Szabó Magda Kossuth-díjas író, költő, műfordító mostantól nemcsak könyvespolcainkon, hanem a róla elnevezett sétányon is velünk lesz. A róla elnevezett közterületet október 5-én avatták fel.
A sétány elnevezése közösségi döntésen alapul. Idén februárban a II. Kerületi Önkormányzat felhívást tett közzé négy, eddig névtelen közterület elnevezésére azzal a nem titkolt céllal, hogy valamelyest javítsanak a fővárosban meglévő női és férfi közterületnevek aranyán, hiszen a budapesti utcanevek 89 százalékát férfiakról és 11 százalékát nőkről nevezték el. A felhívást követően alig néhány nap alatt több mint 1000 javaslat érkezett, közülük toronymagasan vezetett Szabó Magda.
– Kevesen érezték annyira Buda lelkét, mint Szabó Magda. Pedig nála debrecenibb debrecenit nehéz lenne elképzelni, mégis itt talált otthonra, Pasaréten. Szomszédunk lett, ahogy számtalan másik alkotó – hangsúlyozta Őrsi Gergely polgármester a Szabó Magda sétány névtáblaavatásán. – A történelem során időről időre vannak olyan helyek, ahol szinte felfoghatatlan mennyiségű alkotó energia gyűlik össze. Ilyen hely Pasarét is, ahol Szabó Magda otthonra lelt. Ez a budai városnegyed is magához vonzotta a magyar irodalom legnagyobb szellemeit. Annak a magyar irodalomnak, amely az elmúlt bő évszázadban olyan mélységeit és magasságait mutatta meg a világnak, mint kevés más nemzet. Itt élt velünk Szabó Magda, ahogy Konrád György, Szabó Lőrinc, Szerb Antal, Szepes Mária vagy éppen Örkény István is. A sor hosszan folytatható lenne, Szabó Magda azonban igazán megérdemli, hogy ma, születése 104. évfordulóján róla, és csak róla legyen szó.
A polgármester hangsúlyozta: Szabó Magda a 20. század összes traumája, diktatúrája, embertelensége ellenére szabadnak született, szabadnak nevelték és szabad is maradt. Bármi is történt vele, a saját döntéseit senkinek nem engedte át, senki véleménye nem érdekelte, bízott magában, mert tudta, a szabadság az igazi éltető erő. Emiatt is vált Szabó Magda példaképpé. Olyan hősnő volt, akit férfiak és nők sokasága tekint példaképének.
– Itt az ideje, hogy mi, budaiak, a szomszédai is méltón emlékezzünk rá. Szabó Magda kerületünk díszpolgáraként halt meg, azonban ez az elismerés önmagában nem elég – mondta Őrsi Gergely. – Igazi, mindenki által látható, bármikor megismerhető emléket köztéren tudunk állítani neki. Ezzel hatalmas adósságot törlesztünk nem csak Szabó Magda, hanem nők milliói felé is. Egészen mostanáig a legtöbb utcát férfiakról neveztük el, a legtöbb szobrot férfiaknak állítottuk. Mi itt, Budán elsőként négy közterületet nevezünk el hősnőinkről. Sétányt kap Szabó Magda, utcát Psota Irén, teret Solt Ottília, közt pedig Komlós Juci.
Az utcanévtábla avatásán Szabó Magda műveiből olvasott fel Mácsai Pál színművész, Szabó T. Anna író, valamint Vecsei H. Miklós színművész. A sétányon elhelyezték Szabó Magda könyvszekrényét is, amibe bárki hozhat, és amiből bárki vihet némi olvasnivalót.
Az eseményről készült videó is készült: https://bit.ly/3oA6FUH
