Önkormányzati tulajdonában álló lakások értékesítése

Megosztás

Az értékesítés tárgyában az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet (Vagyonrendelet) 6. § (2) bekezdése alapján nettó ötvenmillió forint értékhatárig a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (GTB), efelett a Képviselő-testület határozattal dönt.

A.) Bérlő részére történő értékesítés:

A lakások értékesítése egyéni vásárlási szándék írásbeli bejelentése és az Önkormányzat eladásra történő kijelölése alapján történik.

A döntést követően a bérlő eladási ajánlatot kap. A bérlő az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül köthet a lakásra adásvételi szerződést (jogvesztő határidő).

B.) Üres lakás értékesítése:

Az üres lakások értékesítésére nyilvános vagy zártkörű pályázat útján kerülhet sor, vagy pályázaton kívül a lakással közvetlenül szomszédos – azonos társasházban található – ingatlan bővítése érdekében.

Vásárlási szándékát írásban bejelentheti a tulajdonostárs, a társasház tulajdonostársainak közössége és kívülálló is.

Amennyiben a lakás értéke a 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladja, úgy kizárólag nyilvános versenytárgyalás útján értékesíthető.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14.§ (2) bekezdése szerint az államot a helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – az Ltv. szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakásokban élő bérlők elővásárlási jogát kivéve – minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg, amennyiben annak forgalmi értéke az 5 millió forintot eléri vagy meghaladja.

A lakás bővítés céljából történő értékesítése esetén a vevő köteles a tárgyi ingatlant műszakilag és jogilag a saját tulajdonát képező ingatlanhoz egyesíteni úgy, hogy a bővítéshez szükséges építési, használatbavételi engedély, alapító okirat módosítás megszerzése, illetve elkészítése és azok költségei a vevőt terhelik, az ezekkel kapcsolatos, a társasház többi társtulajdonosa részéről szükséges hozzájárulás elmaradása esetén a szavatossági jogait az eladó Önkormányzat kizárja.

Az Önkormányzat a vevővel megkötött adásvételi szerződésben visszavásárlási jogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztet, és amelynek kezdete a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. Az Önkormányzat a visszavásárlási jogát abban az esetben gyakorolhatja a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szabályok szerint, ha a vevő a tárgyi ingatlant a saját tulajdonát képező lakáshoz műszakilag és jogilag nem egyesíti. A visszavásárlási jog gyakorlása esetén a vevő köteles a saját kockázatára és költségére az eredeti állapotot helyreállítani. A visszavásárlási jog törlését igényelheti a vevő, ha a bővítéshez szükséges jogerős használatbavételi engedélyt megszerezte, valamint a társasházi alapító okirat egyesítés, bővítés miatti módosítása az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került. A visszavásárlási jog törléséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást a fenti feltételek igazolása esetén a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság határozatában adja ki az erre irányuló kérelem előterjesztését követő első rendes ülésén, de legkésőbb 90 napon belül.

Amennyiben a vevő az adásvételi szerződést az ajánlati kötöttség idején belül nem köti meg - mely az eladási ajánlat kézhezvételét követő 30 nap -, akkor az eladási ajánlat minden külön jogcselekmény nélkül hatályát veszti (jogvesztő határidő).

Bővítés céljából történő értékesítés esetén a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni.

 

Nyilvános pályázat útján történő értékesítés esetén az aktuális hirdetmény megtalálható az Önkormányzat honlapján, az ingatlan.com weboldalon, valamint megjelenik az Önkormányzat hirdetőtábláján és a Budai Polgárban.

A pályázattal és az ingatlanokkal kapcsolatos információkat a Pályázati Felhívás tartalmazza. A pályázatra a Pályázati Felhíváshoz csatolt regisztrációs lapon lehet jelentkezni.

 

Zártkörű pályázat esetében a pályázaton kizárólag az az ajánlattevő vehet rész, aki a versenytárgyalás napját megelőző 15 napon belül kiállított hiteles tulajdoni lappal igazolja, hogy az adott társasházi ingatlanban rendelkezik tulajdonnal (résztulajdoni hányaddal) és a tulajdonosi vagy társtulajdonosi minőség a versenytárgyalás időpontjában is fennáll.

A pályázattal és az ingatlanokkal kapcsolatos információkat a Pályázati Felhívás tartalmazza, amely valamennyi tulajdonostárs részére postai úton megküldésre kerül. A pályázatra a Pályázati Felhíváshoz csatolt regisztrációs lapon lehet jelentkezni.

Nyilvános és zártkörű pályázat esetén a lakás tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű vételár megfizetését vállalja.

Ki jogosult az eljárásra: 

A fentiekben részletezettek szerint.

 

Önkormányzati lakás tulajdonjoga csak természetes személynek vagy annak adható el, aki a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdésének 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.

Kérelem benyújtása (helye, ideje, módja): 

A Központi ügyfélszolgálat rendje szerint.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok: 

Nincs.

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek: 

Nincs.

Ügyintézési határidő: 

Nincs.

Jogorvoslati lehetőség: 

Nincs.

Vonatkozó jogszabályok: 
  • 2011. évi CXCVI. törvény A nemzeti vagyonról
  • 2011. évi CLXXXIX. Magyarország helyi önkormányzatairól
  • 2011. évi CXCV. törvény Az államháztartásról
  • 1993. évi LXXVIII. törvény A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
  • 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről
Ügyfél jogai, kötelezettségei: 

Ügyfél

►Joga, hogy

- kérelmet nyújtson be,

- kérelmét a döntésig módosítsa, visszavonja,

- önmaga helyett meghatalmazottja járjon el,

- saját ügye irataiba betekintsen,

- nyilatkozatot tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje.

Kötelezettsége a(z)

- együttműködés, jóhiszemű közreműködés,

- adatszolgáltatás,

- hiánypótlásnak eleget tenni.

Szervezeti egység: 
Gazdasági Igazgatóság - Vagyonhasznosítási és Ingatlan-nyilvántartási Osztály
Élethelyzet: 
Vagyonhasznosítási és Ingatlannyilvántartási ügyek

Ügyintézés