A kivetéses adók esetében (építményadó, a magánszemély kommunális adója) adózónak adatbejelentést kell tennie, s az alapján történik az adókötelezettség határozattal való megállapítása.

Bevallást kizárólag önadózás vonatkozásában kell tenni (idegenforgalmi adó, talajterhelési dj), amikor az adózó, vagy adófizetésre kötelezett állapítja meg az adó alapját, annak összegét, illetve a kedvezményeket, mentességeket.

Adatbejelentés (adóbevallás)

A tárgyi- és az alanyi adómentesség elhatárolása:

A tárgyi adómentesség azt jelenti, hogy akiket jogszabály ilyen mentességben részesít, rájuk nem terjed ki a jogszabály hatálya. Nekik ennek megfelelően - egy kivétellel - adatbejelentést, bevallást sem kell tenniük.

A Htv. alapján ilyen az állam, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a költségvetési szerv, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, az egyházi jogi személy, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő Lebonyolító, az Államadósság Kezelő Központ Zrt., a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezet, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában az MNB, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Szanálási Alap, Befektető-védelmi Alap.

A fent említett kivétel, mely esetben e szervezeteknek bevallást kell tenni, az idegenforgalmi adóra vonatkozik, mivel abban az esetben adóbeszedésre kötelezettként vannak jelen a jogviszonyban, vagyis a szállást igénybevevők által megfizetett adót – mint közvetítők – vallják be és fizetik meg.

A helyi adórendelet alapján a magánszemélynek nem kell építményadó adatbejelentést tennie a lakása (lakóháza) után (kivéve ha vállalkozási célt szolgál), mert az kommunális adófizetési kötelezettség hatálya alá tartozik. (Ők magánszemély kommunális adója adatbejelentést tesznek.)

Aki alanyi adómentességben részesül (pl. hadigondozott, látási fogyatékos személy) csak az adó megfizetése alól mentesül, adatbejelentési kötelezettsége az Art. 141. § (5) bekezdése alapján fennáll; az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja – az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről az adatbejelentés, bevallás adatai alapján határoz.

Így aki bevallási, adatbejelentési, változás-bejelentési kötelezettségét nem, hibásan vagy hiányosan teljesíti, az Art. 220-221. §-a alapján a hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazását követően tételesen meghatározott összegű, tehát a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem mérlegelési jogkörben megállapított mulasztási bírsággal sújtható.

A feltételes alanyi adómentesség: valamennyi helyi adó alól mentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj-pénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó alól – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

E mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Építmény-, illetve telekadó esetén még az is további feltétel, hogy a mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, melyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként, vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ.

A feltételek meglétéről adóalany adóév május 31-ig írásban köteles nyilatkozni, amely adóbevallásnak (adatbejelentésnek) minősül.

2023. január 1-jét követően az alapítványnak a feltételes adómentesség igénybevételéhez azt is igazolnia kell, hogy a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást megszerezte. (2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.) Ennek hiányában az alapítvány a feltételes mentességre tekintettel meg nem fizetett 2020-2022. évi adót késedelmi pótlékkal növelt összegben köteles megfizetni.

2023. január 1-jétől az egyesület, az alapítvány és a nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában a fent írottaktól (feltételes adómentességtől) eltérő szabályozás lépett hatályba. Eszerint mentes az építményadó (és telekadó) alól az egyesület és az alapítvány, ha az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. Ezentúl mentes még az állam tulajdonában álló, az érintett állami ingatlanon közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság is. (Ilyenkor semmilyen más feltételnek nem kell teljesülni, nem kell május 31-ig nyilatkozatot benyújtani, adatbejelentés benyújtására azonban kötelezettek.)

A bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség

Az Art. 18.§-a alapján az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - erre rendszeresített nyomtatványon - jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz.

Ehhez hasonló szabályozás szerepel az Art. 2. melléklet II./A/4. pontjában, amely az adókötelezettség keletkezésére vonatkozó bejelentést kiegészíti a változás bejelentési kötelezettséggel. Az adózónak az építményadóról, (a telekadóról), a magánszemély kommunális adójáról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül kell adatbejelentést teljesíteni. Újabb adatbejelentést mindaddig nem kell benyújtani, amíg adózó körülményeiben, vagy az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Adózónak minden olyan adatot, tényt vagy egyéb körülményt be kell jelentenie, amely az adófizetési kötelezettségével kapcsolatban van, vagyis azt módosítja, megszünteti.

Tehát a helyi adók tekintetében más hatóságot adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel. Ebből következik, hogy ingatlan adásvétele, valamint minden más, építmény adóztatásra kiható jogi tény esetén (pl. haszonélvezeti jog) nem elegendő azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, hanem adózónak egyben kötelessége bejelenteni az adóhatóságnak; pl. adásvételi szerződés megküldésével vagy változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával, mely letölthető az Önkormányzat honlapjáról.

A hatósági (adókivetési) eljárás lefolytatása:

Az önkormányzati adóhatóság az adatbejelentés adatai alapján kivetéssel állapítja meg a fizetendő adót, az adófizetés módját, idejét, az adómentességet illetve az adókedvezményt az alábbi adónemek tekintetében:

• az építményadó,
• a magánszemély kommunális adója,

E bejelentések azonban néhány esetben hiányosak (pl. nincs feltüntetve az adótárgy alapterülete, vagy megszerzésének időpontja) vagy valótlan adatot tartalmaznak (pl. adózó 60 m² alapterületű lakást jelent be, miközben az ingatlan-nyilvántartásban ennél nagyobb alapterületet szerepel).

Art. 141. § (6)-(7) bekezdései alapján: ha az adózó adatbejelentése, bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,

1. az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót;
2. e határidő eredménytelen eltelte esetén (az adózó egyidejű értesítése mellett) az adó-megállapítási eljárás megszüntethető, s az adó adóellenőrzés keretében állapítható meg;
3. helyi adó esetében az adó a közhiteles nyilvántartások (pl. ingatlan-nyilvántartás), vagy az építésügyi hatóság Art. 86. § szerinti adatszolgáltatásából tudomásra jutó adatok alapul-vételével is megállapítható, amennyiben az adatok ismeretében a tényállás tisztázott.

A c) pont alapján történt adókivetés a továbbiakban sem mentesíti adózót az adat-bejelentési kötelezettsége alól. Amennyiben ezt nem teljesíti, az Art. 221. §-a alapján mulasztási bírság kiszabásának van helye.

Ha a bevallás alapján megtörtént az adókivetés, adózónak biztosított a jog, hogy adatbejelentését az adó-megállapításhoz való jog elévüléséig módosítsa.

Az adóhatóság ezt adóellenőrzés útján teheti meg, szintén az adó-megállapításához való jog elévüléséig, amennyiben adózó adat-bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy adóhatóság az adatbejelentés adataitól eltérő tényállást állapít meg. (Öt éves elévülési szabály: pl. 2025-ben a 2020. adóév még ellenőrizhető, de a 2019. évi, illetve az azt megelőző időszak már nem.)