A magánszemély kommunális adójára vonatkozó adatbejelentés
A kommunális jellegű adók egyik fajtája a magánszemély kommunális adója, melyet a helyi adódókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) valamint a helyi adórendelet szabályoz.
A helyi adórendelet az építményadó fizetés alól tárgyi mentességet biztosít a magánszemély tulajdonában álló lakásra (lakóházra), és ezeket az adótárgyakat a magánszemély kommunális adójának hatálya alá vonja. Ennek az adónemnek az alanya kizárólag az önkormányzat illetékességi területén lakással (lakóházzal) rendelkező magánszemély, valamint a Htv. alapján az a magánszemély is, aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Ha e jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor az általuk írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély az adó alanya. Ennek hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.
Az adó alanyára vonatkozó egyéb szabályok, valamint az adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének szabályai teljes egészében azonosak az építményadó adatbejelentésénél írottakkal.
A Htv. külön szabályozza a lakás bérleti jogára vonatkozó adókötelezettség keletkezését, illetve megszűnését. Eszerint az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Lakásbérleti jogviszony év első felében történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség is megszűnik.
Adómentességek
A kommunális adó esetén csak alanyi adómentesség létezik, vagyis arra csak a Htv-ben, illetve a helyi adórendeletben meghatározott feltételek fennállta esetén jogosult az adózó.
A helyi adórendelet alapján mentes az adó alól:
- aki aktív korúak ellátásában részesül,*
- aki, illetve akinek házastársa kiskorú gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap,*
- az a látási fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- aki hadigondozottak ellátási formáiban részesül,
- aki lakásfenntartási támogatásban részesül,*
- aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik,*
- a 65. életévét betöltött adóalany,
- akinek Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete alapján rendszeres (évente legalább hat hónap időtartamban) pénzbeli és természetbeni támogatás kerül megállapításra.*
A *-gal jelölt esetekben adózónak a mentességre való jogosultságot évente – az arra szolgáló okirattal, vagy annak másolatával – igazolnia kell.
A szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet alapján biztosított rendszeres pénzbeli és természetbeni támogatások – melyek alapján adózók adómentességben részesülhetnek - jelenleg az alábbiak:
- lakhatási támogatás;
- hátralékkezelési támogatás;
- gyógyszertámogatás (rendszeres fajtája);
- betegápolási támogatás;
- létfenntartási támogatás (tervezett formája)
- keresetpótló támogatás;
- gyermeknevelési támogatás;
Emellett - a Htv. rendelkezései alapján – mentes az adó alól a szükséglakás.
Az adó mértéke
Az adó mértékét a helyi adórendelet differenciáltan szabályozza az alábbiak szerint:
Ha a lakás (lakásbérlemény) kiegészítő helyiségek nélküli hasznos alapterülete
- nem haladja meg a 80 m2-t: 9.000 forint/év,
- nagyobb, mint 80 m2, de nem haladja meg a 100 m2-t: 16.000 forint/év,
- nagyobb, mint 100 m2: 25.000 forint/év.
Fontos: adómentesség nem illeti meg az adóalanyt, ha lakását albérletként vagy ágybérletként hasznosítja.
Adózónak a magánszemély kommunális adójára vonatkozó adatbejelentését az adókötelezettség keletkezését követő tizenöt napon belül kell teljesítenie. (Az ingatlan megszerzését követő év január 15. napjáig.)
Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel
a) a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
b) egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye útján tart kapcsolatot.
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.
Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:
a) Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
b) elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)
Ügyfélfogadás: 1023 Budapest, Margit u. 2-4.
| Adóügyi Igazgatóság ügyfélfogadási rendje | |
| Hétfő | 8:00 – 18:00 |
| Kedd | 8:00 – 16:00 |
| Szerda | 8:00 – 16:30 |
| Csütörtök | 8:00 – 16:00 |
| Péntek | 8:00 – 12:00 |
Az adatbejelentés benyújtását követően az abban szereplő adatok adó-nyilvántartásban való rögzítése után az önkormányzati adóhatóság kivetéssel, határozatban állapítja meg a fizetendő adót, az adófizetés módját illetve idejét.
Az adatbejelentést kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani, mely az önkormányzat honlapjáról letölthető.
Mellékletként csatolni kell:
meghatalmazást (amennyiben nem az adózó jár el személyesen)
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1-2. mellékletei alapján az adóüggyel kapcsolatos eljárás (jelen esetben adatbejelentés) illetékmentes.
Az adókivetésre irányuló eljárás hivatalból induló eljárásnak minősül, így az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény megkezdésének a napján kezdődik. (Pl. adatbejelentés beérkezését követően hiánypótlásra felhívás kibocsátása, vagy ha arra nincs szükség, az adókivetői határozat döntésre való előkészítésének a napja.) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
Az adókötelezettséget megállapító határozattal szemben a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.
Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.
- - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
- - Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 57/1996.(XII.23.) rendelete az építményadóról és a magánszemély kommunális adójáról,
- - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
- - adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
- - az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
- az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
Adózó jogosult:
- adózásra vonatkozó iratok megismerésére (iratbetekintés);
- ellenőrzési cselekményeknél, helyszíni szemlénél jelen lenni;
- elektronikus úton történő kapcsolattartásra;
- igazolási kérelem előterjesztésére;
- eljárás során nyilatkozatot tenni, vagy a nyilatkozattételt megtagadni;
- megfelelő képviseletről gondoskodni;
- kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni;
- fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni;
Adózó köteles:
- az adó megállapítása, megfizetése érdekében adatbejelentésre, nyilatkozattételre, önadózás esetén adó-megállapításra, bevallásra, adatszolgáltatásra;
- adókötelezettségét érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon változás-bejelentést tenni;
- ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani;
- adókedvezmény vagy adómentesség igénybevétele esetén azt okirattal, vagy más megfelelő módon bizonyítani;
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó az e-ügyintézésre
Ügyintézés
