Adóigazolás kiállítása iránt kezdeményezett eljárás
Az önkormányzati adóhatóság kétfajta adóigazolást állíthat ki.
1. Általános adóigazolás, amely tartalmazza:
- kiadásának napján vagy a kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozást vagy annak hiányát,
- kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását,
- végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.
2. Nemleges adóigazolás:
Igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján, vagy a kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.
A hatósági bizonyítvány határozatnak minősül.
Ha adózó valótlan, vagy olyan adat igazolását kéri, amely az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel, a hatósági bizonyítvány kiadását meg kell tagadni.
Ki jogosult az eljárásra
Kérelem alapján kerül rá sor, melynek benyújtására jogosultak:
- a magánszemély,
- a jogi személy, egyéb szervezet,
- a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
Kérelem benyújtása (helye, ideje, módja)
Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel
- a) a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
- b) egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye útján tart kapcsolatot.
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.
Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:
- a) Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
- b) elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)
Ügyfélfogadás: 1023. Budapest, Margit u. 2-4.
| Adóügyi Igazgatóság ügyfélfogadási rendje | |
| Hétfő | 8:00 – 18:00 |
| Kedd | 8:00 – 16:00 |
| Szerda | 8:00 – 16:30 |
| Csütörtök | 8:00 – 16:00 |
| Péntek | 8:00 – 12:00 |
Kérelemhez csatolandó dokumentumok
A kérelmet kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet előterjeszteni, mely lentebb letölthető.
Mellékletként csatolni kell:
- meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)
Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek
Az adóigazolás kiállítása iránt kezdeményezett eljárás illetékmentes. (Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklet VI./2. pont.)
Ügyintézési határidő
A kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell teljesíteni, amelybe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
Jogorvoslati lehetőség
Mivel a hatósági bizonyítvány - így az adóigazolás - határozatnak minősül, a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.
Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.
Vonatkozó jogszabályok
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (126. §)
- 465/2017.(XII.28.) Kormányrendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól;
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről;
Ügyfél jogai, kötelezettségei
Adózó jogosult:
- adózásra vonatkozó iratok megismerésére (iratbetekintés);
- ellenőrzési cselekményeknél, helyszíni szemlénél jelen lenni;
- elektronikus úton történő kapcsolattartásra;
- igazolási kérelem előterjesztésére;
- eljárás során nyilatkozatot tenni, vagy a nyilatkozattételt megtagadni;
- megfelelő képviseletről gondoskodni;
- kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni;
- fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni;
Adózó köteles:
- az adó megállapítása, megfizetése érdekében adatbejelentésre, nyilatkozattételre, önadózás esetén adó-megállapításra, bevallásra, adatszolgáltatásra;
- adókötelezettségét érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon változás-bejelentést tenni;
- ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani;
- adókedvezmény vagy adómentesség igénybevétele esetén azt okirattal, vagy más megfelelő módon bizonyítani;
- elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó az e-ügyintézésre;