Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Megosztás

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek, és - ha a törvényben foglalt feltételeknek megfelel - a szünidei gyermekétkeztetésnek,
b) akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel pénzbeli támogatásban részesül,
c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek
az igénybevételére.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmekről a Jegyző dönt.

Ki jogosult az eljárásra: 

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul. A Budapest II. kerület közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó személyek nyújthatnak be kérelmet.

A kiskorú gyermeket nevelő szülő (törvényes képviselő), avagy a nagykorú tanuló kérelmezheti a támogatást.

A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) a szociális vetítési alap 245%-át (69.825 Ft),
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek (a nagykorúvá vált gyermek:
- középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
- felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be; és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.);
b) a szociális vetítési alap 225%-át (64.125 Ft) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a gyermekvédelmi törvényben meghatározott értéket.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

Kérelem benyújtása (helye, ideje, módja): 

A kérelem benyújtható a Budapest II. Kerületi Polgármesteri Hivatal Központi Ügyfélszolgálatán annak nyitvatartási rendje szerint (1023 Budapest, Margit utca 2-4.).

Postai úton az alábbi címre küldhető: Budapest 23, Pf.: 21. 1277., vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton is benyújtható.

Kérelemhez csatolandó dokumentumok: 
  1. kitöltött nyomtatvány,
  2. a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolásai,
  3. a kérelmező és családtagjai vagyonnyilatkozata,
  4. azt a tanévet követő tanévtől (szeptember 1-től), amelyben a tanuló a 16. életévét betöltötte a tanulói/hallgatói jogviszony érvényes diákigazolvány másolattal igazolható

Jövedelem:

Havi rendszerességgel járó jövedelem estén kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről, nem rendszeres (vállalkozás esetében is) jövedelem esetén a benyújtást közvetlenül megelőző 12 hónapról szükséges csatolni.

A jövedelmek - beleértve a külföldről származó jövedelmet is - vagy azok hiánya az alábbi dokumentumokkal igazolhatóak:

  1. a) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kifizető szerv igazolása, vagy postai szelvény, banki igazolás, bankszámlakivonat, az ellátások összegére vonatkozóan a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolásával együtt - a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolását nem kell csatolni;
  2. b) ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén az erről szóló határozat másolata;
  3. c) alkalmazásban álló rendszeres jövedelemmel rendelkező személyek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről munkáltatói igazolás;
  4. d) a nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén
  5. da) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző adóbevallással lezárt időszakról illetékes állami adóhatóság által kiállított hivatalos igazolás,
  6. db) az adóbevallással még le nem zárt időszakról a könyvelő, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozata az időszak alatt szerzett nettó bevételről, és könyvelő által kiállított hivatalos igazolás;
  7. e) álláskeresési ellátásban vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő esetében a munkaügyi központ megállapító határozata, és az utolsó postai szelvény, számlakivonat, vagy banki igazolás, az ellátás vagy támogatás megszűnése esetén a megszüntető határozat;
  8. f) álláskeresési ellátásban vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesülő esetében a munkaügyi központ igazolása, hogy az érintett nyilvántartásukban szerepel, valamint arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban vagy álláskeresési támogatásban nem részesül; el lehet tekinteni a munkaügyi központ nyilvántartásába történő bejegyzéstől, ha a támogatást igénylő vagy családtagja személyes körülménye, élethelyzete, egészségügyi állapota azt indokolttá teszi, ebben az esetben a Gyermekjóléti Központtal megkötött együttműködési megállapodás;
  9. g) alkalmi munkából élő esetében büntetőjogi nyilatkozat az alkalmi munkából származó - a kérelem benyújtását megelőző 12 naptári hónapban szerzett - átlagjövedelemről;
  10. h) a Kormányhivatal által megállapított ellátásról szóló határozat másolata, valamint az utolsó postai szelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása;
  11. i) 16 éven felüli, nem tanköteles gyermek esetében az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott diákigazolvány másolata vagy a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás másolata;
  12. j) egyetemi hallgatónál igazolás az ösztöndíj összegéről, szakképzésben résztvevők esetében igazolás a szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatásokról;
  13. k) gyermeket egyedül nevelő személy esetén a gyermek elhelyezésére, felügyeletére, tartásdíjára vonatkozó bírósági ítéletet, vagy ezek iránti bírósági, gyámhatósági eljárás megindításáról szóló, illetve a tartásdíj összegéről kötött egyezséget tartalmazó okiratot, valamint az utolsó tartásdíj összegéről a postai szelvény, számlakivonat, vagy banki igazolás;
  14. l) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata.

Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni - határidő megjelölésével - annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek: 

A gyámhatósági eljárás költség- és illetékmentes.

Ügyintézési határidő: 

Az ügyintézési határidő sommás eljárás keretében - amikor minden irat rendelkezésre áll a döntés meghozatalához – 8 nap, egyéb esetben 60 nap az eljárásra fordítható idő.

Jogorvoslati lehetőség: 

A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályához címzett, de az Ellátási Osztályon benyújtandó, illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést indokolni kell.

Vonatkozó jogszabályok: 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet

Ügyfél jogai, kötelezettségei: 

Ügyfél joga: kérelmet nyújtson be, kérelmét a döntésig módosítsa, visszavonja, önmaga helyett megbízottja járjon el, saját ügye irataiba betekintsen, nyilatkozatot tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje, meghallgatást, bizonyítékok beszerzését kérje, igazolási kérelmet terjesszen elő, jogorvoslattal éljen.
Kötelezettsége: idézésnek eleget tenni, hiánypótlásnak eleget tenni, jóhiszeműen közreműködni.

Szervezeti egység: 
Humánszolgáltatási Igazgatóság - Ellátási Osztály
Élethelyzet: 
Gyermekvédelmi ügyek

Ügyintézés

EU