A kommunális jellegű adók egyik fajtája a magánszemély kommunális adója, melyet a helyi adódókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) valamint a helyi adórendelet szabályoz.

A helyi adórendelet az építményadó fizetés alól tárgyi mentességet biztosít a magánszemély tulajdonában álló lakásra/lakóházra (amennyiben nem szolgál vállalkozási (üzleti) célt, és ezeket az adótárgyakat a magánszemély kommunális adójának hatálya alá vonja. Ennek az adónemnek az alanya kizárólag az önkormányzat illetékességi területén lakással (lakóházzal) rendelkező magánszemély, valamint a Htv. alapján az a magánszemély is, aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Ha e jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor az általuk írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély az adó alanya. Ennek hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Az adó alanyára vonatkozó egyéb szabályok, valamint az adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének szabályai teljes egészében azonosak az építményadó adatbejelentésénél írottakkal.

A Htv. külön szabályozza a lakás bérleti jogára vonatkozó adókötelezettség keletkezését, illetve megszűnését. Eszerint az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Lakásbérleti jogviszony év első felében történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség is megszűnik.

Adómentességek

A kommunális adó esetén csak alanyi adómentesség létezik, vagyis arra csak a Htv-ben, illetve a helyi adórendeletben meghatározott feltételek fennállta esetén jogosult az adózó.

A helyi adórendelet alapján mentes az adó alól:

• aki, illetve akinek házastársa kiskorú gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap,*
• az a látási fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, (Magyarázat az építményadó 3./B. pontjában olvasható.)
• aki hadigondozottak ellátási formáiban részesül,
• a 65. életévét betöltött adóalany,
• akinek Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete alapján rendszeres (évente legalább hat hónap időtartamban) pénzbeli és természetbeni támogatás kerül megállapításra.*
• A kerület díszpolgára, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a díszpolgári cím, valamint a II. Kerületért Emlékérem alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 6/2000.(III.23.) önkormányzati rendelet 2. § (4) és 2. § (5) bekezdésének megfelelő személy, továbbá a Kossuth- vagy Széchenyi-díj kitüntetésben részesült személy a címek odaítélését követő öt évig mentes a magánszemély kommunális adója alól. (Magyarázat a II. fejezet B/3. pontjánál.)

A *-gal jelölt esetekben adózónak a mentességre való jogosultságot évente – az arra szolgáló okirattal, vagy annak másolatával – igazolnia kell.

A szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet alapján biztosított rendszeres pénzbeli és természetbeni támogatások – melyek alapján adózók adómentességben részesülhetnek - jelenleg (2025.02.17-én) az alábbiak:

• lakhatási támogatás;
• hátralékkezelési támogatás;
• gyógyszertámogatás (rendszeres fajtája);
• betegápolási támogatás;
• létfenntartási támogatás (tervezett formája)
• keresetpótló támogatás;
• gyermeknevelési támogatás;

Emellett - a Htv. rendelkezései alapján – mentes az adó alól a szükséglakás.

Az adó mértéke

Az adó mértékét a helyi adórendelet differenciáltan szabályozza az alábbiak szerint:

Ha a lakás (lakásbérlemény) kiegészítő helyiségek nélküli hasznos alapterülete

1. nem haladja meg a 80 m²-t: 9 000 forint/év,
2. nagyobb, mint 80 m², de nem haladja meg a 100 m²-t: 16 000 forint/év,
3. nagyobb, mint 100 m², de nem haladja meg a 150 m²-t 25 000 forint/év.
4. nagyobb, mint 150 m², 35 000 forint/év. (A d) pont 2025. január 1-jétől hatályos.)

Eljárási szabályok: a helyi adórendeletben megállapított adómentességet – vagy annak megszűnését – a jogosultsághoz előírt feltétel megállapítását, keletkezését vagy megszűnését követő félév első napjától kell figyelembe venni, és csak arra az egy lakásra vonatkozik, amelyben az adóalany életvitelszerűen tartózkodik.

Az életvitelszerű lakáshasználatra az alábbi fogalom-meghatározásban szereplő körülményeket kell vizsgálni:

Életvitelszerű lakáshasználat: azon ingatlan vonatkozásában valósul meg, amelyben a magánszemély adózó az életét szervezi (rendszeresen innen indul munkába, oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket (pl. főzés, mosás, étkezés) jellemzően folytatja, ahol havi rendszerességgel közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, s amely lakcím elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál.

A 65. életévet betöltött adózók mentessége: Esetükben is az előbb írott szabályok érvényesek, vagyis csak egy lakás után vehető igénybe alanyi adómentesség, amelyben adóalany életvitelszerűen tartózkodik. (Amennyiben adózó több lakással rendelkezik, a nyilatkozata szerinti ingatlan kerül mentesítésre, nyilatkozat hiányában a bejelentett lakóhely szerinti ingatlan mentesül.)