Megemlékezések 1956 tiszteletére

1956-os megemlékezések a Nagy Imre Emlékháztól induló fáklyás emléksétával kezdőtek október 22-én este. Október 23-án emlékövet avattak Pesthidegkúton és megemlékezés tartottak a Pesthidegkút–Ófalun a Sarlós Boldogasszony-templom kertjében. A Széna téri 1956-os emlékműnél is tisztelegtek a hősök előtt, és Méhes Attila emléktáblájánál is főhajtást tartottak.

A szabadság ajándékát továbbadni kötelességünk

„Ötvenhat annyiféle, ahányan átéltük. Akkor azt hittük (…), hogy a forradalmat mi csináltuk. Sokáig tartott, s nehezünkre esett, hogy elfogadjuk a valóságot: nem mi csináltuk, hanem a forradalom csinált bennünket” – Göncz Árpád gondolatainak felidézésével kezdődött a II. Kerületi Önkormányzat október 23-i megemlékezése a Széna téri 1956-os emlékműnél. Ünnepi beszédét Őrsi Gergely polgármester azzal kezdte, hogy a mai harmincasok generációja, ahová ő is tartozik, a szabadságot ajándékba kapta szüleitől, nagyszüleitől, akik megküzdöttek érte. – Nekünk már nem kellett kötelezően oroszul tanulni, vörös nyakkendőt kötni, mozgalmi dalokat énekelni kötelező állami ünnepségeken. Éppen ezért az ajándékba kapott szabadság kötelesség és felelősség is. Nemcsak azt jelenti, hogy szabadon beszélhetünk, utazhatunk, tanulhatunk, azt gondolhatjuk, amit hiszünk. Hanem azt is, hogy ne csak egy napon, hanem egész évben legyünk hálásak érte, és az emlékeket és emlékezést adjuk tovább a jövő generációknak. Beszélgessünk nagyszüleinkkel, szüleinkkel, gyermekeinkkel, tisztelegve azok emléke előtt is, akik 56 leverése után tovább őrizték a szabadság tüzét, az elnyomó rendszerben is hittek benne és ajándékként nekünk adták. A továbbadáshoz segítenek hozzá az olyan személyes élmények is, mint a kor használati tárgyai a Széna téri új emlékművön vagy a Jégkert oldalán lévő réz emléktábla – tette hozzá a polgármester.
Ezt követően Vecsey H. Miklós színművész mondta el Faludy György: 1956, te csillag című versét, az eseményen közreműködött Kézdy Luca Artisjus előadói díjas hegedűművész. Az ünnepségen részt vett mások mellett Tordai Bence, a II. kerület országgyűlési képviselője, Varga Előd Bendegúz, Berg Dániel és Szabó Gyula alpolgármester és az önkormányzat képviselő-testületének számos tagja – Besenyei Zsófia, Perjés Gábor, Kiss Roland, Gál Andrea, Majoros András, Tóth Csaba Róbert, dr. Gór Csaba, Csere István, Ernyey László, Némethy Béla és Juhász Veronika –, valamint Cseh Katalin európai parlamenti képviselő.
Az emlékezés zárásaként koszorút helyezett el az emlékműnél a II. Kerületi Önkormányzat nevében Őrsi Gergely polgármester, valamint a megjelentek, a pártok, a Közép-Budai Tankerületi Központ és civil szervezetek képviselői.

A Széna téri emlékműnél koszorúval tisztelgett a hősök emléke előtt a II. Kerületi Önkormányzat nevében Őrsi Gergely polgármester; dr. Varga Előd Bendegúz alpolgármester és Besenyei Zsófia önkormányzati képviselő a Magyar Szocialista Párt nevében; Perjés Gábor frakcióvezető és Tordai Bence országgyűlési képviselő a Párbeszéd Magyarországért Párt nevében; Szabó Gyula alpolgármester és Mészáros István, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja; Cseh Katalin európai parlamenti képviselő, Berg Dániel alpolgármester, Kiss Roland önkormányzati képviselő és Majoros András frakcióvezető a Momentum Mozgalom nevében; Gál Andrea, Majoros András, Tóth Csaba Róbert és Perjés Gábor a „Kerületünk az Otthonunk-frakciószövetség nevében; Tóth Csaba Róbert önkormányzati képviselő és Mendreczky Károly elnökségi tag az LMP I.-II.-XII. kerületi szervezete nevében; dr. Gór Csaba frakcióvezető, Csere István frakcióvezető és Ernyey László önkormányzati képviselő a Fidesz és a KDNP; Bodor Zoltán a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében. Ezenkívül Robin Mesarosch, a Bundestag képviselője, a németországi Szociáldemokrata Párt tagja, akinek nagyapja, Mészáros Ferenc maga is részese volt az ’56 októberi eseményeknek; Felföldi Mária képviselő a II. kerületi Lengyel Önkormányzat nevében; dr. Szurdi Noémi alelnök és Rimner Gábor a Polgári Válasz nevében; Lugosi Babett nemzetőr alezredes, Rimner Gábor nemzetőr dandártábornok és Helmeczi György nemzetőr dandártábornok az 1956 Magyar Nemzetőrség nevében, valamint dr. Kalina Katalin szakmai igazgatóhelyettes, Gábor Áron és Zsoldos Krisztián intézményvezető a Közép-Budai Tankerületi Központ nevében helyezte el az emlékezés koszorúját.

Emlékkő a hősöknek

Október 23-án reggel az ófalui templom kertjében emlékkő avatásra gyűltek össze a hidegkútiak és kerületünk vezetői, képviselői. Az ünnepség elején egyperces néma főhajtással emlékeztek dr. Czaga Viktória helytörténészre, a helytörténeti kör vezetőjére, aki feldolgozta azokat az ’56-os eseményeket, amelyek Pesthidegkútról indultak, és aki régóta tervezte az emlékkő felállítását, amit azonban idén júniusban bekövetkezett halála miatt már nem érhetett meg.
– Nemcsak egy kőről és a rajta található két névről – Lénárd Ottóéról és Köteles Lajoséról – emlékezünk most meg, hanem a mögöttük megbújó történelemről – mondta Őrsi Gergely polgármester, majd arról beszélt, hogy az ’56-os forradalomnak köszönhetően az ő generációja már szabadságban nőhetett fel. – Szabadságharcot a nemzetek saját akaratukból vívnak, és ezekkel szolidaritást kell vállalnunk, hiszen ’56 történetéből is tudjuk, milyen áldozatos küzdelmet jelent harcolni a szabadságért. – Azért is fontos ez a kő – folytatta gondolatait a polgármester –, mert alkalmat teremt a beszélgetésre szülőkkel, nagyszülőkkel, azokkal, akiknek személyes élményei vannak a történelmi eseményekről.
Őrsi Gergely után Gór Csaba önkormányzati képviselő is szólt az októberi évfordulókról, amelyek egész évre utat mutatnak, és amelyeknek hőseiről, akik vérüket adták a szabadságért, nem szabad elfeledkeznünk.

Az ünnepség végén, amelyen mások mellett Tordai Bence, a városrész országgyűlési képviselője, valamint Szabó Gyula és Berg Dániel alpolgármester is részt vett, a II. Kerületi Önkormányzat, a II. Kerületi Német Önkormányzat, a Városrészi Önkormányzat, civil szervezetek és pártok, a Máriaremetei Ökumenikus Általános Iskola, valamint az utódok nevében helyeztek el koszorúkat az új emlékkőnél.

Koszorúzók: Őrsi Gergely polgármester, a II. kerületi Német Önkormányzat részéről Kretz Éva, Szlovákné Eschenbach Györgyi, Gungl Éva, Köteles Ferenc, Párbeszéd Tordai Bence országgyűlési képviselő, Fidesz II. kerületi frakciója, Gór Csaba önkormányzati képviselő és Csabai Péter a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat elöljárója, a KDNP II. kerületi szervezete nevében Csere István képviselő és Skublicsné Manninger Alexandra, a Demokratikus Koalíció nevében Szabó Gyula elnök, Nagy Eszter és Mészáros István elnökségi tagok, a Jobbik Magyarországért nevében Bodor Zoltán, a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége képviseletében Bozzay Kató és Gellén Andrea, Polgári Művelődésért Alapítvány részéről Hedry Mária és Makra Krisztina önkormányzati képviselő, a Pesthidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány részéről Berger Antal és Czemmel László, a Német Ház Alapítványtól Küller András és Helter Ferenc, a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola képviseletében Marosvári István és diákok, valamint Gungl Anna, Gungl Éva és Gungl Erzsébet.

Nem mosta el az eső az emlékezés lángját

– 1956-ban sem mérlegelték a változást akarók, hogy elinduljanak-e a Széna térre vagy a Corvin közbe, ha esik az eső – ezekkel a szavakkal biztatta mindazokat Őrsi Gergely polgármester, akik október 22-én este a szakadó esőben a Nagy Imre Emlékház kertjében gyűltek össze, hogy – immár negyedik alkalommal – fáklyás felvonulással emlékezzenek az egykori mártír miniszterelnökre és az ’56-os forradalomra. A jelenlévőket – köztük Varga Előd Bendegúz és Kovács Márton alpolgármestert – Fodor Fanni, az emlékház munkatársa köszöntötte. Beszédében felidézte Nagy Imre alakját, aki hét évet élt Orsó utcai otthonában feleségével, Égető Máriával, és ez idő alatt feljutott a csúcsra, majd a mélybe zuhant.
– 1956 és a II. kerület szoros kapcsolatban áll egymással – utalt Őrsi Gergely ünnepi köszöntőjében a forradalom kerületi helyszíneire és hőseire. Mint mondta, megemlékezéseink középpontjában a közösség, az ember áll. – Ne úgy emlékezzünk rájuk, mint a történelemkönyvekben felsorolt nevekre, hanem mint egykori szomszédainkra. Újdonságként említette, hogy tavaly óta a II. kerület ’56-os hőseinek arcképei díszítik a pasaréti volt katonai akadémia kerítését, és hogy a Széna tér emlékparkként született újjá.
Fontosnak nevezte, hogy ismerjük múltunkat, gondozzuk helytörténetünket, benne a forradalom emlékét, hogy mindezt átélhető módon adjuk át a jövő generációi számára, mert ettől válik közösségünk erőssé, ami a béke és a szolidaritás záloga.
A beszédeket követően Ivanics Tamás színművész részleteket olvasott fel Halda Alíz Magánügy című művéből, majd a menet – ki fáklyával, ki esernyővel vagy mindkettővel – elsétált Ortutay Tamás szobrászművész az Orsó és a Fenyves utca találkozásánál található’56-os emlékművéhez, ahol az alkotó beszélt a forradalom mintegy négyszáz kivégzett mártírjának emléket állító, két sziklatömbből és köztük egy fából álló installációjáról. Mint mondta, az ötletet Angyal István, az 1958-ban kivégzett szabadságharcos börtönben megírt végakarata adta, amelyben leírta, hogy nem szeretne semmilyen emlékművet, csak egy nagy követ. Ezt egészítette ki a szobrász a fával, amelynek egyre növekvő törzse majd egyszer csak szétfeszíti a sziklákat, ha úgy érzi, elég volt...

Főhajtás a fiatal mártír emléke előtt

Október 23-án az önkormányzat nevében megkoszorúzták Méhes Attila szabadságharcosnak a Hűvösvölgyi úti Akadémia falán elhelyezett emléktábláját. Az 1935-ben született fiatalember a Tárogató úton lakott és operaénekesnek készült, ám ez az álma sohasem valósulhatott meg. A forradalom idején sofőrként embereket mentett a tűzvonalból. 1956. november 7-én csalták tőrbe és végezték ki az Akadémia területén. Emlékére 1993-ban helyeztek el emléktáblát az intézmény falán, a honvédelmi miniszter pedig posztumusz honvéd őrnaggyá léptette elő.