parkban. A Medve utcai általános iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos ipari tanuló, jó eredményekkel. 1956-ban a MÁVAG-hoz, majd 1957-ben MOM gyárba helyezték.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt 15 évesen élelmet szállított a ház lakóinak, majd a Szabó János – Szabó bácsi – vezette Széna téri ellenálló csoporthoz csatlakozott. Először el akarták küldeni, mert túl fiatalnak találták, aztán mégis ő lett a csoport egyik gépkocsis összekötője, bár jogosítványa életkorából adódóan nem volt, vezetni mégis tudott. November 4-én estéig maradt az ellenállókkal. Ezután fegyvereket gyűjtött össze – egy részüket Piros László volt belügyminiszter villájából –, hogy elrejtse, és újra elővegye őket, ha ismét kitör a forradalom.

A forradalom bukása után folytatta az iskolát. 1958 februárjában barátjával és egykori iskolatársával, Blaski Józseffel elhatározták, hogy fegyveres csoportot alakítanak, újraélesztik a forradalmat, valamint kiszabadítják az 1956-os tevékenységéért börtönbüntetésre ítélt sógorát, Virág Jánost. Február 17-én elrabolták az osztrák nagykövetség előtt posztoló rendőrt, akit lefegyvereztek, majd szabadon engedték. Március 19-én letartóztatták őket. Perük eleinte köztörvényes ügynek indult, de 1958 májusától már politikai bűncselekményként értékelték tevékenységüket. A fegyverszerzési akcióban újabb forradalom rémét látták vagy akarták láttatni a „pesti srácok” ügyében. Az elsőfokú tárgyaláson, 1958 novemberében a bíró életfogytiglanra ítélte őt, majd 1959. március 19-én a Legfelsőbb Bíróság halálra ítélte, két nap múlva, 21-én, tizennyolcadik születésnapja után tizenegy nappal ki is végezték. A család csak a rendszerváltást követően tudta meg, hogy Mansfeld Pétert hová temették. Sírja a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában található.

Mansfeld Péternek, a kádári terror legfiatalabb áldozatának emlékét ma emléktáblák, a róla elnevezett közterületek, szobrok, film és könyvek őrzik.

Dr. Járdányi Gergely

Liszt Ferenc-díjas nagybőgőművész

II. Kerületért Emlékérem

2016

"A világ egyik legjelentősebb nagybőgőművésze" – írta az olasz kritika Járdányi Gergelyről egyik lemezének megjelenése kapcsán. De ez csak egy a sok dicsérőjelző közül, mellyel világszerte illetik játékát. Járdányi 20 éve szerepel a hazai és külföldi dobogókon nagy sikerrel, s öregbíti hazánk hírnevét neves szülei nyomdokaiba lépve. A külföldi színpadokon számos magyar zeneszerző művét játssza, itthon pedig a nagybőgő-irodalom még ismeretlen gyöngyszemeivel örvendezteti meg a közönséget.

Járdányi Gergely 1957-ben született Budapesten Járdányi Pál Kossuth-díjas zeneszerző és Devescovi Erzsébet hárfaművésznő gyermekeként. Iskoláit a Győri Bencéseknél (1971-1975), a Bartók Béla Konzervatóriumban és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1978-1983) végezte. 1983-tól a Bécsi Zeneakadémián tanult prof. Ludwig Streichernél, ahol 1987-ben kitüntetéssel diplomázott. Ezek a bécsi tanulmányok voltak számára azok a meghatározó évek, amelyek véglegesen elkötelezték a nagybőgő életre szóló szeretete mellett. Művészi pályája meredeken ívelt felfelé: Európa koncerttermeiben és operáiban első bőgősként lépett fel a kontinens leghíresebb kamaraegyütteseiben és szimfonikus zenekaraiban, többek között Veronában és Palermóban is.

1989-ben - Giovanni Bottesini, a kitűnő nagybőgővirtuóz és zeneszerző halálának centenáriumán - Járdányi Bottesini emlékének állított koncertek sorát adta Európa-szerte, amellyel mindenütt a közönség és a kritika legnagyobb elismerését vívta ki. A külföldi szaklapok „A nagybőgő mágusának és nagymesterének” nevezték, akinek „hangszeres tudása nem ismer akadályokat, hangja bársonyosan puha és szép.”

A koncertezés mellett azonban pedagógiai és kutatói tevékenysége is jelentős. 2011-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanított, jelenleg a Vicenzai Konzervatórium nagybőgőtanára, mesterkurzusokat tart itthon és külföldön. Növendékei hazai és nemzetközi versenyen díjat nyertek, s a legjobb zenekarokban játszanak (Bécsi Filharmonikusok, Berlini Szimfonikusok, Mahler Zenekar, Fesztivál Zenekar, Nemzeti Filharmonikusok, Accademia del Teatro alla Scala di Milano stb.). Kutatásai során számos eddig ki nem adott Bottesini-kéziratra bukkant. Ezeket egy Urtext-jellegű Bottesini-összkiadás keretében az Akkord Zeneműkiadó gondozásában adja közre. Több nyelven publikál.

Azon művészek közé tartozik, akik az igen kecsegtető ajánlatok ellenére sem akarták elhagyni hazájukat, s missziónak tekintik azt, hogy tudásukat elsősorban a hazai ifjúságnak adják át. 2003-ban Liszt-díjjal tüntették ki, 2008-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen nagybőgősként elsőként habilitált, 2010-ben ugyanott doktorált (DLA), így Magyarország - mindmáig egyedüli - legmagasabban kvalifikált nagybőgőtanára, és a nagybőgőművészet élő ikonja, aki azt vallja: „Édes teher Járdányi Pál fiának lenni”, és aki ebben a szellemben is éli az életét és teljesedik ki a művészetben.

Sztojanovics András és a Sarepta szeretetotthon

lelkész-igazgató

II. Kerületért Emlékérem

2016

Sztojanovics András lelkész-igazgató vezetésével a Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthonban több épületben jelenleg száz idős, valamint száz középsúlyos és súlyos, halmozottan fogyatékos embert gondoznak.

A vezető és munkatársak hívő embereknek, akik Istenbe vetett bizalmukból táplálkozó szeretettel nap mint nap meg is valósítják Jézus tanítását, miszerint: „Amit eggyel a legkisebbek közül tesztek, velem teszitek”. Sztojanovics András lelkész-igazgató 15 éves kitartó munkával és hatalmas szervezőerővel biztosította a gondjaikra bízott emberek elhelyezésének méltó körülményeit, és előteremtette a fogyatékos emberek ellátást biztosító új épülethez szükséges forrásokat. Munkatársaival karöltve viselte az építkezés minden nehézségét.

A Sarepta közösség tagjai a sztehloi kezdetektől, évtizedek óta erős lélekkel, áldozatos munkával és feltétlen szeretettel törődnek az elesettekkel, a magukra maradtakkal. Úgy adnak reményt, tartást, erőt a rájuk bízott nehéz élethelyzetben lévőknek, hogy ennek minden lelki és fizikai terhét jó szívvel viselik, és a gondozottjaik számára valódi otthont teremtenek. Munkásságuk a cselekvő szeretet élő példája.

A Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthont Sztehlo Gábor evangélikus lelkész alapította 1951-ben, ahol súlyosan fogyatékos gyermekekkel foglalkoztak. Bár Sztehlo Gábor 1974-ben meghalt, a munka, amit elkezdett, tovább folytatódott: utóda Muncz Frigyes evangélikus lelkészként szintén elkötelezett volt a fogyatékos és idős emberek gondozása iránt. Őt követte a vezetői székben Csizmazia Sándor, 1998 óta pedig Szojanovics András irányítja az intézményt. Mindannyian evangélikus lelkészek, akik hitükben Jézushoz kötődtek.

Finta József

Kossuth-, Prima Primissima- és Ybl-díjas építész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

díszpolgár

2015

Finta József Kolozsvárott született 1935. június 12-én. Édesapja magyar-latin szakos tanár volt, édesanyja a református kollégium titkárnője volt. 1941-ben Nagyváradra költöztek, 1944-ben Budapestre menekültek a háború elől. 1945 és 1952 között a budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium tanulója volt. 1958-ban diplomázott az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Építész Karán. Diplomaterve alapján felvették a MÉSZ Mesteriskola III. ciklusára. Ekkor hívták a Lakó és Kommunális Épülettervező Vállalathoz, ahol Zilahy István lett a mestere.

Építészi munkásságát 1958-ban a LAKÓTERV-ben kezdte, ahol csaknem harminchat évig dolgozott. 1961-ben tervezett Dunaújvárosi Garzon ház megvalósulása meghozta az első sikerét, 1965-ben Ybl-díjat kapott. Országosan ismert építésszé a Duna Intercontinental szálló (1966-1969) tette. 1970-től kezdve folyamatosan épülnek szállodái Hotel Volga, Hotel Fórum, Hotel Voronyezs, Hotel Buda Penta, Hotel Novotel, Hotel Liget, Grand Hotel Corvinus Kempinski.

A 80-as, 90-es évek fordulója táján egyre több nagyszabású épület tervezését vállalja, melynek egy részének építése már átnyúlik 1994 végére, amikor műterme egészével megalapította a Finta és Társai Építész Stúdiót, mely negyven fős irodává nőtte ki magát. Ezen időszak jelentős munkái: a Teve utcai rendőrszékház, és a West End City Center.

Grafikusi munkássága is jelentős, rajzai több önálló és csoportos kiállításon szerepeltek.

Körmöczy Zsuzsa

teniszező

posztumusz díszpolgár

2015

Körmöczy Zsuzsa (1924. augusztus 25. – 2006. szeptember 16.) minden idők legsikeresebb magyarországi teniszezője volt.

Kilenc éves korában kezdte a teniszezést és a következő évtizedekben több magyar klub (ÚTE, BBTE, BEAC, Vasas) versenyzője volt. Tizenkilencszer lett magyar bajnok, ötször főiskolai világbajnok.

1958-ban a női tenisz világranglistán második volt, és egy évtizeden át szerepelt a legjobb tíz között. Ebben az évben megnyerte a Roland Garrost, 6:4, 1:6, 6:2 arányban legyőzve a brit Shirley Bloomert, és ezzel megszerezve a magyar színekben versenyző nők első és máig egyetlen Grand Slam-trófeáját. 1958-ban az év sportolója volt.

Wimbledonban elődöntős volt 1958-ban. 1959-ben ismét döntős volt a Roland Garroson, de 6:4, 7:5 arányban vereséget szenvedett a brit Christine Trumantől. 1960-ban győzött az olasz és a francia nemzetközi bajnokságban. Hatszor nyerte meg a monte-carlói nemzetközi versenyt.

1958-ban és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett. 1964-ben hagyta abba a versenyzést, ezután hat évig a magyar női teniszválogatott szövetségi kapitánya volt, majd 1985-ig a Testnevelési Főiskola nemzetközi osztályát vezette. 1985-ben elvállalta a Vasas tenisz szakosztályának vezetését, tisztségeit a klubnál 2004 májusáig viselte.

Számos elismerést kapott: Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949), Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951), A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951), 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozatát kapta. 2003-ban a Magyar Olimpiai Bizottság díját kapta, 2005-ben életműdíjat kapott a Nemzeti Sportszövetségtől. 2006. január 21-én vette át a Magyar Tenisz Szövetség először megítélt életműdíját.

Körmöczy Zsuzsát a II. Kerületi Önkormányzat a kerület posztumusz díszpolgárává választotta 2015-ben. Az elismerést lánya, ifjabb Körmöczy Zsuzsa 2015. június 21-én vette át Láng Zsolt polgármestertől.

Dubrovay László

Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzet Művésze

II. Kerületért Emlékérem

2015

1943-ban született Budapesten. Első mestere édesapja volt, aki négy éves korától tanította zongorázni. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt zeneszerzés szakra, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol 1966-ban végzett kitűnő diplomával. 1966 és 1971 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, 1971-től 1972-ig a Hamburgische Staatsoper korrepetitora lett. Tanulmányait 1972-től 1974-ig Kölnben folytatta, ahol a 20. század legmodernebb hangkutatási eredményeit, különféle komponálási technikákat sajátított el és megismerkedett az elektronikus zenével is. Számos elektronikus stúdióban dolgozott Németországban és Svédországban.

1976-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán tanít. Pedagógusként külön figyelmet fordít a tehetségekre; „a fiatalokat segíteni és adni-adni, amíg csak lehet” – fogalmazta meg több ízben.

Zeneszerzői tevékenysége során komponált operát, táncjátékot, zenekari-, kamara-, szóló-, fúvószenekari, kórus-, továbbá elektronikus- és komputer zenei műveket is. Több, mint kétszáz zenei művet jegyez. Komponistaként kísérletező és újító, egyedülálló hangzásvilágot alakított ki és ismét „divatba hozta” a dallamot.

Mintegy harminc éve a II. kerület lakója, ahol – mint mondta – ideális körülményeket talált alkotói munkájához, és amelynek kulturális életét évtizedek óta gazdagítja.

Hager Ritta

Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész

II. Kerületért Emlékérem

2015

A magyar textilművészet egyik kiemelkedő egyénisége 1931-ben született Budapesten, Hager Otto és Heinrich Ludovika házasságából. Felsőfokú tanulmányait az Országos Magyar Iparművészeti Iskola textil szakán végezte (1949), ahol Molnár Béla volt a mestere. 1951-ben családjával kitelepítették. Pályakezdő éveiben az Operaház kosztümfestőjeként, majd 1954-58. között a Textilfestő Iparművészek Alkotóközösségében dolgozott, később az Iparművészeti Vállalat tervezője, kivitelezője volt (1958-68). 1968 óta szabadfoglalkozású textilművész.

Falikárpitjain, szőnyegjein és minitextiljein spirituális és szakrális témákat dolgoz fel meleg színekkel, a fényhatások hangsúlyozásával, változatos anyagokból és egyéni szövési technikákkal. Alkotásai nyugalmat, erőt és harmóniát sugároznak. Magyarországon és külföldön is kapott állami és egyházi megrendeléseket középületek, templomok enteriőrjeinek díszítésére, ebben az értelemben számos köztéri alkotása is van. Egyik fő műve a Sugárzó csend (1994) című plasztikus felvetésű gobelin, amelyet Berlinben a Brandenburgi kapunál a Csend termében állítottak ki, és az elmúlt több mint két évtizedben több millióan látták. Műveit kitüntető elismeréssel fogadták hazánk mellett a világ számos országában.

Munkásságával a kísérleti textil-, majd a kárpitművészet megújítójaként magával ragadó módon tud egyetemes emberi érzéseket és értékeket megjeleníteni. Hitvalló képzőművészként sajátos gobelintechnikával szőtt munkái spirituális üzeneteket hordoznak, mely által képes a lelket a földről az égbe emelni, és az evangéliumi örök igazságot felmutatni. II. kerületi lokálpatrióta polgárként helyi kiállításaival, közösségteremtő személyiségével városrészünk művészeti életének meghatározó alakja.

Kubinyi Anna

Kossuth- és Prima Primissima-díjas gobelintervező- és textilművész

Kerületért Emlékérem

2014

Kubinyi Anna 1949-ben született Makón, pedagógusszülők hatodik gyermekeként. 1950-ben a család Szegedre költözött, ott nőtt fel. Gyermekkorában remekül zongorázott, és tehetségesen úszott. Tizenhárom évesen egy szívizomgyulladás következtében azonban fel kellett hagynia hobbijaival, és a továbbiakban csupán harmadik szenvedélyének, a rajzolásnak hódolhatott. Művészeti tanulmányait 14 éves korában kezdte a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában, kerámia szakon. Nagyon szeretett mintázni, térben gondolkodni. Szíve szerint a Magyar Iparművészeti Egyetemen folytatta volna tanulmányait, de a szülei nem akarták, hogy elköltözzön Szegedről, rajztanárnak szánták, érettségi után ezért a szegedi tanárképző főiskola rajz-földrajz szakára felvételizett, ahol két évet végzett el. A fiatal művész nem tett le az álmáról, és titokban beadta a papírjait az egyetemre. Egy sorsszerű véletlen folytán a kerámia tanszék helyett a textilhez került a felvételi kérelme. Rajzai elnyerték a felvételiztetők tetszését, így textilesként folytatta tanulmányait. Csoporttársaihoz képest hátránnyal indult, hiszen ő korábban nem tanult szőni. Hamar elsajátította azonban a szövés csínját-bínját, és már a főiskolán kialakult saját, kubinyiannás stílusa. A művésznő szerint textilplasztikáinak megszületését korábbi keramikus tanulmányainak köszönheti.

1976-ban szerzett diplomát gobelin szakon. Fiatal művészként az élet, a természet szépségei ragadták meg. Zöld tavaszi mezőket, vulkánt, cseppköveket és hömpölygő vízesést szőtt. Alkotásainak anyaga mindig a kender volt, amelyet II. kerületi otthonának kertjében maga tekercselt és színezett. Ez az anyag sokféle felület létrehozására alkalmas, a domború, keményebb textúrától a puhább bolyhos felületekig. - Szövés közben sokat gondolkodom az életről és a művészetről. A művészet a hétköznapok fölé emeli az embert, rávilágít azokra az igazán fontos dolgokra, amelyek nem pénz és nem társadalmi helyzet függvényei – mondta egy vele készült interjúban Kubinyi Anna.

Domborelemekkel gazdagított alkotásaiból számos kiállítás nyílt vidéki városokban és a fővárosban is. 1990-ben a Vigadó Galériában megrendezett tárlata tizenöt év munkáját mutatta be. A kiállítás nem talált visszhangra, amit a művész kudarcként élt meg. Úgy érezte, ahhoz, hogy fejlődjön, el kell hagynia otthonát. Lányaival Franciaországba költözött, ahol a bátyja is élt. Testvére közelsége biztonságot jelentett számára. 1990-től 2000-ig Franciaországban dolgozott, kiállításai nagy sikert arattak: hat nagy önálló kiállítása volt ebben az időszakban, többek között Nizzában, Monacóban, Cagnes-sur-Merben. Kubinyi Anna azonban egyre jobban vágyott vissza hazájába, a Millecentenárium évében végül hazatért.

Több mint három évtizeden át volt II. kerület lakója. Bár vidékiként nehezen barátkozott meg a fővárossal, budai otthonát mindig nagyon szerette. – Egy nyugodt sziget ez számomra, ahová nagyon jó érzés hazatérni, és ahol jó dolgozni. Műveimet több II. kerületi kiállítóhely is bemutatta, így például a Vízivárosi Galéria és a Klebelsberg Kultúrkúria - vallotta.

2001-ben nagy változás következett be az életében - és egyben a művészetében is. Részt vett egy erdélyi tanulmányúton, amelynek hatására az ősi, népművészeti motívumok kerültek alkotásai középpontjába. Fő ihletői a székely kapuk lettek. Több méter magas alkotásain hónapokig dolgozott, a világtól elzártan. Monumentális művei elvarázsolták a közönséget, egyre több elismerésben részesült itthon és külföldön is. Közben rátalált Kőrösi Csoma Sándor alakjára is, akinek emlékét elkezdte ápolni: felújította például a keletkutató Indiában, Dardzsilingben található síremlékét. Kőrösi Csoma Sándor halálának 170. évfordulója alkalmából a calcuttai Victoria Memorial Hallban mutatták be emléktextiljeit. Kubinyi Anna rendszeresen kiállított erdélyi városokban, legutoljára Csíkszeredában láthatta textiljeit az erdélyi közönség. Utolsó munkáinak egyike a Csíksomlyó szellemiségét, a katolikus kegyhely múltját és jelenét összefoglaló textilképe volt.

Kubinyi Anna 2015. március 27-én hunyt el 66 éves korában.

Várkonyi Zoltán

kétszeres Kossuth-díjas színész, filmrendező, színházigazgató

posztumusz díszpolgár

2014

Várkonyi Zoltán (1912. május 13.–1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a magyar film- és színházművészet ikonikus alakja. Ma már klasszikusnak számító filmjeit a televíziók a mai napig rendszeresen műsorra tűzik. Sokan az ő optikáján keresztül ismerik Jókai hőseit és a törökverő vitéz egriek történetét. Szellemisége a magyar színházi életben, különösen az általa egykor igazgatott Vígszínházban, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, amelynek rektora volt, máig elevenen él.

Várkonyi Zoltán 1934-ben szerzett színészdiplomát a Színművészeti Akadémián, majd a Nemzeti Színházhoz került. 1941-ben Pünkösti Andor, a Madách Színház direktora szerződtette, ahol eljátszhatta Pirandello IV. Henrikjét és Shakespeare Hamletjét. A háború során azonban zsidó származása miatt letiltották a színpadról, a Gestapo elől is menekülnie kellett. A Vígszínház pincéjében bujkált, de közben megnézte az előadásokat a zsinórpadlásról.

1945-ben indította el a Művész Színházat, ahol korábban betiltott, politikus, kortárs európai és magyar drámákat és könnyed bulvárokat is műsorra tűzött. 1950-1962 között a Nemzeti Színház művésze, közben 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője volt. 1962-ben lett a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig pedig igazgatója. Színházát az új magyar dráma jelentős műhelyévé tette, de Csehov, Miller vagy Albee műveit is műsoron tartotta. Az előadásokat könnyedség, játékosság, nagyvonalúság jellemezte, estéről estére teltház előtt játszottak színészei. Becsülte a tehetséget, kiváló társulatot épített, olyan egyéniségeknek adott teret, mint Latinovits Zoltán, Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Tomanek Nándor, Darvas Iván, Bárdi György, Ruttkai Éva, Bulla Elma, Sulyok Mária.

„Szerintem a rendezés: rend és humánum. Szeretni kell azokat a művészeket, akikkel létrehozom a bemutató. Ha nem szeretem őket, nincs örömem és nem születhet jó előadás.” – vallotta.

1934-től filmezett, első filmszerepe a Meseautó című vígjáték egy kisebb szerepe volt. 1951-ben rendezte első filmjét, s összesen tizenkilencet forgatott. A legismertebb ezek közül A kőszívű ember fiai (1965), az Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán (1966), az Egri csillagok (1968), majd a Fekete gyémántok (1976). Rendezőként nem csak a színházban és a filmgyárban volt jelen, az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt.

1949-től tanított a Színművészeti Akadémián, melynek 1972-től haláláig rektora volt. Kiváló pedagógusként nemcsak a mesterség fortélyait adta át tanítványainak, hanem személyes példájával, hivatásszeretetével is nevelt. Ő találta ki és harcolta ki a gimnáziumi színházi osztályok indítását. „Több mint harminc éve vagyok tanár a főiskolán, és tanítottam már színészeket, filmeseket, rendezőket. A fiatalok között nem lehet unatkozni, nem lehet készületlennek vagy fáradtnak lenni. Ott kell lenni, jelen kell lenni. Én akkor lennék boldog, ha belőlem a magyar színházi életnek egy darabja azokban maradna meg, akiket én neveltem. Amikor engem „tanár úrnak” szólítanak, akkor érzem a legjobban magam.” – nyilatkozta Szilágyi Jánosnak.

1978-ban felmentését kéri a Vígszínház igazgatói tisztje alól, hogy a színészetre és a drámai tagozatú gimnáziumi osztályok képzésére koncentráljon. A felmentés az 1978-79-es évad végén lépett volna életbe, de még az évad vége előtt, 1979. április 10-én meghalt. Özvegye, Szemere Vera 1984-ben díjat alapított emlékére, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente, és amelyet ma már unokája, Várkonyi Gáspár ad át.

Várkonyi Zoltánnak elévülhetetlen érdemei vannak a külföldi és magyar kortárs dráma megújításában, színre vitelében. Tévedhetetlen ízlésének és rendkívüli nyitottságának köszönhetően születhettek olyan legendás előadások, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című zenés darab, amely Déry Tibor azonos című kisregényének adaptációja volt. Az előadást a Várkonyit mesterének tekintő és később a Vígszínház igazgatói posztján követő Marton László rendezte. A darab kapcsán került a színházhoz a máig zenei vezetőként működő Presser Gábor. A darabot felújították, és Eszenyi Enikő, a Vígszínház jelenlegi igazgatójának rendezésében tavaly szeptemberben ismét bemutatták. A női főszerepet akkor Almási Éva játszotta, most a lánya, Balázsovits Edit. A gálaműsorban ők ketten léptek színpadra, és énekeltek el két, azóta már slágerré lett Presser-dalt az előadásból.

Prof.dr. Nagy Zoltán

neurológus és kutatóorvos professzor

díszpolgár

2014

Nagy Zoltán summa cum laude minősítéssel szerzett általános orvosi diplomát 1966-ban a budapesti orvosi egyetemen, 1969-ben patológiai, 1974-ben neurológiai, 1977-ben pszichiátriai, 1980-ban neuropatológiai szakvizsgát tett. 1971-került az akkori II. sz. Neurológiai és Pszichiátriai Klinikára, az intézmény cerebrovascularis osztályának 1981-ben lett a vezetője. A klinikai idők alatt két hosszabb tanulmányúton vett részt, előbb Kanadában, majd az egyesült államokbeli Maryland Egyetemen, ahol megismerte a stroke-ellátás új alapokra helyezett rendszerét. Ennek alapján dolgozta ki a Nemzeti Stroke-programot, amelyet az 1990-es évek elejétől – kormányzati támogatással – vezettek be hazánkban. A magyar stroke-program központját az OPNI-ban alakították ki, ahol Nagy Zoltán irányításával megkezdődött több orvosi szakterület – neurológia, belgyógyászat, idegsebészet, érsebészet, családorvoslás és rehabilitáció – összehangolása, régiós centrumok felállítása, a képzés átalakítása, valamint az orvostechnikai fejlesztések elindítása. Európában először hazánkban vezették be ezt a rendszert, amelynek köszönhetően mára évi 40-45 ezerről 23-25 ezerre csökkent az akut stroke-esetek száma. A professzor elmondta: a rendszer arra épül, hogy a betegnek a tünetek jelentkezését követő hat órán belül az agyérkatasztrófát kezelni tudó intézetbe kell kerülnie. Ebben az esetben sokkal nagyobb az esélye a teljes gyógyulásra.

Huszonegy évvel ezelőtt a professzor szervezte meg a II. kerületi Fillér utcában a Pulzus Egészségközpontot.

Nagy Zoltán 2002-ben pályázat útján lett az OPNI főigazgatója, ahol a korábbi évtizedek szakmai programját folytatva a teljes körű ideg-elmegyógyászati betegellátást, kutatást és oktatást igyekezett erősíteni. Neurológiai rehabilitációs osztályt nyitott, és a Semmelweis Egyetem Geriátriai Tanszékének adott működési lehetőséget. Új egységeket – sejtbiológiai, véralvadási kutatólaboratóriumot, kisállatműtőt – alakított ki, és terveket dolgozott ki az évszázados múltú ingatlan megújítására. Ebben partnere volt a II. Kerületi Önkormányzat, amely az intézettel közösen alakította ki a terület részletes rendezési tervét.

A professzor amatőr festőként is mindig nagy lelkesedéssel támogatta az OPNI betegeinek gyógyulását, hitt a művészetterápia erejében. Ebben egyik fő támogatója felesége, Manninger Mária Ferenczy-díjas textilművész volt. Nagyon sok különleges alkotás született e terápia részeként: festmények, kisplasztikák, faszobrok. Kiállítóhelyet is létrehoztak a művek számára az OPNI-ban, a Tárt Kapu Galéria nemcsak bemutatkozási lehetőséget kínált a betegeknek, hanem bevételi forrást is biztosított számukra.

– A lipóti „szpirit”, a lélek az embert hamar megfogta – mesélte Nagy Zoltán, aki ma is nagy megindultsággal emlékszik az OPNI megszüntetésére. – Ezért is rázott meg bennünket nagyon, hogy lényegében indoklás nélkül, nagyon brutális módon zárták be az intézményt. Nem gondoskodtak az akkori egészségpolitikusok sem a betegekről, sem a teamekről. Száznegyven éves szakmai kultúra szűnt meg. A Lipót mindig is vállalta azt az embermentő, gyógyító szerepet, amely több volt, mint egy pszichiátriai és neurológiai osztály: egy időben volt idegsebészete, nagyszerű röntgenrészlege és világhírű neuropatológiája. Mindez a szakmai gazdagság és sokszínűség megszűnt, elmúlt¬.

A professzor meghatottan idézte fel a civilek, köztük nagyon sok II. kerületi polgár kiállását az intézmény bezárása ellen. Láng Zsolt polgármester is több fórumon igyekezett megvédeni az intézetet, sajnos sikertelenül.

Ifj. Dr. Béres József

a Béres Gyógyszergyártó Zrt. elnöke

II. Kerületért Emlékérem

2014

Anarcson született 1952-ben, iskoláit Kisvárdán végezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán 1977-ben szerzett diplomát, majd 12 évig volt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa, ahol a szintetikus szerves kémia területén dolgozott. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szerzett. Élve a rendszerválás adta lehetőségekkel elhagyta az akadémiai karriert, hogy édesapját segítve saját kezükbe vegyék a Béres Csepp sorsát. Munkát vállalt az elsők között megalakuló Béres Részvénytársaságban. 2006-tól, édesapja halála után lett a Béres Vállalatcsoport elnöke.

A csoport leányvállalatai a gyógyszergyártás, -forgalmazás és -kereskedelem, illetve az ingatlanfejlesztés és -beruházás, valamint a borászat üzletágak köré szerveződnek. Béres József a tokaji bor nevének öregbítésén fáradozva Erdőbényén megalapította a Béres Szőlőbirtokot. Pályafutása és a vállalat működése során számos rangos elismerés birtokosa lett, többek között átvehette a Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztjét, az Üzleti Etikai Díjat, a Példakép Díjat, a CSR Hungary Díjat, a Szent István-díjat, a Lónyay Menyhért-díjat, valamint a Magyar Érdemrend középkeresztjét. A Béres Cseppet 2013-ban minősítették hungarikumnak. Béres József vallja: a személyes eredményeket, éppúgy mint a vállalati eredményeket, szorgalommal, tehetséggel és tudással lehet, illetve kell elérni.

Béres József már az egyetemi évek alatt is a II. kerületben lakott, később családja lakhelyéül is a városrészt választotta. Feleségével, Béres Klárával három gyermeket nevelnek. Vidéki gyökereit nem feledő, tudatos II. kerületi, lokálpatrióta polgárként vesz részt kerületünk mindennapjaiban.

Otthonának kialakításakor nagy hangsúlyt fektetett a II. kerület zöldövezeti jellegéhez illő épület megtervezésére, kertjébe őshonos növényeket telepített. Zöldséget és gyümölcsöt is termeszt a II. kerület lankáin.

Templomba járó családként szorosan kötődnek a Fő utcai görög katolikus közösséghez.

A Béres Csepp a magyar lakosság egészségvédelmének fontos pillére. A vállalat vezetőjeként Béres József – a családi hagyományokat követve – fontos karitatív szerepet is vállalt: nemcsak a lakosság egészségének megőrzése, hanem a rászorulók és civil szervezetek támogatása révén is. A Béres Alapítvány az ország számos intézményét és szervezetét – köztük a II. Kerületi Önkormányzat intézményeit, a Rákóczi Szövetséget, a Szent Bazil Alapítványt és a Sarepta Szeretetotthont – támogatta, pénzzel vagy termékadományokkal.

– Helyesen gondolkodik az ember, ha az egészség kérdését nem egyszerűsíti le a testi egészségre – fogalmazott korábban Béres József, aki szerint a lélek gondozása ugyanolyan fontos, mint a testé, ha nem fontosabb. Ennek szellemében jelentette meg 2009-ben a Szép magyar ének című dalgyűjteményét, amellyel a magyar emberek, a családi és közösségi éneklés hagyományának megőrzését segítette elő.

Perényi Miklós

kétszeres Kossuth-díjas csellista

díszpolgár

2013

A gordonkaművész 1948-ban zenészcsaládban született. Nővérei, Perényi Eszter hegedűművész és Perényi Erzsébet figyeltek föl elsőként testvérük tehetségére. Édesapja a karvezetés tanszéken tanított, és jól ismerte Zsámboki Miklós csellótanárt. Felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola cselló szakára. Első önálló koncertjét 1957-ben, kilencéves korában adta a Zeneakadémián. 1959-től Banda Ede tanítványa lett.

Gyerekként találkozott először Kodály Zoltánnal, aki több alkalommal is hallotta őt csellózni. 1967-ben két hangversenyére is elment. Perényi úgy véli, a koncerteknek hála egyre inkább megismerte őt Kodály, a tudós művész.

Enrico Mainardi professzor azzal támogatta a fiatal csellistát, hogy több mesterkurzusra is meghívta Salzburgba, majd Luzernbe. Perényi további tanulmányait a Santa Cecilia Accademián végezte, ahol 1962-ben diplomázott, majd a következő évben második díjat nyert a Casals Nemzetközi Gordonkaversenyen Budapesten. 1965-ben és 66-ban meghívást kapott Pablo Casals zermatti és puerto ricoi mesterkurzusaira. Hangszeres játékstílusa már egy szintézis. Az önálló zenei gondolkodás nagyon fontos a művész számára. Fontosnak tartja továbbá a belső hallás fejlesztését.

1974 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.

A koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik. Barátja Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző is segíti ebben a munkában.

Érdekli őt Buda múltja. Mint mondta, amikor családjával ide költöztek akkor az volt a legfontosabb szempont, hogy egy csendes utcát találjanak. Néhány évvel ezelőtt sokat biciklizett, így bejárta az egész kerületet. Benjamin fia zongorista. Idehaza és külföldön is fölléptek együtt több alkalommal. A II. kerületben a Bartók Emlékházban hallhatta a Perényi-család közös koncertjét a közönség.

Horváth Sándor

Jászai Mari-díjas színművész

posztumusz díszpolgár

2013

Horváth Sándor − számos film-, tv-játék és színpadi szerep megformálása mellett − közéleti feladatokat is ellátott: a rendszerváltozást követően, 1990 és 1998 között a II. kerület önkormányzati képviselője volt. Ezenkívül közel húsz éven át részt vett a II. Kerületi Egészségügyi Szolgálat karácsonyi műsoraiban, a posztumusz kitüntetésre a Kapás utcai intézmény dolgozói tettek javaslatot.

Horváth Sándor 1932-ben az akkor Csehszlovákiához tartozó felvidéki Pereden született, családjával 1942-ben települtek át Magyarországra. Vendéglátós édesapja előbb Zuglóban nyitott éttermet, majd kibérelte a Bimbó úti Csárdát, később a Fillér utcai Kikelet vendéglőt üzemeltette. A felvidéki család a II. kerületben talált otthonra, itt épült majd házuk is, a Törökvész úton. 1948-at követően államosították édesapja vendéglőjét, később – mivel szerb konyhát vitt – koholt vádak alapján kémkedésért börtönbe csukták.

Horváth Sándort 1952-ben vették fel a Színművészeti Főiskolára, ott ismerte meg a feleségét, Szekeres Ilonát, akivel 55 évig éltek együtt, két gyermeket neveltek fel. Hat unokájuk és egy dédunokájuk van – az ő érkezését még megérhette a 2012 decemberében elhunyt művész. Horváth Sándor nem csak a családjához és a kerületéhez volt hűséges: a főiskola után a vidéki – egri, kaposvári, miskolci, pécsi, szolnoki és veszprémi – éveket követően 1970-től a József Attila Színházban játszott nyugdíjba vonulásáig.

Jelentős alakításai közül meg kell említeni Hlesztakovot Gogol A revizorjából, Malvoliót Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című művéből, Zselényi Dezsőt Kertész Ákos Makrájából, idősebb Hábetler Jánost Fejes Endre Rozsdatemetőjéből. Utolsó szerepeinek egyike volt Márai Kaland című művében dr. Szekeres. Eperjes Károly a Gyulai Várszínházban rendezte meg Tamási Áron Vitéz lélek című darabját. Ebben a műben az erkölcsi mércét jelentő Ambrus szerepében láthatta utoljára a közönség az akkor már betegeskedő Horváth Sándort.

Horváth Sándor a magyar filmtörténetbe is beírta a nevét, több mint 40 alkotás őrzi játékát. Szerepelt a XX. század legjelentősebb alkotásaiban: a Szindbádban, Az ötödik pecsétben és az Árvácskában is. Ezenkívül számos tv-játékban és -sorozatban is feltűnt. A híres nyomozókutyáról szóló sorozatban a szigorú Bokor századost játszotta, de szerepelt az Öregberényben és a Nyolc évszakban is. A Szomszédokban a nyomdászt alakító Nemcsák Károly állandó partnere volt. A József Attila Színház igazgatója a június 21-ei díjátadón Szép Ernő versét szavalta el egykori kollégája emlékére.

Hihetetlenül gazdag volt Horváth Sándor életpályája – de ennyi munka mellett mindig fontosnak tartotta, hogy közéleti tevékenységével is segítse kollégáit és szeretett lakóhelyét, a II. kerületet. Közel másfél évtizedig volt elnöke a Színházi Dolgozók Szakszervezetének, nyolc éven át pedig – 1990 és 1998 között − önkormányzati képviselőként tevékenykedett a helyi képviselő-testületben. E munkája során került kapcsolatba a II. Kerületi Egészségügyi Szolgálattal, és lett a legendás Kapás-karácsonyok állandó közreműködője.

Dr. Tahy Ádám

az orvostudományok kandidátusa, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje

II. Kerületért Emlékérem

2013

Laboratóriumi vizsgálatok és kardiológiai rehabilitáció szakorvosa, belgyógyász, tüdőgyógyász, kardiológus szakorvos, számos nemzetközi projekt résztvevője, kutatója. Dolgozott a János kórház központi laboratóriumában, az orvosi egyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetében, a fővárosi Balassa János Kórház belgyógyászati osztályán, megszervezte a Somogy Megyei Tüdőgyógyintézet Kardiopulmonológiai Osztályát, a balatonfüredi „Szívkórház” főigazgató főorvosa, majd a Budapesti Szent Ferenc Kórház igazgató főorvosa, a Kardiológiai Osztály vezetője volt, jelenleg a Budapesti Szent Ferenc Kórház Kardiológiai Ambulancia főorvosa

Pályája során számos tudományos társaság tagja volt, többször töltött be titkári, illetve elnöki funkciót is. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, a Magyar Kardiológusok Társaságának, a Magyar Egészségügyi Társaságnak, a Szent István Akadémiának, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza Szakmai Tanácsadó Testülete tagja, a Budapesti Szent Ferenc Kórház Alapítványa kuratóriumi elnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt Egészségügyi Szakbizottság szakértő tagja, a Quintess Tudásközpont szaktanácsadója, valamint a Betegoktatók és Egészségnevelők Országos Közhasznú Egyesületének alapítója és elnöke.

Több mint száz tudományos közleményt, könyvfejezet írt, valamint több egyetemi tankönyv kardiológiai rehabilitációról szóló fejezetének írója. Számos tudományos előadást tartott hazánkban és külföldön a szövettan, nukleáris medicina, tüdőgyógyászat, kardiológia és a kardiológiai rehabilitáció területén.

Sok ezer szív- és tüdőbeteg gyógyított, visszaadta önbizalmukat, hitüket. Elindította Magyarországon a szívbetegek intézeti és ambuláns orvosi rehabilitációját, és megszervezte az ezzel foglalkozó tudományos kutatást és oktatást. A dohányzás elleni küzdelem egyik elindítója Magyarországon. Hobbija a vadvízi élet, kajakozás, tenisz, klasszikus zene.

Dr. Halzl József

a Rákóczi Szövetség elnöke

II. Kerületért Emlékérem

2013

Halzl József édesanyja a mai Burgenland területén lévő Sopronkeresztúrról, édesapja a felvidéki Szencről származik, ő maga 1933. december 19-én született Győrött. A II. kerületi kötődés ugyanakkor mai napig életének fontos része. Iskoláit Budapesten végezte, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1957-ben a Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, később ugyanitt egyetemi doktori címet.

Szakmai pályáját a hőerőműveket tervező állami nagyvállalatnál töltötte különböző beosztásokban. A rendszerváltáskor részvénytársasággá alakult cégnél vezérigazgató-helyettes lett, majd 1991 májusában kinevezték az újjáalakult Magyar Villamos Művek vezérigazgatójának. Erre az időre esett a hazai energiaipar, ezen belül a villamos-energiaipar sikeres szerkezetátalakítása. 1994. október végén az új kormány nyugdíjazta.

Halzl József Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak, közreműködött az MDF energiapolitikájának kidolgozásában, később a párt igazgatójaként is dolgozott. 1991 tavaszán részese volt Magyar Energetikai Társaság megalapításának.

Az 1989-ben alakult Rákóczi Szövetséghez Halzl József 1991 tavaszán csatlakozott és ősztől pedig a szervezet elnökeként dolgozott. Felvidéki gyökerei, nemzeti-keresztény gondolkodása, elkötelezettsége és műszaki racionalitása a szervezet hasznára vált.

A II. kerületi, Szász Károly utcai székhelyű szövetségnek mintegy 300 szervezete van itthon, és a határion túli, magyarlakta országokban. Ma már több mint 180 olyan középiskola van, ahol Rákóczi Szövetség szervezete működik. A II. kerületben a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban és a Móricz Zsigmond Gimnáziumban nagyon aktívak a tagok és komoly segítséget nyújtanak a különböző rendezvények szervezésében. A II. kerületben még a Baár–Madas református és a Szent Angéla katolikus iskolával ápolnak jó kapcsolatot. Általános, közép- és főiskolás diákoknak, valamint történelemtanároknak nyaranta tábort tart a szövetség, a Műegyetemen minden évben emlékünnepséget rendeznek október 23. tiszteletére több ezer határon túli diák részvételével, és megemlékeznek március 15-dikére és a trianoni eseményekre. A Pannonhalmi Főapátsággal közösen rendezik meg a Cultura Nostra Középiskolai Történelmi Versenyt.

A Rákóczi Szövetség másik kiemelt célja, hogy minél több hazai diák jusson el a trianoni határokon túli, magyarlakta településekre, hogy megismerhesse az ott élők mindennapi életét, kultúráját. A szövetség diákutaztatási programjával és támogatásával – a közelmúltban elfogadott kormányzati elképzelésekhez hasonlóan – hazai iskolák tanulói juthatnak el évről-évre a határon túlra.

Dr. Halzl Józsefet 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, még ebben az évben átvehette a Lengyel Köztársaság Érdemrend Parancsnoki Keresztjét. A Rákóczi Szövetséget 2010-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
Dr. Halzl József 2020. november 13-án, életének 87. évében hunyt el.

Bitskey Tibor

Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész

díszpolgár

2012

Egy ország rajongott a mély hangú hősért, aki Rákóczi hadnagyaként forgatta a kardot, Baradlay Ödönként közelharcot vívott a farkasokkal, és Kis Miskaként énekelve itta a bort. 1964-től tíz éven keresztül a Vígszínház tagja volt, majd a Nemzeti Színház színésze lett.

A rendszerváltozás után az Udvaros Béla által alapított Evangélium Színház tagja lett, majd Szolnokon a Szigligeti Színházban játszott epizódszerepeket.

Első filmszerepe a Rákóczi hadnagya (1953) volt. A hatvanas években Várkonyi Zoltán Jókai Mór regényei alapján készített filmdrámái hoztak országos ismertséget számára

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, a nemzet művésze több mint hat évtizeden át élt a II. kerületben. Bitskey Tibor 2015. február 2-án hunyt el életének 86. évében.

Dr. Károlyházy Frigyes

fizikus, tankönyvíró, egyetemi tanár

II. Kerületért Emlékérem

2012

A nemzedékeket tanító professzor az elméleti fizika kutatója volt, a kvantummechanika és a relativitáselmélet nemzetközi hírű szaktekintélye. Dr. Károlyházy Frigyes 1948-tól az ELTE matematika-fizika szakára, majd fizika szakára járt. Politikai okokból többedmagával együtt egy évvel később az Eötvös Collegiumból kizárták. 1952-től oktató, majd 1972-től egyetemi tanár lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti Fizika Tanszékén. 1963-ban egy évig Amerikában, majd Chilében folytatott tudományos munkát. Neve elválaszthatatlan az Eötvös-versenyektől, hiszen évtizedek óta a feladatokat készítő bizottság tagja. A Magyar Tudományos Akadémia fizikai tudományok doktora címet 1972-ben szerezte meg. Generációk tanultak az általános iskolákban a Csákány Antalnéval közösen írt fizika tankönyvekből.

Dr. Károlyházy Frigyes életének 83. évében 2012. július 2-án hunyt el.

Lator László

a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista

II. Kerületért Emlékérem

2012

Költőként kezdte pályáját Lator László, akinek első versei a Válasz és a Magyarok c. lapban jelentek meg először. A fordulat évét – 1948-at – követően nem jelenhettek meg művei, első verseskötete csak 1969-ben látott napvilágot. 1955-től az Európa Könyvkiadó lektora, majd főszerkesztője volt. Lator László jelentős esszéista és kiváló műfordító, állandó szerkesztője, illetve szereplője a rádiónak és a televíziónak. Jeles pedagógus, egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta. A kortárs költészet alkotói, Ferencz Győzőtől kezdve Tóth Krisztinán át, Imre Flóráig és Lackfi Jánosig mesterükként tekintenek a József Attila-, Kossuth- és Prima-díjjal is elismert költőre.
Lator László 95 éves korában, 2023. július 17-én hunyt el.

Örkény István

Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író

posztumusz díszpolgár

2012

A díj átadása előtt éppen száz évvel, 1912-ben született író életműve egyszerre klasszikus és mai, könnyfakasztóan humoros és torokszorítóan tragikus, általánosan emberi és tipikusan magyar. Örkény István drámái, kisregényei és egyperces novellái a XX. századi irodalom kiemelkedő alkotásai, amelyek szerzőjük mély humánumáról és emberismeretéről, kivételes érzékenységéről és intelligenciájáról tanúskodnak. A kétszeres József Attila- és Kossuth-díjas író a groteszk és az abszurd máig legkiválóbb képviselője a magyar irodalomban. Örkény István hosszú évtizedeken át – egészen 1979-ben bekövetkezett haláláig – élt a II. kerületben, műveiben több helyen feltűnnek a pasaréti utcák és terek.

Nyék-Kurucles Közhasznú Egyesület

II. Kerületért Emlékérem

2011

A Nyék-Kurucles Közhasznú Egyesület nevét a területén épült Nyék faluról és a dombok között végig húzódó Kurucles-völgyről kapta. Több évtizedes fennállása óta e terület épített és természeti örökségének megőrzésére, helyreállítására, megismertetésére és védelmére törekszik.

Legjelentősebb kezdeményezésük az OPNI épületegyüttesén belül található Lipót kápolna freskóinak feltárása, restaurálása, a Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok helyreállítása volt. A szükséges források előteremtése érdekében jótékonysági hangversenyeket szerveztek Mádl Dalma asszony fővédnökségével, neves művészek közreműködésével. A küzdelem a kápolna megmentéséért évekig tartott.

Számos nagysikerű kulturális és közérdekű rendezvényt, előadást szerveztek, vendégeik között szerepeltek Bánffy György, R. Várkonyi Ágnes, Papp Zoltán és Náray Szabó Gábor.

Aktív küzdelmet folytatnak a területen élők közérdekeinek a védelméért. Tagjaikat több alkalommal mozgósították erdei szemétgyűjtésre, bozótírtásra. Kerületünk természeti értékeinél információs táblákat állítottak.

Évente részt vettek az országos Európai Kulturális Örökség Napokon, amelyeken a terület természeti és épített örökségét mutatták be, többek között a nyéki királyi villa romjait, a pálos kolostor romterületét, az OPNI-t és a XX. század első felében épült villákat.

Küldetésként kutatják a névadó tájegység történelmi múltját, műemlékeit, építészeti értékeit, Házak, kertek, emberek címmel helytörténeti könyvet jelentettek meg 2002-ben.

2007-ben a Műemléki Világnap alkalmából az egyesület tevékenysége elismeréseként Forster Gyula-emlékérmet kapott.

Bibó István

Széchenyi-díjas jogi doktor, egyetemi tanár

posztumusz díszpolgár

2011

Bibó István jogász és politikus 1911. augusztus 7-én született Budapesten, és csaknem egész életében a II. kerületben lakott. A Szegedi Tudományegyetemen 1933-ban államtudományi, 1934-ben jogtudományi diplomát. 1946-1950 között a Szegedi Tudományegyetem professzora és a MTA tagja. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal tüntették ki.

A háború előtt bírósági jegyzőként és igazságügyi minisztériumi tisztviselőként dolgozott. Erdei Ferenc felkérésére a Belügyminisztérium közigazgatási osztályát vezette 1947 júliusáig, és a megyerendszer reformját sürgette. 1956-ban részt vett a Nemzeti Parasztpárt majd a Petőfi Párt újjászervezésében. November 3-12. között a Nagy Imre kormány államminisztere volt.

1958 augusztusában életfogytiglani börtönre ítélték és 1963-ban amnesztiával szabadult. Nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott. Munkásságát az állam- és jogelmélet, a nemzetközi jog, közigazgatási kérdések, és a közép- és kelet-európai politikatörténet határozta meg.

Jelentősebb munkái:

- A szankciók kérdése a nemzetközi jogban (1934)

- Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom (1944)

- A magyar demokrácia válsága (1945)

- A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (1946)

- Az államhatalmak elválasztása egykor és most (1947)

- Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. (1948)

- Az európai társadalomfejlődés értelme (1971–1972)

- Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció.

1979. május 10-én hunyt el Budapesten. Temetésén, amelyen több ezer tisztelője vett részt több száz titkosrendőr társaságában, barátai nevében Illyés Gyula, fiatal tisztelői nevében Kenedi János mondott beszédet; a gyászolók pedig a Himnusz spontán eléneklésével fejezték ki érzelmeiket.

Halála után 2 évvel szamizdatként jelent meg a munkásságát összefoglaló Bibó-emlékkönyv. 1985-ben az ELTE joghallgatói szakmai kollégiumukat a nagyhatású tudósról nevezték el.

Gyarmati Dezső

a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok vízilabdázó, szakedző

díszpolgár

2011

1927. október 23-án született. 1940-ben lesz vízilabdázóként a Gamma csapatának tagja. 1945-től a Csepeli MTK, 1947-től az Újpest, 1960-tól 1966-ig a Ferencvárosi Torna Club pólósa.

Játékosként 5 olimpián vett rész: 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben , 1964-ben Tokióban az olimpiai bajnok csapat tagja volt, 1948-ban a londoni olimpián ezüst-, 1960-ban Rómában bronzérmet szerzett csapatával. Kétszeres Európa- és 11-szeres magyar bajnok.

1956. október 23-ától a felkelők oldalán tüntetett, a Széna téren segít a barátainak barikádot építeni. Melbourne-ben a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke volt, a szovjeteket legyőző magyar csapat kapitánya. A forradalom leverése után külföldön élt, hazatérése után sokáig nem játszhatott nemzetközi tornákon.

1963-tól a Központi Sportiskola (KSI), 1966-tól a Ferencvárosi Torna Club edzője.

1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán művészettörténész, a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett.

1971-től a Budapesti Vasas edzője. 1972-től a magyar válogatott másodedzője, 1973-tól 1980-ig szövetségi kapitánya. Irányítása alatt a válogatott 1973-ban világbajnok, 1974-ben Európa-bajnok, 1975-ben világbajnoki második helyezett, 1976-ban olimpiai bajnok, 1977-ben Európa-bajnok, 1978-ban világbajnoki második helyezett, 1980-ban olimpiai harmadik helyezett volt.

Számos magas kitűntetésben részesült, többek között 1994-ben Samaranch elnöktől vette át az olimpiai érdemrendet. A rendszerváltás utáni első parlamentben az MDF képviselője volt. A Nemzet Sportolója, a vízilabda szövetség tiszteletbeli elnöke. A Császár uszoda 90-es évekbeli újjászületésének támogatója.

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a nemzet sportolója, a II. kerület díszpolgára, aki 40 évig volt a városrészünk lakója 2013. augusztus 18-án hunyt el.

Tardos Anna

pszichológus, Pikler Emmi lánya

II. Kerületért Emlékérem

2011

1931-ben született Budapesten, azóta a II. kerület lakója. Pszichológusi-pedagógiai diplomáját 1953-ban szerezte, pedagógiai-szakpszichológusi képesítését 1983-ban. Az ELTE Pedagógiai Tanszéken volt tanársegéd, ahonnan 1956 után politikai okból kellett távoznia. Ezt követően középiskolai tanárként dolgozott: orosz nyelvet és pszichológiát tanított.

Édesanyja, a nemzetközi hírű gyermekorvos Pikler Emmi volt, aki 1946-ban a II. kerületi Lóczy utcában megalapította a később róla elnevezett csecsemőotthont. Ott vett részt – eleinte a középiskolai tanítás mellett – a kisgyermekneveléssel kapcsolatos ismeretterjesztésben, a csecsemő- és kisgyermek-gondozónők oktatásában, majd 1961-től kezdődően a Csecsemőotthonok Pikler Emmi Országos Módszertani Intézetében a tudományos munka megindításában.

Harmadik gyermeke születése után abbahagyta a tanári munkát, és az intézetben Pikler Emmi munkatársaként majd az ő kutatásait folytatva dolgozott. Évtizedek óta foglalkozik a csecsemő saját kezdeményezésére történő szabad mozgás- és játéktevékenységének tanulmányozásával. Magyar és idegen nyelven közel száz tudományos publikációja jelent meg. 1998. június 22-én – amikor a Pikler Intézet Közalapítványi Intézetté vált – nevezték ki az intézmény igazgatójává.

Tevékenységében kezdettől fogva fontos helyet foglalt el a csecsemőkkel és kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése és továbbképzése. Részt vett a gondozónőképzés és szakgondozónő képzés tantervének összeállításában, több kézikönyvnek a szerkesztője, társszerzője, illetve szerzője, tanított gondozóképzőben, az egészségügyi továbbképző intézetben, bölcsődei és csecsemőotthoni orvosok továbbképző tanfolyamán, és fejlődés és neveléslélektan tárgyú speciálkollégiumot vezetett évekig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.

A mai napig ismeretterjesztő munkát végez a szülők között, társszerzője az Anyák Könyvének, szakértőként közreműködött a Rádió Tipegő és a TV Szülők Iskolája című sorozataiban. Eddig megjelent ismeretterjesztő cikkeinek és könyveinek száma megközelíti a kétszázat.

Rendszeresen tart előadásokat és szemináriumokat Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Svájcban és az USA-ban. Az Európa Tanács szakértőjeként többször vett részt előadóként Ukrajnában a gyermeki jogok érvényesüléséről rendezett konferenciákon.

Tagja a Magyar Pszichológiai Társaságnak, a Magyar Pedagógiai Társaságnak, évekig részt vett aktívan, mint vezetőségi tag a munkájukban. Évekig dolgozott a Pszichológiai Társaság Etikai Bizottságában. Alapító tagja a Pikler-Lóczy Társaságnak, amelynek megalakulása óta társelnöke. Tiszteletbeli tagja a World Association For Infant Mental Health nemzetközi szakmai szervezet francia szakosztályának és a Liege-i Egyetemnek.

Alapító tagja a Csecsemőket és kisgyermekeket befogadó otthonok Országos Szövetségének, melynek 1998-tól 2008-ig volt az elnöke.

A Pikler Intézet az elmúlt évtizedekben – különösen külföldön – egyre ismertebbé vált. Pszichiáterek, pszichológusok, gyermekorvosok, kisgyermeknevelők, gyógypedagógusok, gyógytornászok, tanárok és nem utolsó sorban szülők, valamint a kisgyermekkel való humánus, megértő bánásmódra törekvő legkülönbözőbb területeken dolgozó szakemberek a humanizmus műhelyeként tartották számon a Pikler Intézetet, amely a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány megszüntetésével 2011-ben bezárt.

Járdányi Pál

zeneszerző, népzenekutató, zenekritikus, pedagógus

posztumusz díszpolgár

2010

1920. január 30-án született kerületünk zeneiskolájának névadója, a huszadik század zenei életének kiemelkedő alakja, a kiváló zeneszerző, népzenekutató és pedagógus, Járdányi Pál. Tragikusan rövidre szabott pályája során mindvégig, mind a három tevékenységében Bartók Béla és Kodály Zoltán nyomdokain haladt.

– Mindenkivel könnyen szót tudott érteni – emlékezett vissza özvegye, Devescovi Erzsébet hárfaművész. Szerette a növendékeit, érdeklődött sorsuk iránt. Végtelenül jó és emberséges volt; aki rászorult, kérés nélkül segítette. A megbocsátást élete vezérfonalának tekintette. Tiszta, egyenes, bátor ember volt, aki nem tudott semmilyen igazságtalanságot elviselni. A háború alatt zsidó honfitársait mentette, utána a kitelepítetteken igyekezett segíteni, ’56 után pedig a bebörtönzöttek családtagjain.

Járdányi pályafutásának minden kezdeményezésében szorgalmazta egy új szellemű magyar zeneművészet és zenei műveltség megteremtését. Zeneszerzőként Kodály és Bartók inspirálták, műveiben ő is a magyar népzenéből indult ki

Kodály Zoltán írta róla halála után: „Járdányiban a különböző tehetségek egymást támogatták. A zeneszerzőnek a tudományos képzettség, a kutatónak a művész fantáziája vált javára, a tanítónak mind a kettő. Az egységes, harmonikus egységet csodálhattuk benne. Működésének minden ágából ugyanaz a legemberibb ember néz ránk, akinek nincs hőbb vágya, mint másokon segíteni, mások életét könnyebbé és szebbé tenni, még a saját élete árán is.” (Kecskeméti István: Járdányi Pál. Zeneműkiadó 1967.)

1938-tól volt Kodály Zoltán tanítványa, mindvégig szorosan együttműködtek, kölcsönösen nagyra becsülték egymást. Amikor ’56 után elbocsátották a Zeneakadémiáról, mert „nem szocialista szellemben neveli az ifjúságot”, Kodály levélben fordult Kádár Jánoshoz, hogy megmásítsa a határozatot, de kérése süket fülekre talált. Ekkor egyre intenzívebb szerepet vállalt a Kodály vezetésével működő Népzenekutató Csoportban, ahol néhány év lefolyása alatt a kutatás vezető személyiségévé vált. Kidolgozta a Magyar Népzene Tára dallamközlésének új, nemzetközi figyelmet keltő rendszerét

Példája az alkotóművészekben, a vokális és instrumentális oktatásban, valamint a népzenekutatásban máig érvényesül.

Szervátiusz Tibor

Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész

díszpolgár

2010

1930. július 26-án született Kolozsvárott, édesapja Szervátiusz Jenő szobrászművész. 1937-től a kolozsvári Mikes Kelemen piarista főgimnázium tanulója, de tanul Csikszeredán is, 1949-ben állami iskolában fejezi be a gimnáziumot. 1949–1956 között a Kolozsvári Művészeti Főiskola hallgatója.

1952-ben Kalotaszegen egy nagypénteki istentisztelet döntő élményt ad alakuló művészetéhez: megfaragja első népi ihletettségű, de modern portréját, a Kalotaszegi madonnát. 1957–77 között az erdélyi kisebbségi művészsors szűk korlátokat szab számára, e korszak egyik legjelentősebb műve a Tüzes trónon alkotása, amely Dózsa György tragédiájába sűríti a magyarság szenvedésének történetét. 1977-ben a folyamatos zaklatások és üldöztetés miatt áttelepül az anyaországba, szobrait az egyetlen Börtön kivételével a román hatóságok nem engedik áthozni.

1983 óta él a II. kerületi Csíksomlyó utcában, amelyet az ő kérésére neveztek el az erdélyi búcsújáróhelyről.

Több magyarországi település számára készített köztéri szobrokat, 1983–2010 között kiállították műveit a Magyar Nemzeti Galériában, több budapesti galériában, Sopronban, Kecskeméten, Szekszárdon, Egerben, Szegeden, Székesfehérváron, Debreceben Helsinkiben, Berlinben, Bécsben, Rómában.

Alkotásai láthatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a kolozsvári Művészeti Múzeumban, a Petőfi irodalmi Múzeumban, az Ady Emlékmúzeumban, a budapesti Milleniumi Udvarban, a kolozsvári Szervátiusz Múzeumban, a nagyváradi Ady Múzeumban, a gyulafehárvári Történeti Múzeumban.

Szobrai közül több is magángyűjteménybe került az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Ausztráliában és számos európai országban.

Szervátiusz Tibor 2018. április 25-én hunyt el.

Prof. dr. Ötvös László

Széchenyi-díjas tudós, vegyészprofesszor

II. Kerületért Emlékérem

2009

1929-ben született Pécsett. 1953-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek Szerveskémiai Intézetében aspiráns, majd adjunktus. 1958-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet osztályvezetője, majd tudományos igazgatóhelyettese és tanácsadója. 1960-ban megkapja a kémiai tudományok kandidátusa, majd 1966-ban a kémiai tudományok doktora fokozatot. 1966–68 között az MTA Sztereokémiai Kutatócsoport igazgatója. Tudományos munkásságát 1952-ben kezdte. Kifejlesztette a radioaktív vegyületek szerves kémiáját Magyarországon. Felismerte szénizotópokat tartalmazó csoportok kicserélődési lehetőségeit, és ezzel bevezette a csoportcsere fogalmát bizonyos vegyületek előállítására. A szintetizált radioaktív vegyületek a hazai biokémiai, biológiai és orvosi kutatásokban nyertek alkalmazást. Alapvető tudományos tevékenységet fejtett ki a hazai bioorganikus kémia megteremtésében. 1975-től nukleozidok, nukleotidok és nukleinsavak szintetikus kémiai, bioorganikus és gyógyszerkutatási területén dolgozik. Létrehozta a HEVIZOS néven forgalomba került, herpeszvírus okozta megbetegedések elleni világviszonylatban is a leghatékonyabb készítményt. A szülővárosában létesített, nevét viselő alapítvány kitüntetettjei közül többen értek el első helyezést nemzetközi diákolimpiákon. Több mint 230 tudományos dolgozat, illetve 55 szabadalom szerzője vagy társzerzője. A Kiváló Feltaláló arany fokozatot háromszor ítélték meg számára. Számos kitüntetése közül legjelentősebb a Széchenyi-díj, amelyet 1990-ben a kémikusok közül elsőként vehetett át. 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is megkapta.

2018-ban, életének 89. évében hunyt el.

Dr. Törös Edit

a II. Kerületi Egészségügyi Szolgálat reumatológiai osztályának vezetője

II. Kerületért Emlékérem

2010

1946. január 10-én született orvos-művész családban, születése óta ugyanabban a Margit körúti lakásban él mind a mai napig. Általános iskolai tanulmányait a Mártírok útjai iskolában végezte. 1964-ben a Veres Pálné Leánygimnáziumban kitüntetéssel érettségizett humán, latin tagozatos osztályban. 1964 szeptemberétől a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója, idén negyven éve, 1970-ben kapta meg diplomáját. 1970. október 1-jén az ORFI Reumatológiai Osztályán kezdte orvosi pályáját. 1974-ben tette le reumatológiai-fizikoterápia, 1977-ben belgyógyászati szakvizsgáját. 1978-ben lett a II. Kerületi Szakrendelő-intézet reumatológiai szakrendelésének megbízott, majd 1980-ban kinevezett főorvosa. 1977-től 25 éven át az OPNI reumatológus konziliárusa volt. 1987-től a Széher úti – ma Szent Ferenc – kórházban látott el reumatológus konziliarusi teendőket 15 évig. 1992-től 15 éven át volt szakmai vezetője és belgyógyásza az idős Ferences szerzetes testvérek Margit körúti idősotthonának. 1992 óta minden decemberben ő szervezi meg a „Kapás-karácsonyt. Az elmúlt negyven évben több tízezer beteget gyógyított meg, enyhítette fájdalmaikat. Szinte nincs olyan II. kerületi család, amely ne ismerné nevét.

Kitüntetések:

1985 Egészségügyi Minisztérium „Kiváló Munkáért”.

1998 OPNI Főigazgatói dicséret és OPNI fennállásának 130. évfordulóján

2007 Semmelweis Nap II. kerületi Önkormányzat „Egészségért „emlékplakett

Cseri Kálmán

református lelkipásztor, egyházi író

II. Kerületért Emlékérem

2010

Cseri Kálmán 1939-ben született Kecskeméten, itt érettségizett 1957-ben. 1962-ben végzett a Budapesti Református Teológián. Háromévig Cecén, majd hat évig Budahegyvidéken szolgált segédlelkészként. Innen hívta meg lelkipásztorának a pasaréti gyülekezet Joó Sándor halála után, 1971-ben. Az eltelt 39 évben a Budapest-Pasaréti Református Egyházközség vezető lelkésze, innen vonult nyugdíjba idén júniusban.

Cseri Kálmán hitvallása szerint minden gyakorlati kérdésben is Isten igéje, a Biblia szerint szeretne dönteni és cselekedni. A református lelkipásztori irodalom kiemelkedő művelője, akit nemcsak Magyarországon, hanem a határokon túl is széles körben ismernek. Több mint húsz önálló, számos kiadást megért kötete, nagyszámú folyóiratcikke és publikációja jelent meg. Igehirdetői és írói munkásságán keresztül sokak számára megismerhetővé és megérthetővé vált a Bibliára épülő igazi hit adománya. Közösségformáló egyéniségével évtizedeken át összefogta és vezette a Torockó téri református gyülekezetet, amely az eltelt évtizedek alatt országos hírűvé vált.

A Torockó téri gyülekezet tagjai közül a legtöbben a második kerületben élnek. Cseri Kálmán emberi kvalitása és munkássága tiszteletet ébreszt hívő és nem hívő emberben egyaránt. Lelki vezetőként hite és példamutatása évtizedeken át erősítette a református közösséget, élete ésmunkássága példaként szolgálhat amagyar keresztyén családok generációi számára.

Cseri Kálmán 2017. február 13-án, életének 78. évében hunyt el.

Öveges József

Kossuth-díjas piarista szerzetes, pap, tanár

posztumusz díszpolgár

2009

1895-ben született a Zala megyei Pákán. Korán elhunyt néptanító apjának családja kétszáz év óta tanítóskodott. Öveges a győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben lépett be a piarista rendbe. 1919-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, 1920-ban pappá szentelték, majd a piaristák gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácott és a fővárosban. 1946-ban kilépett a rendből, egy évig a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetében meghívott, majd rendes fizikatanár lett. 1948-tól 1955- ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést. A bonyolult kísérleteket is olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették. Számos kísérletét egyszerű eszközökkel, egy konyhaasztalon is el lehetett végezni. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) filmvetítéses előadásokat tartott. 1970-től természettudományi játszóházakat tervezett, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhettek volna a természet törvényeivel. Az ötlet végül 1995-ben a Csodák Palotája néven valósult meg. Szuggesztív tanáregyéniség volt, 1957-től 12 éven át mutatta be közérthető nyelven fizikai kísérleteit a televízióban, milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt. A televízió 100 kérdés — 100 felelet című műsorát is vezette 1958–69 között. Megalapításától szerzője, később szerkesztője volt az Élet és Tudomány című lapnak. 1948-ban elsőként kapott Kossuth-díjat. Öveges József 1979. szeptember 4-én halt meg Budapesten.

Schéner Mihály

Kossuth-díjas festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező

díszpolgár

2009

1923. január 9-én született Medgyesegyházán. 1947-ben tanári diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1956-ig rajzot tanított a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Ötven éven keresztül volt Pesthidegkút lakója. 1963-ban, negyven évesen tartotta első, önálló kiállítását a Csók Galériában, majd egy évvel később már Londonban láthatta képeit a közönség. Publikált számos folyóiratban és önálló kötetei jelentek meg művészeti írásokkal. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Művészete ötvözi a népi mesterségek formavilágát az európai kultúra jelképeivel. Magát expresszív-szürrealista alkotónak tartotta, és mint azt sokszor hangsúlyozta, pályafutását mindvégig a játékosság és gyermekközpontúság jellemezte. Számos ötletét váltotta valóra, hogy a gyermekek számára közelebb hozza a művészetet. 1988-ban Békéscsabán létrehozta a Meseház nevet viselő játékmúzeumot és egy alapítványt a gyermekkultúra segítésére. Sokan méltán tartották reneszánsz embernek, és az utolsó polihisztorok egyikének. Számos kitüntetés és díj birtokosa: Munkácsy-díj (1978), Érdemes művész (1984), Kiváló művész (1989, Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje (1994), Kossuth-díj (1995), Békéscsaba díszpolgára (1998), Klebelsberg Kuno-díj (2002), Magyar Örökség-díj (2004), Prima Primissima díj (2005), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2008), a II. kerület díszpolgára (2009).

2009. május 11-én, 87 évesen hunyt el Budapesten.

Mohayné Katanics Mária

Liszt Ferenc-díjas karnagy, zenepedagógus

II. Kerületért Emlékérem

2009

1929. április 20-án született Baján. 1948–52-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán énektanár-karvezetőnek tanult, ahol többek között Bárdos László, Kodály Zoltán és Lajtha László tanítványa volt. 1952–59-ig népzenekutató gyakornok volt Lajtha László mellett a Néprajzi Intézetben. 1958-ban kötött házasságot Mohay Bélával, négy fiúgyermeket neveltek fel, 11 unokája van. 1952–59-ig a Cinkotai Tanítóképző, 1959–72-ig a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 1972–84-ig a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola karnagya és énektanára. 1961–1983-ig a Zeneművészeti Főiskola Gyakorlóiskolájának vezető tanára, 1984–1996-ig a Zsámbéki Tanítóképző vezető tanára. 1990–2002-ig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Zenei Tanszékének tanára. 1968–86 között a Magyar Rádió énekkarának vendégkarnagya volt. Vendégtanárként tanított szolfézst, karvezetést és kórustanítást az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban. 1959-ben megalapította a Szilágyi Erzsébet Női Kart. A kórussal nyert nemzetközi díjak: Arezzo: három kategóriában második díj, Tours: Grand Prix, Tampere: első díj, Neerpelt: 100%-os díj, Debrecen: első díj. Kitüntetései: Kodály Zoltán-emlékérem (1979, 1983), Énekeljenek a népek — BBC-díj (1982), Liszt Ferenc-díj (1983), Artis Jus kitüntetés (1986), Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994), Pro Renovanda Cultura Hungariae Kodály Zoltán Közművelődési Díj (1997), Kodály Intézetért Díj (2002), Bartók Béla—Pásztory Ditta-díj (2005).

Mohayné Katanics Mária 2017. január 23-án, életének 88. évében hunyt el.

Prof. Dr. Mezei Ferenc

Széchenyi-díjas fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, az MTA rendes tagja

díszpolgár

2008

1942-ben született Budapesten. A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjaként megnyerte az Országos Matematikai Tanulmányi Versenyt, második lett az Eötvös Versenyen és aranyérmes az 1960-ban, Romániában rendezett Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán 1965-ben kapott diplomát, majd a KFKI Szilárdtestfizikai Osztályára került. A neutron-spin-echo jelenségét a KFKI—AEKI csillebérci kutatóreaktoránál mutatta ki 1972-ben. Az első pontos mérőberendezés a Laue-Langevin Intézetben (Grenoble) épült meg 1978-ban Rudolf Mössbauer támogatásával, ami már a neutron-spin-echospektroszkópia megszületését jelentette.

Az eltelt évtizedekben Mezei Ferenc módszerét a világ sok laboratóriumában használják. Kutatásának jelentőségét jelzi, hogy megkapta a Hewlett—Packard-díjat, ami az Európai Fizikai Társaság legmagasabb elismerése (1986), az Európai Neutronszórási Társaság legelső Walter Hälg-díját (1999), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Jenőről elnevezett kitüntetését (1999). 1987-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Mezei Ferenc a grenoble-i Laue—Langevin Intézet munkatársa, a berlini Hahn—Meitner Intézet Tudományos Tanácsának elnöke volt. A kilencvenes években a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium munkatársaként nagyintenzitású neutronnyaláb kifejlesztésén-alkalmazásán dolgozott.

A nemzetközi munkák mellett dolgozik a Központi Fizikai Kutatóintézetben és tanít az ELTE-n. Negyven évre négyezer kutatónak biztosítana kutatási lehetőséget a tervezett Európai Neutronkutató Központ (ESS), amely akár hazánkban is megépülhet, hiszen Mezei Ferenc irányításával Debrecen pályázik erre a Magyarország számára rendkívüli tudományos és gazdasági fellendülést ígérő beruházásra.

Dr. Szerdahelyi Andor

tanár

II. Kerületért Emlékérem

2008

1915 májusában született Budapesten, és 2008 szeptemberében hunyt el, alig két hónappal azután, hogy átvette a munkásságát elismerő II. Kerületért Emlékérmet. A Ciszteri Szent Imre Gimnáziumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem, és az Eötvös Kollégium hallgatója lett latin-görög szakon. A diploma megszerzése után néhány évig Nyíregyházán tanított. 1943 novemberétől lett a Keleti Károly utcai Érseki Katolikus Gimnázium, a Rákócziánum pedagógusa.

Több mint hatvan évig okítja a diákokat görögre, latinra, de amikor az ötvenes években nem taníthatta a klasszikusokat, matematikatanári diplomát is szerez. Jogi és teológiai végzettséggel is rendelkezett. Évtizedeken át gyűjtötte és rendszerezte szeretett gimnáziumának történetéről szóló dokumentumokat. Iskolatörténeti órákat is tartott hosszú éveken keresztül. Sok száz diákot indított el, akik közül a magyar értelmiség generációi a magyar és nemzetközi tudományos, művészeti, üzleti és politikai élet meghatározó alakjai lettek.

2008-ban már nem tudott ott lenni egykori tanítványainak összejövetelén a Márvány menyasszony étteremben. A találkozó napján, szeptember 6-án elhunyt.

Kaláka

Kossuth-díjas együttes

II. Kerületért Emlékérem

2008

A Kaláka együttes 1969-ben alakult. Tagjai, Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs mind a Kodály Zoltán által alapított Lorántffy Zsuzsanna úti zenei általános iskolába jártak, zenei műveltségük, gondolkodásuk és kultúrájuk gyökerei innen származnak. Iskolatársuk volt az alapító Mikó István is, akitől a verséneklés ötlete származik.

Eleinte a Vízivárosi Pinceklubban, a mai Vízivárosi Galéria helyén léptek fel rendszeresen, de hamar kinőtték a kis klubhelyiséget. Károlyi Amy 1971-ben így írt a Kalákáról Minnesang a Kapás utcában címmel: „A műsor: nem hangerő plusz hangerő, a ritmus: nem kígyóbűvölő, transzba hozó. A szöveg: gyengéd szerelem és üde tréfa. A szövegíró nem sorgyáros, hanem az iskoláskönyvek betűvé merevedett klasszikusából újra elevenné vált, suttogó szerelmes férfi: József Attila. Az együttes kollektívan „szerzi” a zenét. Első a vers, a vershangulat, a ritmus, az érthető szöveg, s ezt kíséri, mint szél a szót, a szóval együtt lélegző zümmögés, a zene.”

A Marczibányi Téri Művelődési Központ megnyitásával a Kaláka együttes új otthonra talált. „Nincs még egy hely, ahol annyit lettünk volna, mint a Marczi” – nyilatkozta Gryllus Vilmos. 1973 óta minden hónapban játszik itt a Kaláka, eleinte a kamarateremben voltak a koncertek, később már a színháztermet is megtöltötte a közönség, de az előadások családias hangulata így is megmaradt. Közben generációk nőttek fel, és az egykori Kaláka-rajongók ma már gyermekeikkel látogatják a koncerteket. „Amikor elkezdtünk zenélni egyetemisták voltunk, és a magunk generációjának írtuk a dalokat” – mondta Gryllus Dániel. - Ami közel állt hozzánk, ami üzent nekünk valamit, azt énekeltük. Később, ahogy a barátainknak gyerekei születtek, nagyon sok felkérést kaptunk, hogy játszunk gyerekeknek is. Ez az igény fordított minket a gyerekirodalom és a kifejezetten gyerekeknek szóló lemezkészítés felé”.

A Kaláka együttes sajátos és felismerhető előadásmódja az évtizedek alatt változatlan maradt. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja.

Az együttes fennállásának közel négy évtizede alatt több mint ezer dal, és huszonöt lemez született. A Kaláka együttes zenei tevékenységét számtalan díjjal jutalmazták. Többek között 1994-ben átvehették a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, 1999-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben pedig Prima Primissima-díjjal ismerték el a magyar és a világirodalom verseinek egyedülálló interpretálását és népszerűsítését.

Kodály Zoltán

háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA elnöke

posztumusz díszpolgár

2007

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. 1900-ban Budapestre jön, az Eötvös Kollégium diákja lesz, és beiratkozik a Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906- ban. Ekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, s ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával. 1914–1924-ig kerületünkben, az Áldás utca 11.-ben lakott. 1954-ben Kodály közreműködésével alakul meg a Lorántffy úton a II. kerület zeneiskolája; a népszerű és világhírű intézmény épülete 2000-ben befogadja a Magyar Rádió gyermekkórusának diákjait is. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta, 1946–1949 között elnöke volt. 1944–45 fordulóján Kodály egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült — itt keletkezett békéért könyörgő csendes miséje, a Missa brevis, amelyet 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában. Zeneszerzői tevékenysége életének utolsó korszakában főképpen a kórusművészet felé irányult, ugyanakkor nagy számban adott ki zenepedagógiai jellegű, az ének- és szolfézsoktatást szolgáló műveket. Az elvei szerinti mindennapos énekoktatást Budapesten 120 iskolában vezették be. 1967. március 6-án hunyt el.

A kerületi ünnepségen a posztumusz elismerést a zeneszerző özvegye, Péczely Sarolta vette át.

Bánffy György

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész

díszpolgár

2007

Bánffy György (1927. június 19.-2010. szeptember 3. ) 1941 és 1945 között a Keleti Károly utcai Rákócziánum diákja volt, itt állt először színpadra. 1945- ben malenkij robotra hurcolták. 1950- ben végezte el a Színművészeti Akadémiát, játszott a Nemzeti Színházban, később az Állami Bábszínházban és a Fővárosi Operettszínházban. 1956 októberében a forradalomban játszott szerepéért hároméves szilenciumra ítélték, nem léphetett magyar színpadra. 1960–1971-ig a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként színészi pályájának meghatároz szerepeit játszotta el: Faust, III. Richárd, Cyrano, Lear, Othello. 1971-től a József Attila Színház tagja lett, de fellépett a Madách Színházban is. A hatvanas évektől fontos magyar filmek — többek között a Sirokkó, a Tiltott terület, a Magasiskola, a Mephisto és a Redl ezredes — szereplője volt. Az elmúlt harminc évben a magyar nyelv szépségét és fontosságát hirdetve több mint kétezer előadást tartott szerte a Kárpát-medencében. Az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke. 1985-től 1994-ig két cikluson át a II. kerület országgyűlési képviselője volt. Életművét számos díjjal jutalmazták: megkapta a Jászai Mari-díjat, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Magyar Örökség-díjat, Kossuth-díjat, továbbá megkapta a Magyar Köztársaság Érdemes és Kiváló Művésze Díjat is.

Dr. Frajka Félix

ferences szerzetes

II. Kerületért Emlékérem

2007

Frajka Félix 1930-ban született Jászberényben, 1948-ban belép a ferences rendbe, 1953-ban szentelik pappá, 1956-ban teológiai doktori, 1961-ben matematika- fizika szakos tanári diplomát szerez. 1961–1976-ig az esztergomi Ferences Gimnázium tanára és rektora, 1976-tól a szentendrei Ferences Gimnázium tanára és igazgatóhelyettese. 1976-tól 1991-ig kisegítő lelkész a Tövis utcai lelkészségen, 1991-től templomigazgató ugyanitt, 1993-tól vezetésével felépül a Tövis utcai rendház, folyamatosan megújul a templom belső és külső tere, új harangot öntetnek, orgonát építenek. Több mint harminc éve a lelkészség mellett működő civil közösségek szervezője és éltetője. 1994-ben újraindítja az Orsolya Rendi Szent Angéla iskolát, 1994–2003-ig az iskola igazgatója és hittantanára, 1998-ban 12 évfolyamosra bővül az iskola,

2001-ben felavatják az iskola tornatermét. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerik el munkáját, 2003-ban pedagógusi pályájának befejezésekor a M. K. P. K. a Szent Gellért díj arany fokozatával tünteti ki, 2006-ban Aranydiplomát kap a P. P. K. E. Hittudományi Karától.
Frajka Félix 93 éves korában, 2023. június 24-én hunyt el.

Szakall Judit

drámapedagógus, színjátszó-rendező

II. Kerületért Emlékérem

2007

Szakall Judit 1994 és 2002 között a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke, majd két évig alelnöke. Tevékenységét számos kitüntetéssel jutalmazták. 1981-ben Ifjúsági Díjat, 1996-ban Kultúráért Emlékérmet, 1997-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 1998-ban Budapestért Díjat, 1999-ben Mezei Éva Díjat, 2004-ben pedig Csokonai Díjat kapott. Szakall Judit 1947-ben született Esztergomban. 1966-ban érettségizett a Hunfalvy János Közgazdasági Technikumban, és attól kezdve folyamatosan dolgozott és tanult. Először a Zamat Keksz- és Ostyagyár betanított munkása, a Budapesti Telefonközpont kapcsolója és a Nemzeti Színház segédszínésze volt. 1968-tól azonban megtalálta a helyét és ráállt a pályára, amin azóta is egyre sikeresebb: népművelő lett. Dolgozott a Szécsényi Művelődési Házban, a IV. kerületi Tanács Népművelési Osztályán, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában, a Csillebérci úttörőtáborban, a Lágymányosi Közösségi Házban és az Ady Művelődési Központban, mielőtt pályázat útján elnyerte a Marczibányi Téri Művelődési Központ igazgatói állását. Eközben elvégezte a Debreceni Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szakát, és népművelő diplomát szerzett először a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán is. Pályafutásának kiemelkedő szakasza volt, amikor gyermek-színjátszócsoportokat vezetett. Elsősorban improvizációs játékokra épülő úgynevezett életjátékokkal aratott sikert. „Ez már nemcsak játék” című kamaszmusicaljét több mint tucatszor sugározta a ,Magyar Televízió. Számos nemzetközi színjátszófesztiválon is részt vett, 1990-ben, pedig az UNICEF világkonferenciáján lépett fel a gyerekekkel az ENSZ palotában.

Nagy Imre

politikus, egyetemi tanár, miniszterelnök

posztumusz díszpolgár

2006

Nagy Imre Kaposváron született 1896-ban. Négy év gimnázium után kitanulta a géplakatos szakmát. 1915-ben behívták katonának, a következő év nyarán orosz hadifogságba esett; a Vörös Gárdában harcolt a polgárháborúban. 1920-ban belépett a bolsevik pártba, majd egy év múlva hazatért Magyarországra. Itthon részt vett az MSZDP munkájában, de 1925-ben kizárták. Alapító tagja lett az MSZMP-nek. 1927-ben rövid időre letartóztatták, szabadulását követően Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal visszatért Magyarországra. 1930-ban küldöttként érkezett Moszkvába a KMP kongresszusára, ahol 1945-ig maradt. Dolgozott a Komintern Agrártudományi Intézetében, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában, valamint a moszkvai rádiónál, ahol a magyar nyelvű adások szerkesztője volt. 1944 végén az MKP vezetésének tagjaként tért vissza Magyarországra. Az Ideiglenes Kormányban földművelési miniszter, ezt követően rövid ideig belügyminiszter, az MKP egyik titkára, 1947-1949 között az Országgyűlés elnöke. Ellentétbe került a párt irányvonalával, elsősorban agrárkérdésben, és noha önkritikát gyakorolt, kizárták a pártvezetésből. 1953-ban szovjet kezdeményezésre lett miniszterelnök, megpróbált átfogó gazdasági, politikai reformokat megvalósítani. 1955 elején leváltották tisztségeiből, a pártból is kizárták. Nem volt hajlandó önkritikára, programjához ragaszkodott, sőt azt számos elemében tovább is fejlesztette. 1956. október 23-án a tüntetők követelésére visszavették a párt legfelső vezetésébe, és ismét ő lett a miniszterelnök. E tisztségében egyfelől igyekezett a forradalom legfőbb célkitűzéseit elfogadtatni az MDP-, valamint a szovjet vezetéssel, másfelől mérsékelni igyekezett az általa túlzottnak ítélt követeléseket. A társadalom akaratával egyre inkább azonosulva tűzszünetet hirdetett, fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer újbóli bevezetését. Válaszul arra, hogy a fegyverszünet ellenére újabb szovjet csapatok érkeztek az országba, november 1-jén bejelentette az ország semlegességét, kilépését a Varsói Szerződésből. November 4-én hajnalban a jugoszláv követségre menekült. 22-én a Kádár-kormány menlevelével hagyta el az épületet, ám a szovjetek őrizetbe vették és Romániába deportálták. 1957. április 14-én tartóztatták le Snagovban. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével 1958. június 15-én szervezkedés kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás vádjával halálra ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. Másnap kivégezték.

(Magyar Elektronikus Könyvtár)

Prof. Dr. Eckhardt Sándor

Széchenyi-díjas orvos, onkológus, farmakológus

díszpolgár

2006

A polgárok javaslata alapján a II. Kerületi Önkormányzat képviselő-testülete 2006-ban a II. kerület Díszpolgára címet Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus, onkológus professzornak adományozta. A kitüntetett az Országos Onkológiai Intézet Klinikai Tanszékének tanácsadója, a klinikai onkológia emeritus professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar-Francia Társaság elnöke, a Magyar Onkológusok Társaságának elnökségi tagja, a New York-i Tudományos Akadémia levelező tagja, az Orosz Orvostudományi Akadémia Tiszteletbeli Tagja, a WHO Rákszakértői Bizottságának díszdoktora.

Mint azt a díszpolgári címmel járó oklevélben is kiemelték: prof. Dr. Echkardt Sándor tudományos munkássága során jelentős eredményeket ért el a daganatos betegek komplex ellátásában, az Országos Onkológiai Intézet és az onkológus hivatás nemzetközi elismertségnek növelésében. A kerület a kitüntetéssel annak a nemzetközi hírű tudósnak adózik, aki egész életében embertársai életének megmentéséért dolgozott, és elkötelezte magát családja, munkatársai és lakóhelye, a II. kerület mellett.

Prof. Dr. Eckhardt Sándor életének 89. évében, 2016. november 1-jén halt meg.

Prof.Dr. Blatniczky László

gyermekgyógyász, endokrinológus, az orvostudomány kandidátusa

II. Kerületért Emlékérem

2006

2006-ban kapott II. Kerületért Emlékérmet Prof.Dr. Blatniczky László, gyermekgyógyász, endokrinológus, az orvostudományok kandidátusa, aki 1971-ben fejezte be tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, és 1976 óta dolgozik a Budai Gyermekkórházban. 1990-ben lett a kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa, 1996 óta pedig tíz éven át az intézmény főigazgatója. Ez idő alatt készült el a Bolyai utcában a kórház új épülete a laboratóriummal, valamint a csecsemő- és gyermekosztállyal. Vezetése idején újult meg a Baba utcai légzésrehabilitációs osztály és a pszichiátriai osztály épülete. Az ő nevéhez fűződik az úgynevezett „anyás szobák” rendszere. Jelenleg a kórház tudományos igazgatója. A gyermekgyógyászaton belül az endokrinológia és a gyermekkori cukorbetegség a szűkebb szakterülete. Blatniczky doktor a Budai Gyermekkórházért Alapítvány alapító, valamint a Magyar Diabétesz Társaság vezetőségi tagja. Civilben három gyermek édesapja.

Prof. Dr. R. Várkonyi Ágnes

Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, professor emeritus

II. Kerületért Emlékérem

2006

A II. Kerületért Emlékérem kitüntetettje 2006-ban Prof.Dr.R.Várkonyi Ágnes (1928-2014) Széchenyi-díjas történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, professor emeritus, a londoni Royal Historical Society levelező tagja, aki interdiszciplináris módszereket alkalmazva kiemelkedőt alkotott a tudománytörténetben és a történeti ökológia általa kezdeményezett meghonosítása terén; s akinek tudományos munkássága elismeréseként a NASA csillagkatalógusában szereplő Orion-csillagkép egyik csillagát róla nevezték el — szólt a méltatás a magyar történettudomány és -tanítás meghatározó egyéniségéről. R. Várkonyi Ágnes a XVI–XVII. századdal, Zrínyi és Rákóczi korával, valamint a XIX. század történetírásának történetével foglalkozott tudományos munkáiban.

R. Várkonyi Ágnes életének 87. életévében 2014.december 13-án hunyt el.

Ágai Karola

Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas operaénekes

díszpolgár

2005

2005-ben lett a kerület díszpolgára Ágai Karola operaénekes, aki pályafutását a Magyar Rádió énekkarában kezdte, majd a Honvéd Művészegyüttes szólistájaként dolgozott.

1957-ben lett a Magyar Állami Operaház magánénekese, s hamarosan vezető koloratúrszopránja. Alakításait virtuóz koloratúrtechnika és kitűnő színészi készség jellemzi. Hazai és külföldi produkciói után szuperlatívuszokban bővelkedő kritikákat kapott, hisz könnyedén, döbbenetes virtuozitással adta elő a technikai bravúrokat igénylő szólamokat.

Ágai Karola Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész, Esztergom díszpolgára, a magyar operakultúra egyik legfényesebb csillaga; kivételes technikai képességekkel rendelkező drámai koloratúrszoprán, a Magyar Állami Operaház magánénekese és örökös tagja, aki sikerrel szerepelt a világ nagy operaszínpadain is, a New York-i Metropolitanben éppúgy, mint a moszkvai Nagy Színházban vagy a hamburgi Operaházban.

Ágai Karola 2005-ben a II. kerület díszpolgára címet vehette át. Az oklevél indoklása szerint: Elismeréssel az embernek, aki minden időben óriási önfegyelemről, kitartásról és hitről tett tanúbizonyságot; Elismeréssel a művésznek, aki számára „az ének varázsa semmi mással föl nem érő csoda”; aki hisz a zene csodatévő erejében, s aki képes a „dalnak lenge szárnyán” egy szebb világba repíteni a közönséget; aki a barokk kortól a XX. századig terjedő időszak dalirodalmának remekműveit férjével, Szendrey-Karper László gitárművésszel együtt sikerrel tolmácsolta itthon és a nagyvilágban. Hálával az embernek, a II. kerület iránti szeretetéért és hűségéért.

Ágai Karola operaénekes 2010. február 22-én hunyt el.

Ferencz Éva

színész, előadóművész

II. Kerületért Emlékérmes

2005

2005-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet Ferencz Éva színész, előadóművész, aki gyergyószárhegyi székely család gyermekeként Szolnokon látta meg a napvilágot

Pályaíve a Magyar Televízió Röpülj páva énekversenyének díjazottjaként indult 1970-ben, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott. A Kaláka és a Honvéd Művészegyüttessel járta az országot, majd az ország színházaiban prózai, musical és operett műfajban aratott sikereket. 1993-tól dr. Erdélyi Zsuzsanna Európa- és Kossuth-díjas néprajzkutatóval járja a Kárpát-medencét, énekel, imádkozik, missziót teljesít. Éneke múltunk, történelmünk, kultúránk kincseit, nyújtja át.

Ferencz Éva a Magyar Kultúra Lovagja, a Széchenyi Társaság díjazottja, valamint Tinódi-lant és Magyar Örökség-díjjal kitüntetett művész; a magyar zenei és prózai néphagyomány elkötelezett ápolója és közvetítője, aki hittel vallja, hogy „megörökölt múltbéli kincseink, szellemi értékeink továbbéltetése nyelvünk, nemzetünk megmaradásának záloga”, valamint hogy „a léleknyitogató ének és imádság, mint egy szelet az áldott jó kenyérből, úgy hiányzik nekünk”.

Az oklevél tanúsága szerint: Elismeréssel az embernek, aki szeretné „visszaadni az embereknek mindazt, ami eltávolította őket attól az életformától, amikor még istennek helye volt az életükben”. Elismeréssel művésznek, aki hisz abban, hogy „minél több fényt sugárzunk önmagunkból, annál jobban beragyogja életünket az istenáldotta Nap.” Hálával az embernek, a II. kerület iránti szeretetéért és hűségéért.

A pesthidegkúti közösségért sokat tevékenykedő művész 2013. október 17-én 62 éves korában hunyt el.

Hans Kröninger

Németországban élő pesthidegkúti lokálpatrióta

II. Kerületért Emlékérem

2005

2005-ben II. Kerületért Emlékérmet kapott Hans Kröninger, aki származása szerint magyar, de akinek a potsdami szerződés következményeként kisgyermekként kellett elhagynia hazáját és Pesthidegkutat.

A németországi Mosbach városka lett új otthona, ahol azóta is szervezi a kitelepítettek közösségi életét, ápolja a magyar hagyományokat. A II. Kerületi Önkormányzat és a németországi Mosbach város közötti partnerkapcsolatok létrehozója és elkötelezett szervezője, aki hosszú évek óta áldozatos munkával és önzetlenül segíti a két település lakói közötti baráti kapcsolatok építését, a két ország kultúrájának kölcsönös megismerését.

Az oklevél tanúsága szerint: Elismeréssel az embernek, aki soha nem felejti, hogy 1936-ban Jánosként született, annak ellenére, hogy majd hatvan éve Hansnak szólítják. Aki 1946. május 13-án tízéves kisfiúként érkezett a ködös Neckar-völgyi városba szüleinek azzal a reményével, hogy hamarosan visszatérhetnek Hidegkútra. Ezt megakadályozta a történelem, de Hans Kröninger Mosbachban teremtett egy kis Magyarországot, ahol a gyermekek és idősek együtt őrzik és ápolják emlékeiket a régi hazáról. Hálával az embernek, a II. kerület, ezen belül Pesthidegkút iránti szeretetéért és hűségéért.
2021 szilveszterének napján, 85 éves korában hunyt el.

Lossonczy Tamás

Kossuth-díjas festőművész, grafikus

díszpolgár

2004

Lossonczy Tamás 1904. augusztus 12-én született, és 2009. november 3-án bekövetkezett haláláig mintegy hatvan éven át az Ady Endre utcai lakásában élt és alkotott. A kertben felesége, az 1992-ben elhunyt Lossonczy Ibolya emlékét saját munkáiból készült kis szoborpark őrzi.

Lossonczy Tamás hivatalnok-katona-jogász családba született, de az alma messze esett a fájától. Hiába íratkozott be a jogi egyetemre, egy év után a család is belátta, ez nem megy a mindig is festőnek készült Tamásnak. Így hát 1923 és 26 között a Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Vaszary János tanítványa volt. 1926-ban járt először Párizsban. Az úgynevezett filléres vonatok egyikével utazott a poggyásztartóban, de megtanulta, hogy a művészet óriási lemondással is jár. Nem pénzharácsolás, hanem alkotás, és annyira érdekelte a világ, hogy elutazott Párizsba, akár koplalni is. Párizs Lossonczy Tamás szerint olyan szeretetteljes bölcsője volt a művészeknek, hogy ott mindenki otthon érezte magát Chagalltól Picassóig. Életét és munkásságát meghatározta az, amit ott talált. Pedig járt 1929-ben Bodon Sándor építész vendégeként Hollandiában majd New Yorkban is.

Első önálló kiállítását Kállai Ernő rendezte 1943-ban az Alkotás Művelődési Házban, majd 1946-ban és 47-ben szerepelt az elvont művészet első magyar csoportos kiállításán. 1947-ben Párizsban is volt kiállítása, majd ezeket számos tárlat követte, 2001-ben a Művészek a II. kerületben sorozat keretében a Vízivárosi Galériában állított ki, és jelenleg is van állandó kiállítása a Szilágyi Erzsébet fasori Párizsi Kék Szalonban. 1957–68-ig egy szakmunkásképző intézetben szerkezettant tanított, és alapító tagja az 1992-ben alakult Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 1997-ben avatták fel 2x14 méteres mozaikját a római metró, a Metropolitana egyik állomásán. A Kossuth-díjas, érdemes művész Lossonczy Tamás vallja, hogy „ars longa vita brevis”, vagyis az élet rövid, a művészet örök. A művészet — minden látszat ellenére — maga a megtestesült rend. Nem a levegőben élünk és dolgozunk, hanem azt akarjuk, hogy szebb legyen ez a világ.

Adamkó Péter

barlangkutató

II. Kerületért Emlékérmes

2004

2004-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet Adamkó Péter, aki 1950. november 4-én született Budapesten, és rövidebb megszakításokkal mindig a II. kerületben élt. Két gyermeke van, Brigitta és Péter Pál. 1964-ben belépett a Budapesti Műszaki Egyetem barlangkutató csoportjába, így a természet szeretete és az Aggtelek-Jósvafő környékén a Gömör-Tornai Karszt szépsége már tizenévesen magával ragadta. 1968-tól a Baradla-barlangban és jósvafői karsztkutató állomáson dolgozott évekig. A térségben a Nagyoldali-zsomboly és több más barlang feltárását vezeti. 1972-től a Pálvölgyi-barlang üzemvezetője volt hét éven át, ezt követően a Barlangtani Intézet barlangügyi előadója. 1973-tól több feltáró expedíció tagja az erdélyi Bihar-hegységi Fehér-köveknél és a Királyerdőnél. Erdély akkori legmélyebb barlangjának a Jád-völgyi Pobráz-zsomboly aljára két társával ő jut elsőként le. 1979-ben megalapította az első magyar iparialpinista céget.

1984-ben az általa vezetett Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület tagjaival felfedezte a fokozottan védett, napjainkban több mint 6000 méter hosszan feltárt Józsefhegyi-barlangot, amely kristályképződményei által világviszonylatban is kiemelkedő értéket képvisel. A barlang leganagyobb ürege, a "Kinizsi pályaudvar", amely a világ legnagyobb hévizes barlangi terme. A Rózsadomb térségében és a II. kerület alatt kollégáival több mint harminc kisebb barlangot fedeztek fel. Irányításával 2007-ben társaival felfedezte a Gellért-hegy oldalában a Citadella Kristály-barlangot. Adamkó Péter nem titkolt célja, hogy a budai hidrotermális karszt a világörökség részévé váljon, és minél többen ismerjék meg a részben a kerület alatt fekvő, csodálatos természeti kincset.

1968 óta tagja, 1982 óta riasztásvezetője a Magyar Barlangi Mentőszolgálatnak, több mint háromszáz ember életének megmentésében vállalt szerepet, háromszor tüntették ki Életmentő Emlékéremmel. 1985-ben Vass Imre Érmet, 1992-ben Czázán Gyula Érmet, 2007-ben Kessler Hubert Emlékérmet kapott. 2008-ban a magyar barlangkutatás érdekében végzett több évtizedes munkásságáért Herman Ottó emlékérmet kapott.

Két könyvnek társszerzője, az 1992-ben kiadott „Budai barlangok”, és 2002-ben a „168 óra a barlang fogságában” című munkáknak. Négy kontinens több mint ötven országában járt.

Lokálpatrióta, régóta foglalkoztatja a kerület története, kedvenc időtöltése révén az elmúlt 25 év alatt vélhetően a legnagyobb, II. kerületet ábrázoló képeslapgyűjteményt gyűjtötte össze.

Székely Imre

tanár, helytörténész

II. Kerületért Emlékérmes

2004

2004-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet Székely Imre tanár, helytörténész. Nem sokan vannak, akik nála jobban ismerik a kerület elmúlt hetven évi és még régebbi történetét. Nem véletlen, hiszen Székely Imre négyéves korában került a Rózsadombra, amikor szülei 1930-ban telket vásároltak, és felépítették házukat az akkori Vérhalom-dűlő Ferenc-hegyi részén. Az Áldás utcai elemiben töltött négy év emlékeit megírta az iskola 80 és 90 éves jubileumi évkönyvébe. A Keleti Károly utcai Érseki Katolikus Gimnázium nyolc éve kitűnő alapot adott számára a későbbiekhez. 1945-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol magyar-angol szakos tanári diplomát szerzett, majd egyetemi könyvtárosi oklevelet. Ameddig családját vissza tudja vezetni, mind pedagógusok voltak. A hagyomány nem szakadt meg, hiszen felesége és nagyobbik fia, valamint menye is pedagógus, kisebbik fia Cremonában végzett hegedűkészítő.

Fiatal tanárként a Dimitrov úti (ma Remetekertvárosi) általános iskolában, majd a város több középiskolájában és a budai tanítóképző főiskolán tanított. Magyar nyelvi tankönyveket írt a középiskolák számára, hosszú éveken át vezette a határainkon túl magyar nyelvet tanítók nyelvi képzését, részt vett a háromkötetes Pedagógiai Lexikon elkészítésében.

Nyugdíjas kora óta főleg a kerületben tevékenykedik, a Budai Polgárban mindannyian találkozhattunk mintegy kétszáz helytörténeti cikkével, melyekben bemutatta városrészünk templomait — ez a Budai Polgár Könyvek első tagjaként meg is jelent —, a kerületi iskolákat, érdekes épületeket, és sorozatában immár hatvan emléktáblát. 1995-ben az Érseki gimnázium relikviáiból állandó kiállítást hozott létre, amely a Keleti Károly utcai templom karzatán látható. A templom háborúban tönkrement harangjátékát 2000-ben az ő kezdeményezésére állították helyre.

— Ádám, az örök ember Az ember tragédiája befejező színében azzal a gondolattal vívódik, lesz-e fejlődés az emberiség életében, vagy csak egyhelyben topog: „a körből, melyben jár, nem bír kitörni?” — „Megy-é előbbre majdan fajzatom?” Nyilván nem én vagyok az első, nem is az utolsó, aki a mezsgyén állva, az elvégzett munkára visszatekintve a számvetéskor erre a képre gondol. Én úgy érzem, hogy munkám nem volt hiábavaló — vallja Székely Imre.

Székely Imre 91 éves korában, 2018. október 15-én hunyt el.

Kertész Imre

Nobel- és Kossuth-díjas író, műfordító

díszpolgár

2003

2003-ban lett a kerület díszpolgára Kertész Imre, aki 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta el magát.

Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg 1960-tól 1973-ig írt első regényének, a Sorstalanságnak gondolati alapanyaga.

Kertész Imre írásainak fő problematikája — az eddigi értelmezések tükrében — a totalitarizmus emberének szabadsága. Auschwitz számára a történelem lezárhatatlanságának jelképe. A kérdés Kertész számára központi jellegére utal, hogy A száműzött nyelv [2001] című kötetében a Holocaust szót már nagy kezdőbetűvel írja. Ugyanígy fontos még az írásaiban megjelenő emberek által képviselt gondolkodásmódok, különböző nyelvi világok egymással való kibékíthetetlensége. Mai napig nagy sikere van német nyelvterületen.

Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyar nyelvre.

1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. Számtalan irodalmi díja (többek között József Attila-, Déry-, Örley-, Herder-díj) után 2002. október 10-én első magyar íróként irodalmi Nobel-díjjal tüntette ki a Svéd Királyi Akadémia.

Kertész Imre 2016. március 31-én elhunyt.

Szabó Magda

Kossuth-díjas író, költő, műfordító

díszpolgár

2003

2003-ban lett a kerület díszpolgára Szabó Magda, aki 1917. október 5-én született Debrecenben. 1940-ben szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Tanít, majd 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonják tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat. 1947-ben házasságot köt Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel.

A háború után az élet újrakezdésének konfliktusait fogalmazza meg. 1949-től életében a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút, valamint a Régimódi történet, melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi művei közül keresztény államunk születéséről szól Az a szép fényes nap, meseregényeinek (Sziget-kék, Tündér Lala) álomvilága mindig földi tanulsággal szolgál.

Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével.

1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára. Számos díjjal — József Attila-, Kossuth-, Pro Urbe Budapest-díj, Corvin-lánc — jutalmazták munkásságát. Évtizedek óta kerületünk lakója, itt játszódik Az ajtók című regénye is. Könyvei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író.

Kilencvenedik születésnapja után néhány héttel, 2007. november 19-én hunyt el Szabó Magda.

Kertész László

rendező, művészeti vezető

II. Kerületért Emlékérmes

2003

2003-ban kapott II. Kerületért Emlékérmet Kertész László (1915-2004) Jászai Mari-díjas, érdemes művész.

A Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszaka után elvégezte a Színművészeti Főiskola rendezői továbbképző szakát is. Azonkívül, hogy a Budapesti Hangversenyzenekarban hegedült, szerkesztett és rendezett rádióműsort, rendezett az Állami Bábszínházban, művészeti vezetője volt a Népszínház operatársulatának, a Déryné Színház főrendezőjeként megalapította az falujáró operatársulatot. Felesége, Ács Kató meseíró emlékére tíz évvel ezelőtt vagyonát áldozva létrehozta az Ács Kató Irodalmi és Művészeti Alapítványt 4–14 éves gyerekek részére. Az országos pályázatnak az elmúlt évtizedben több mint tízezer résztvevője volt.

-Ács Katónak annyi mindent köszönhetek, hogy elmondani szentimentalizmus lenne. Kedvesség, humor, érzékenység, tisztaság jellemezte — vallotta Kertész László, aki 57 évet élt a II. kerületben, s az alapítvány is innen indult el egy felhívás kifüggesztésével a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 37-es számú fiókjában, a Török utcában. Azelőtt ebbe a könyvtárba sokszor meghívták Ács Katót, hogy meséljen a gyerekeknek.

— A családban senki sem zenélt, de én hatéves koromban kaptam egy gyerekhegedűt a nagyanyámtól. A hangszer annyira barátom lett, hogy még ma is naponta egy órát játszom, legszívesebben Mozart, Bach, Corelli, Paganini műveit. A zene az életem lényege, ennek édestestvére a színházművészet.

A hegedülést hosszú időre abbahagytam az operarendezés miatt. Amikor meghalt a feleségem, egy évig nem leltem a helyem. Aztán egyszer csak megpróbáltam újra. Remegett a kezem, tíz percig bírtam, de nem adtam föl, mindennap gyakoroltam. Fél év múlva Szabó Magdával beszélgettem, mondtam neki, ha visszagondolok, pont Katalin-napon kezdtem el újra hegedülni. Azt mondta, ezen ne csodálkozzon, Kató most is törődik magával. Ács Katónak köszönhetem azt, hogy újra tevékenyen, életkedvvel élek, az alapítvány, a hegedű és a Lukács fürdő tölti ki az életem — vallotta 88 éves korában Kertész László.

Kertész László 2004-ben hunyt el.

Cságoly Ferenc

Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár

díszpolgár

2002

2002-ben választotta díszpolgárrá a II. kerület Cságoly Ferenc építészmérnököt, egyetemi tanárt, aki a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán végzett 1972-ben. Pálffy Sándorral közösen 1988-ban alakították meg az Építész Stúdió Kft-t.

Több középületet tervezett Budapesten, köztük a Budapesti Építészeti Nívódíjjal kitüntetett, az egykori óbudai gázgyár helyén épült Graphisoft irodaparkot és a Számadó utcai irodaházat. Épületeit egyszerűség és átláthatóság jellemzi, elődeinek vallja a Bauhaus modernista építészeit. Az ő tervei alapján készült az 1998-ban átadott Fény utcai piac, amelyet a főváros emlékéremmel jutalmazott. Szellemes építészeti megoldása biztosítja, hogy az épület hamisítatlan piaci hatást kelt. A vásárló, a főbejárat felől közeledve, szinte az egész piacot átlátja. Szintén 1998-ban, a Csejtei utcai lakópark tervezéséért - munkatáraival együtt - oklevélben részesült. Kerületünkben ezenkívül kiemelkedő munkája a pasaréti autóbusz-végállomás rekonstrukciója, illetve a 2002-ben elkészült Medve utcai iskola épületének felújítása.

Cságoly Ferenc huszonöt éve tanít a műszaki egyetemen, amiről így vall: - Az ember egész héten gyűrődik a maga világában, s ha az egyetemi órák idején bepillantást nyer a fiatalok életébe, hamar rájön, hogy az ő világuk sokkal tisztább (…). Nagyon fontosnak tartom az általános ízlésnevelés átalakítását, fejlesztését. Ahogy Kodály a tiszta értékekből kiindulva létrehozott egy zenei alapkultúrát, úgy a vizuális nevelésben is meg kellene teremteni ennek megfelelőjét.

Dr. Etédy Emil

orvos

II. Kerületért Emlékérmes

2002

2002-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet dr. Etédy Emil háziorvos, aki születésétől fogva a második kerületben él. Tanulmányait a Margit körúti elemi iskolában kezdte, gimnáziumba a budapesti piaristákhoz járt. Orvosi diplomáját 1953 októberében vette át a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően három évig a minisztérium által kijelölt munkahelyeken dolgozott, először a dorogi kórház szülészetén, majd Nagybátonyban mint körzeti orvos. 1957 januárjában pályázat útján nyerte el a második kerületi körzeti orvosi állást Újlakon, onnan ment nyugdíjba. Felesége tanítónő, akivel több mint négy évtizede hű társak, lányuk állatorvos és két gyermekével szintén a II. kerületben lakik.

Etédy doktor munkáját mindig lelkiismeretesen, önzetlenül végezte, betegei éjjel-nappal, hétvégén és ünnepnapon is számíthattak rá. Kollégái és betegei azért javasolták a kitüntető címre, mert igen jó kapcsolatot sikerült kialakítania velük, mindig türelmes, szolgálatkész, rendkívül szerény és visszafogott volt, bizalmukat maximálisan élvezte. Páciensei közé olyan családok is tartoztak, amelyekben három generációt gyógyított.
Dr. Etédy Emil 2021. március 29-én, életének 94. évében hunyt el.

Déri András

orgonaművész, karmester

II. Kerületért Emlékérmes

2002

2002-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet Déri András orgonaművész, karnagy, a Magyar Állami Operaház korrepetitor-karmestere, aki – saját megfogalmazása szerint – „betolakodónak” számít a II. kerületben, mivel józsefvárosi születésű.

Kötődése a pasaréti ferences templomhoz az 1970-es évek elején kezdődött, amikor még zeneakadémistaként zongora- és orgonakísérőként vett részt a templom Palestrina kórusának szolgálatában. Később, 1982-ben a kórus vezetője lett, s ezt a tisztet egészen 2001-ig ellátta. A kántorizálást 1990 óta végzi nagy lelkesedéssel. Az énekkarnak és a pasaréti ferences szellemiségnek köszönheti feleségét is, aki „ős” pasaréti.

- Itt találtam meg életem párját, és családalapításunktól, 1993-tól kezdve a templommal szomszédos társasház egyik lakásában élünk, immár két gyermekünkkel. A II. kerület polgárának lenni csodálatos, mert elődeink, a XX. század első felének itt élő, vagy ideköltözött lakói élni tudtak a természet adta szépségekkel, és akármekkora pusztítást hajtott és hajt végre még ma is a rövidlátó utókor, az öröklött értékek nagy részét nem tudják tönkretenni. Nagyra becsülök minden olyan törekvést, amely a régi elvetése nélkül tud újszerű lenni, meghagyva az emberi érzékszervek istenadta szerepét, és az élet tiszteletét – vallja.

Déri András szerényen, elismerést nem várva teszi a dolgát, közösséget szervez, kiváló hangversenyeket rendez, aktív résztvevője a kerületi eseményeknek. Tehetsége nemcsak saját templomának zenei színvonalát határozza meg, hanem befolyásolja a kerület egyházzenei életét is, az ökumenizmus jegyében. Vezetésével érte el a pasaréti Szent Antal kórus a hangversenykórus minősítést, és sok kortárs magyar zeneszerző művének bemutatása is a nevéhez fűződik.

Németh László

Kossuth-díjas író, műfordító

posztumusz díszpolgár

2001

2001-ben kapott posztumusz díszpolgári címet Németh László (1901-1975) Kossuth-díjas író, műfordító.

Anyai dédapja a Ganz-gyár vasöntőmestere, aki családjával együtt a Fazekas utcában lakott. 1907 tavaszán ide költözött a hatéves Németh László szüleivel. A Medve utcai házban kezdte meg elemi iskolai tanulmányait. A család számos helyen élt később, de a felnőtt Németh László visszatért gyermekkora színhelyére. A Medve és az Áldás utcai iskolában mint háziorvos működött hosszú éveken át. Házat épített a Törökvész úton, élete alkonyán pedig a Pasaréten élt. Lányai jelenleg is kerületünk polgárai.

A Toldy főreál gimnáziumban érettségizett. Magyar-francia szakos bölcsésznek készült, de 1920-ban átiratkozott az orvosi egyetemre. 1925-től a Szent János Kórházban dolgozott. Első nagy irodalmi sikerét a Horváthné meghal című novellájával aratta, és díjnyertese volt a Nyugat egyik pályázatának. 1930-ban Baumgartner-díjat kapott, az adományozó alapítvány kuratóriumának elnöke Babits Mihály, kihez akkoriban mély barátság fűzi. 1934-től a rádió irodalmi osztályának vezetője. Első színpadi művét, a Villámfénynél-t 1938-ban mutatja be a Nemzeti Színház. Az ötvenes-hatvanas években hallgatni volt kénytelen, mivel sehol nem jelenhettek meg művei, mégsem volt tétlen, ezeknek az éveknek köszönhetjük francia és orosz regények kiváló fordításait. Életútjában sok vívódó értelmiségi ismerhet magára.

Bognár Lajos

plébános

II. Kerületért Emlékérmes

2001

2001-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet dr. Bognár Lajos teológus, az ófalui templom nyugalmazott plébánosa.

1923. november 16-án született Ásványon, 1947 júniusában szentelték pappá. Hosszú lelkipásztori munkásságának első állomása Sárisáp volt, ezután számos vidéki és budapesti plébánián szolgált. 1983-1993. között budapesti hitoktatási felügyelői feladatot látott el. Több hitoktatási tankönyv szerzője. Könyvet írt Mindszenty József életútjáról, összegyűjtötte beszédeit, emlékiratait.

A II. kerületbe első ízben 1952-ben került, amikor Újlakon mint káplán dolgozott. Hitoktatási felügyelői megbízatása idején a Tárogató úti Jézus Szíve-kápolnában kisegítő lelkészként Kozma Imre segítőtársa volt. 1993-ban plébánosi kinevezést kapott Pesthidegkútra, az ófalui templomba. Korát meghazudtoló módon látott neki a szervező, közösségteremtő munkának, valódi közösségi emberként szervezte az egyházközség életét. Neki köszönhető, hogy romjaiból újjáépült a gercsei templom, kerületünk egyik legjelesebb műemléke, és hogy a felújított templomban tavasztól őszig hetente egyszer szentmisét mutatnak be. Ez utóbbinak azért van különös jelentősége, mert az észak-budai régióban ez az egyetlen működő középkori templom. Elévülhetetlen az érdeme abban is, hogy a Kálvária-dombon lévő stációkat sikerült felújítani a hívek és a kirándulók örömére. Sokat tett a helyi német nemzetiségi hagyományok őrzéséért, a keresztény nevelésért. Magas kora ellenére kétkezi munkával is hozzájárul a környezet szépítéséhez, és arra tanítja a hidegkúti családokat, hogy felelősen kezeljék és otthonként szeressék környezetüket.

Dr. Bognár Lajos 2002-ben hunyt el.

Prof.Dr.Koch Sándor

virológus professzor, az MTA doktora

II. Kerületért Emlékérmes

2001

2001-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet Prof. Dr. Koch Sándor orvos, a biológiai tudományok doktora, akinek fő kutatási területe az elméleti és orvosi biológia és az emlőssejt-biológia volt. A nyolcvannégy éves korában - 2009. február 5-én - elhunyt tudós 1990-94 között alpolgármesterként 1994-98 között képviselőként vett részt a II. Kerületi Önkormányzat munkájában.

Prof. Dr. Koch Sándor fő kutatási területe az elméleti és orvosi biológia, az emlőssejt-biológia. Kidolgozója volt a hazai emlőssejt- és szövettenyésztés tömegméretű megoldásának vírusdiagnosztikai és vírusoltóanyag-termelési célokra. A több nyelven kiválóan beszélő, nagy műveltségű tudós 1990-98. között önkormányzati képviselőként, 1990-1994. között alpolgármesterként tevékenykedett a kerületért. Részt vállalt az egészségügyi ellátás átszervezésében, felügyelete alá tartozott az oktatás és a szociális ellátás. Érzékenyen reagált az elesettek problémáira, mindig igyekezett felkarolni és megoldani az apró és nem látványos ügyeket is. Részt vett a Szent Ferenc Kórház kardiológiai osztályának amerikai segítséggel történt felszerelésében, egy kerületi háziorvosi mintapraxis megszervezésében, a Civitan Club Budapest Help Egyesület kerületi szervezetének megalakításában és Szabó Lőrinc felmérhetetlen jelentőségű irodalmi és tárgyi hagyatékának megőrzésében. Kuratóriumi tagja a Göncöl Alapítványnak, amely természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos munkát végez a lapkiadástól az oktatásig.

Koch Sándor mind mikrobiológusként és egyetemi tanárként, mind politikusként elfogulatlanul, lelkiismeretesen és emberi közvetlenséggel végezte munkáját.

A Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett professzor 2001-ben a II. Kerületért Emlékérem átvételekor így beszélt hitvallásáról:

- Egyedül a fiatalságban hiszek, 1946-90 között egyetemen tanítottam. A legmodernebb ismereteket próbáltam átadni az ifjúságnak. Életem nagy eredménye, hogy a gyermekbénulás elleni vakcinát minden magyar csecsemő megkapja az ötvenes évektől.

Szabó Lőrinc

Kossuth-díjas költő, műfordító

posztumusz díszpolgár

2000

2000-ben lett a kerület díszpolgára Szabó Lőrinc (posztumusz) Kossuth-díjas költő, műfordító (1900. márc. 31., Miskolc-1957. okt. 3., Budapest). Műfordításaival tűnt fel; 21 évesen Shakespeare-szonetteket fordított, huszonkét évesen jelentkezett első verseskötetével, melynek Föld, erdő, Isten a címe. Ezt három további követte: a Kalibán (1923), A sátán (1926) és a Te meg a világ (1932). A harmincas években közel került a népi írók mozgalmához. Jobboldalinak minősített múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, majd publikációs tilalmak sújtották. 1947-ben többek tiltakozása ellenére felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetés és a megkülönböztetés elől a munkába menekült, és megírta két nagy versciklusát Tücsökzene és A huszonhatodik év címmel. Szabó Lőrinc életregénye a két világháború közötti magyar értelmiség jelentős részének útját, válságait, vívódásait tükrözi. Kerületünkhöz való kötődése közismert.

Jankovics Marcell

Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író

díszpolgár

2000

Jankovics Marcell (1941) munkássága világszínvonalra emelte a magyar rajzfilmművészetet. A Marczibányi Téri Művelődési Központban rendszeresen tartott művelődéstörténeti előadásokat. Előadásaiban a legnehezebb témáról is közérthetően, szellemesen és élvezetesen tud beszélni. Kerületünk lakója.

„Rajzfimrendező, művelődéstörténész, mesekönyv-illusztrátor, jelenleg NKA-elnök”. Ekképp próbálta meghatározni önmagát egy nyilatkozatában a hatvanéves Jankovics Marcell, aki mindemellett Kossuth-díjas és Érdemes művész. A nevéhez kötődnek a Magyar népmesék népszerű sorozatai is, valamint számos rangos elismerése közül például a Sziszifusz című filmjéért Oscar-díjra jelölték, a Küzdők Cannes-ban Arany Pálmát kapott, a Fehérlófia Los Angelesben minden idők legjobb rajzfilmje lett.

Eredetileg építész vagy régész akart lenni, ám az úgynevezett keresztény, úri családból származó, volt pannonhalmi diákot nem vették fel az egyetemre. Dolgoznia kellett, hogy eltartsa szüleit. Belekóstolt az életbe: volt paraszt, volt munkás, mígnem a Pannónia Filmstúdióba került segédmunkásnak.

- Mindig szerencsés ember voltam. A Pannónia Rajzfilmstúdióba például egy igen szigorú politikai rendszerben, egy segédmunkásként eltöltött évvel és két elutasított egyetemi jelentkezéssel a hátam mögött vettek fel. A Pannóniában sem mások hátán másztam fel, hanem állandóan nyitott fülekkel és szemekkel, kíváncsian figyelve tettem a dolgom, egy kicsivel mindig többet annál, mint amennyit vártak tőlem, és oda mentem, ahol a dolgok történtek - nyilatkozta egyszer lapunknak.

Sohasem tanult rajzolni, a rajzkészség nála genetikai adottság. Rengeteget kapott Pannonhalmától; bár nem vallásos, az a közeg olyan nagy hatással volt rá, hogy azóta is a keresztény kultúra körül forgolódik. Odahaza csak rajzfilmeken gondolkodott, olvasta és gyűjtötte a régészeti, néprajzi, művelődéstörténeti és vallásos tárgyú könyveket. Már fiatal rajzolóként elhatározta, hogy megpróbál többedmagával művészetet csinálni a rajzfilmből.

- Ezt ideig-óráig sikerült is megvalósítani, aminek még ma is vannak nyomai - csak ma már nem kíváncsiak rá az emberek. Megváltozott a moziközönség. A hatvanas években mi még szétvertük a mozit, hogy bejuthassunk egy-egy filmre, mert a film fontos dolog volt. Mára a televízió teljesen kihúzta a szőnyeget a film, a mozi alól. Elkeserítő mostanság a televízióban látható mérhetetlen mennyiségű bűbáj-bóvlis, giccses rajzfilm. Nem értem, hogy miért kell a gyerekvilágot megrontani azért, mert csak az üzlet a fontos.

Legutóbbi, a Nap könyve című műve után tavaly jelent meg a Mély a múltnak kútja című, legújabb művelődéstörténeti munkája. A hajdanán beígért Holdaskönyv megírására jelenlegi munkái miatt még 2002-ig várni kell. A Pannónia Kft. igazgatása mellett és a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnökeként is folytatja alkotómunkáját. Mítosz, mese, történelem együtteséből szövődik az Ének a csodaszarvasról, Jankovics Marcell művészi látomása a magyar őstörténetről. A nyolcvan perces animációs film elkészítésére millenniumi pályázaton nyert pénzből futja, elkészültének határideje 2001 augusztusa. Közel sem ilyen ideális a helyzet a tizenkét éve készülő Az ember tragédiája körül, melyre Jankovics Marcell csak nehézkesen, apránként tudja összeszedni a szükséges összeget.

- Talán azért is próbáltam meg olyan magas fokra emelni a rajzfilm műfaját, hogy elegem legyen belőle. De nem vagyok képes felülemelkedni azon, hogy vége a magyar rajzfilmnek. Ezért is csinálom még mindig olyan elszántan az Ember tragédiáját. Ha már megkaptam ezt a sanszot a Jóistentől, akkor az utolsó cseppig ki akarom facsarni, ami benne van. A velem vetélkedő szakmai versenytársaim azt mondják, hogy teljesen lejátszottam magam, kiöregedtem. De ez egyáltalán nem biztos. Ha elég sokáig élek, lehet, hogy megint divatba jövök. Csak kitartás, erő és elszántság kell hozzá.
Jankovics Marcell 2021. május 29-én hunyt el, életének 79. évében.

Ferences Rendtartomány

II. Kerületért Emlékérmes

2000

2000-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány.

Magyarországon összesen tíz kolostoruk van, ebből három a II. kerületben működik. A rendtartomány központja 1785 óta a Margit körúti kolostor, miután II. József a vízivárosi Szent Ferenc Sebe-templom és rendházból (a mai Batthyány térről) az Országútra költöztette a ferenceseket. Az országúti kolostor már a XVIII. századtól jelentős központ volt, amelyben később Buda egyik legnagyobb könyvtára működött. A rendtartománynak bosnyák, német és magyar tagjai is voltak. A bosnyák nemzetiségű ferencesek itt fordították le horvát nyelvre a teljes Bibliát, s ezzel nagy szerepük volt a horvát irodalmi nyelv megteremtésében.

A XX. század 30-as éveiben kisebb ferences templomok és kolostorok épültek a kerületben; 1934-ben Pasaréten, a II. világháború után a Tövis utcában, ahol politikai okokból csak a templom készülhetett el. A kolostor csupán a rendszerváltást követően épült föl. A három rendház közül a Margit körúton működik a rendtartomány központja, a Szentendrén és a Szent Angéla iskolában tanító tanárok egy részének lakhelye. Pasaréten 1994 óta működik önálló plébánia, és 1968-tól ott működik a hittudományi főiskola. Miután a teológia hallgatói befejezik tanulmányaikat, részt vesznek a lelkipásztori vagy iskolai munkában.

A kerületi ferences szerzetesközösségek és plébániák kultúra- és közösségteremtő erővel bírnak. Jelentős szellemi tőkét jelent a Margit körúti Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, valamint a Ferences Hittudományi Főiskola is. Kájoni Jánosról elnevezett közösségi házukban óvoda és szociális gondozási központ működik.

Kiveszik részüket a kerületi ifjúság neveléséből is. A Szent Angéla iskola hétszáz tanulójának oktatása mellett ezer-ezerötszáz gyermeket tanítanak hittanra. A plébániatemplomokban kórusok működnek, Pasaréten három is. A Fekete Sas utcában található a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány központja, amely rendszeres karácsonyi és húsvéti gyűjtésekkel segíti a rászorulókat.

Nagy igény lett volna az elmúlt rendszerben is azokra a ferencesek szervezte közösségi programokra, amelyek végre megvalósultak. Népszerű a családi nap Makkosmárián, és vidám szórakozási lehetőséget nyújtanak az egyházközségi bálok. A közösségi házakban ezenkívül kiállításokat rendeznek, előadásokat, beszélgetéseket, hangversenyeket szerveznek.

A II. világháború évei és az azt követő évtizedek sokféle hatalmi és erkölcsi széljárása többszörösen kiszolgáltatottá tette kerületünk polgárait. Értékrendünk, erkölcsi tartásunk megingott, a létért vívott küzdelemben kevés támaszunk maradt. A II. kerületi ferencesek közösségüket tisztán képviselik, egyszerűen követhető életmintákat, az együttes öröm és küzdelem programját közvetítik.

Lukin László

zenepedagógus, karnagy

II. Kerületért Emlékérmes

2000

2000-ben kapott II. Kerületért Emlékérmet Lukin László zenepedagógus, karnagy (1926., Baja - 2004., Budapest).

Lukin László zenepedagógus, karnagy, műfordító, előadóművész; tankönyveket írt, és több zenei társaság munkájában is közreműködik.

Lukin László részt vett a Nemzetközi és a Magyar Kodály Társaság munkájában, alapító tagja a Liszt Ferenc és a Bárdos Társaságnak. Aki valaha tanult zenét vagy érdeklődött a zene iránt, ismeri. Egyedülálló zenepedagógus. Nem akart más címet magának, mint azt, hogy tanár, mert oly fontos számára, hogy zeneszeretetét és tudását továbbadja. Előadásai élvezetesek voltak, nem nélkülözték a humort. Hitt az éneklés közösségformáló erejében. Emberi, családi élete példa.

„-A tanár úr címet tiszteletből kapta. Feleségével, Horvát Eszterrel a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumban tanított. 1951-ben, az évnyitó ünnepségen egy szőke, daliás tanár dirigálta a Himnuszt a fiú- és lányiskolából szervezett vegyes kórusnak. Énekeltünk a Zeneakadémián, és sokat szerepeltünk a Bartók teremben. Kodály és Bartók művei által lehetett politikamentesen adózni a művészetnek. Lukin tanár úr szeretett hazafias színezetet adni a szerepléseknek. Egyszer több szólamban próbálta elénekeltetni a Himnuszt, amit még azon az áron sem engedtek neki, hogy a szovjet himnuszt is ugyanúgy előadatta volna. Az ő hatása, hogy ötven éve énekelek.

A zenetörténettől a szolfézsen át mindent megpróbált megtanítani; tőle tudtuk meg, hogy létezik egyházzene. Példaadóan nevelt a zenén és az iskolán kívül is. A kórusból az arra érdemes négy-öt lurkót többször elvitte a Gellértbe, és együtt úszkáltunk vele. Benne volt a diákcsínyekben, óráin a társaság mégis fegyelmezett volt, amit nem erőből, hanem varázslattal ért el. Saját gyerekei is mind tanultak zenét.

Életemnek meghatározó része Lukin László, akinek édesapja, id. Lukin László Baján volt híresen szeretett tanár. Tanár úr a mai napig ugyanolyan nyitott ember, és teljes intenzitással dolgozik, hogy hatalmas zene- és kultúrtörténeti tudását átadhassa közönségének.”

(Igali György visszaemlékezése)

„Zeneakadémistaként jártam hozzá a Fazekasba kötelező tanítási gyakorlatra. Lenyűgözött a tudása és az, ahogyan elő tudta adni. A második-harmadikos gimnazista kamasz fiúk, akiknek heti egy órájuk volt, feszülten figyeltek a jó hangulatú órákon. Emberi tartása abban is megmutatkozott, ahogyan állt a gyerekek előtt. Sohasem ült az asztalra, pontosan kezdte és fejezte be az órát, nem jó napottal, hanem jó napot kívánokkal köszönt.

Zenei általános felső tagozatában tanítok, sokszor meghívjuk őt. Látszik rajta, hogy nagyra értékeli, ha egy iskolában van jó ének-zene-oktatás és énekkar. Nagyon ért a gyerekekhez. Egyszer kóruspróba előtt betoppant hozzánk tavasszal, nyárelőn, amikor néhány gyereknek gipszben volt keze vagy lába. Nem állta meg szó nélkül, és azt mondta nekik: — Nem hittem volna, hogy az éneklés ilyen veszélyes mesterség. — Mai napig tanítok abból a könyvéből, amit Eszter nénivel írt. Nyolcgyermekes családjukhoz a példát Bárdos Lajoséktól vették.

(Igaliné Büttner Hedvig visszaemlékezése)

Lukin László 2004-ben hunyt el.