A Budapest II. kerület közigazgatási területén lévő címeket a jegyző állapítja meg és kezeli a központi címregiszterben (KCR).

A címképzést a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóság határozata alapján hivatalból végzi el, ezt nem kell kérniük az állampolgároknak (a címképzési/címkezelési eljárás nem tartozik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá, így az ilyen eljárásokban nincs ügyfél). Társasházak esetében a szint/ajtó létrehozása a társasház alapító okirata alapján történik.

Magyarországon a közigazgatás nem rendelkezett egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. A KCR létrehozásának célja, hogy a különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egyetlen nyilvántartásba egyesítse, és ezzel elérje, hogy az adatok naprakészek, pontosak legyenek és a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek. Az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény felhatalmazása alapján, a digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló 320/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet XIX. fejezete (122. §-138. §) és az 5. melléklete írja elő. A nyilvántartás naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik a különböző nyilvántartásokban (ingatlan-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás, postai címnyilvántartás) szereplő címek felülvizsgálatával, szükség esetén új címek képzésével.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (Nytv. Vhr.) 37. § értelmében a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat fentiek szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatal (kormányablak) a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.

Az egyes okmányok digitalizációjával kapcsolatos jogszabályok módosításáról szóló 478/2024. (XII. 31.) Korm. rendelettel megváltozott a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 34. § (1) bekezdése, így annak alapján immár kizárólag a járási hivatalok ellenőrizhetik a lakcím valódiságát. Ennek megfelelően – 2025. február 1. napjától kezdve – a jegyző, vagyis a címképző szerv számára már nem teszi lehetővé jogszabály, hogy költözéssel nem járó lakcímváltozást eredményező ún. javító-jelentővel a nem valós lakcímről (osztatlan közös tulajdonú ingatlannál az épület/lépcsőház/lakáscímről a házszámra, társasház esetében a házszámról a lakáscímre) a valódi lakcímre jelentse át a bejelentett lakót, ilyen esetekben az illetékes kormányhivatalhoz kell fordulnunk, hogy elvégezzék a szükséges átjelentést. Ennek következtében a címkezelési eljárások előre nem látható hosszúságúra nyúlnak majd minden olyan esetben, amikor nem valódi címről, valódi címre kellene átjelenteni a bejelentett személyeket.