Adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárás
Az adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, amit az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állít ki adóhatósági hatáskörében. Tartalmazza:
- - az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait,
- - az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá
- - az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Az ingatlan értékbecslése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendelkezésünkre bocsátott piaci összehasonlító értékadatok, valamint a helyi adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatok alapján készül el. Amennyiben helyszíni szemle tartása indokolt, arról minden esetben az érdekelt felek értesítésére kerül sor.
A hatósági bizonyítvány kiállítása során az értékelést végző figyelembe veszi az ingatlan fekvését, megközelíthetőségét, közművesítettségét, az épület korát, állapotát, nagyságát.
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása után az értékelő az eredeti példányt a kiállítást kérő szervnek vagy személynek megküldi, illetve átadja.
A hatósági bizonyítvány átadásával, illetve kézbesítésével fejeződik be az eljárás.
Az eljárás lefolytatása
- A jegyző külön jogszabály rendelkezése alapján, ügyfél kérelmére illetve
- hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.
Külön jogszabályi rendelkezések – többek között – az alábbiak:
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. 140. § (1) bekezdése,
- a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése,
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 153. § (1) bekezdés b) pont, 78. § (1) bekezdés ac) pont;
- a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 21/A. § (9) bekezdés b) pontja,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vagyonvizsgálathoz kapcsolódó része
- a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 117. § (7) bekezdésére tekintettel.
Ki jogosult az eljárásra
- - ügyfél által benyújtott kérelem, illetve
- - külön jogszabályban szabályozottak szerint, társhatóság megkeresése alapján kerül sor.
Kérelem benyújtása (helye, ideje, módja)
Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel
- a) a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
- b) egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye útján tart kapcsolatot.
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.
Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:
- a) Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
- b) elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)
Ügyfélfogadás: 1023 Budapest, Margit u. 2-4.
| Adóügyi Igazgatóság ügyfélfogadási rendje | |
| Hétfő | 8:00 – 18:00 |
| Kedd | 8:00 – 16:00 |
| Szerda | 8:00 – 16:30 |
| Csütörtök | 8:00 – 16:00 |
| Péntek | 8:00 – 12:00 |
Kérelemhez csatolandó dokumentumok
- Kérelem (tartalmazza a kérelmező nevét, személyes adatait, lakcímét, levelezési címét, elérhetőségét, az ingatlan adatait, a kérelem célját), amely megtalálható a nyomtatványok menüpont alatt,
- nem személyes eljárás esetén meghatalmazás,
- amennyiben az eljárás nem illetékmentes, a 4 000 forint illeték befizetését igazoló csekk feladóvevénye, vagy az átutalás teljesítéséről szóló igazolás,
amennyiben van, az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés másolata (pl. adásvétel, ajándékozás, csere,)
Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek
Általános esetben a kérelemre történő eljárás megindításakor ingatlanonként 4 000 forint illetéket kell fizetni, melyet Budapest II. Kerületi Önkormányzat 12001008-00113718-00100006 számú illeték-beszedési számla javára kell megfizetni vagy átutalni.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 2., 4., valamint 6.-7. pontjai alapján tárgyi illetékmentes - többek között - a bírósági végrehajtási eljárással, a gyámhatósági, valamint a hagyatéki eljárással kapcsolatosan kiállított adó- és értékbizonyítvány.
Ügyintézési határidő
Nyolc nap, amelybe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
Jogorvoslati lehetőség
Kizárólag hagyatéki eljárással összefüggésben kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal összefüggésben, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 26. § (1a) rendelkezése alapján:
„(1a) Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.”
Ákr.: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
Vonatkozó jogszabályok
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
- a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
Ügyfél jogai, kötelezettségei
Adózó jogosult:
- adózásra vonatkozó iratok megismerésére (iratbetekintés);
- ellenőrzési cselekményeknél, helyszíni szemlénél jelen lenni;
- elektronikus úton történő kapcsolattartásra;
- igazolási kérelem előterjesztésére;
- eljárás során nyilatkozatot tenni, vagy a nyilatkozattételt megtagadni;
- megfelelő képviseletről gondoskodni;
- kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni;
- fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni;
Adózó köteles:
- az adó megállapítása, megfizetése érdekében adatbejelentésre, nyilatkozattételre, önadózás esetén adó-megállapításra, bevallásra, adatszolgáltatásra;
- adókötelezettségét érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon változás-bejelentést tenni;
- ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani;
- adókedvezmény vagy adómentesség igénybevétele esetén azt okirattal, vagy más megfelelő módon bizonyítani;
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó az e-ügyintézésre;