Az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokkal kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulást igénylő ügyek:

Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet (Vagyonrendelet) 25. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a lakásokkal kapcsolatos alábbiakban meghatározott ügyekben a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket az Önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága (GTB) gyakorolja, a bérbeadói hozzájárulásról a GTB határozattal dönt.

• Lakásbérleti jogviszony folytatása

Önkormányzati lakás esetén az, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba (házastárs, gyermek, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője) a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

Az eljárás kérelemre indul.

Lakásbérleti jogviszony folytatása iránti kérelem elbírálásához szükséges iratok:

• Kérelem
• Személyi igazolvány, lakcímkártya bemutatása, illetőleg a hozzátartozói kapcsolatot igazoló egyéb okirat (születési anyakönyvi kivonat)
• Az elhunyt bérlő halotti anyakönyvi kivonata
• A lakásban élő nagykorú személyek utolsó hat havi nettó jövedelmére vonatkozó igazolások
• Kiskorú gyermekek esetén iskolalátogatási igazolás
• A Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Lechner Nonprofit Kft.). hatósági bizonyítványai arra vonatkozóan, hogy a lakásban élő személyek rendelkeznek-e ingatlan tulajdonjogával az ország területén (Hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem).

• Kizárólagos bérlőül történő elismerés

Amennyiben az önkormányzati lakásnak korábban több bérlője volt (bérlőtársak), az egyik bérlőtárs halála esetén szükséges a lakásbérleti szerződést módosítani.

A bérlőtárs haláláról szóló bejelentéshez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

• Önkormányzati lakásba való befogadás

Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

A bérlő a fentiekben meghatározottakon kívül az Önkormányzat, mint bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja unokáját, testvérét, élettársát, élettársa kiskorú gyermekét, gyermekének házastársát.

A befogadott személy közjegyző előtt köteles nyilatkozni arról, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a lakást harminc napon belül elhagyja és elhelyezésre nem tart igényt.

Nem lehet a befogadásához hozzájárulni, ha

1. a) a lakásban életvitelszerűen lakók vagy a lakásban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezők száma szerint (a befogadandó személyeket is figyelembe véve) a lakótérből egy főre nem jut legalább 6 m²,
2. b) a bérlőnek lejárt lakbér, - illetve közüzemi díj tartozása van.

• Bérleti jogviszony megszüntetése pénzbeli térítés ellenében (lakásbérleti jog megváltás) a bérlő kérelmére, illetve hivatalból indul.

A felek az önkormányzati lakásra kötött határozatlan időre szóló szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek csereingatlan felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet (bérleti jog megváltása).

Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt pénzbeli térítés ellenében szünteti meg, a megállapodásban ki kell kötni a bérlő azon nyilatkozatát, hogy az Önkormányzattal szemben elhelyezési igényt nem támaszt.

A pénzbeli térítés mértéke a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értékének 25%-a.

A térítés összegéből a bérbeadó levonja a lakást terhelő közüzemi díjtartozásokat, bérleti díjhátralékot és azok törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint a bérlőt terhelő, a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota helyreállításához szükséges, a bérlő által el nem végzett munkák ellenértékét, beleértve a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg cseréjére fordítandó összegeket is.

A térítés összegét a lakás birtokba adásától számított 8 napon belül fizeti meg a bérbeadó a bérlő részére.

A bérleti jog megváltása tárgyában, amennyiben a lakás forgalmi értéke a nettó ötvenmillió forintot meghaladja a Vagyonrendelet 6. § (2) bekezdése alapján közvetlenül a Képviselő-testület határozattal dönt.

• Tartási szerződéshez való hozzájárulás minden esetben az ügyfél kérelmére indul.

A bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

1. a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és
2. b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá
3. c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

• Lakáscseréhez való hozzájárulás minden esetben az ügyfél kérelmére indul.

A bérlő a lakás bérleti jogát - a bérbeadó hozzájárulásával - elcserélheti; a csereszerződést írásba kell foglalni.

Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára, illetőleg tulajdonjogára cserélhető.

Az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő fél köteles 30 napon belül benyújtani:

1. a) a lakásbérleti szerződését, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatát,
2. b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát.

Feltétel bekövetkeztéig szóló, illetőleg határozott időtartamú szerződés esetén a lakás nem cserélhető el

A bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner a kért iratokat a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.