Hátralékkezelési támogatás
Az önhibáján kívül hátralékot felhalmozó háztartás vagy személy (továbbiakban: hátralékos) részére a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Gyermekjóléti Központ) javaslata alapján hátralékkezelési támogatás nyújtható.
A folyósítás feltétele a követelés jogosultjával kötött megállapodás, valamint az önrész egyösszegű, vagy részletfizetési megállapodás esetén a részletének befizetéséről szóló igazolás bemutatása.
A megállapított támogatás a hátralékkövetelés jogosultja részére kerül folyósításra.
A Gyermekjóléti Központ családsegítője a hátralékkezelési támogatás iránti igény benyújtását követően környezettanulmányt készít és elvégzi a teljes hátralékfelmérést, a fizetőképesség vizsgálatát és elkészíti a hátralékkezelésre vonatkozó részletes egyéni tervet. Az igény benyújtását követően a Gyermekjóléti Központ a kérelmet a hátralékkezelési támogatás megállapítására vonatkozó javaslatával együtt megküldi a Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztály részére.
A jogosult köteles a Gyermekjóléti Központtal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak eleget tenni. Köteles havonta legalább egy alkalommal a családgondozóval személyesen találkozni és az aktuális önrész befizetését, valamint az adott havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos befizetett számláit bemutatni.
A hátralékkezelési támogatás iránti kérelmekről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.
A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul. A Budapest II. kerület közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó személyek nyújthatnak be kérelmet.
Hátralékkezelési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki az általa lakott és ott lakcímmel rendelkező - az önkormányzat illetékességi területén lévő - ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője, vagy használója, akinek bérleti jogviszonya a bérleti díj meg nem fizetése miatt szűnt meg,
- a) a hátralékkezelési támogatásba bevont hátralék összege nem haladja meg a 350 ezer forintot és
- b) akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 180.000,-Ft-ot, fokozottan rászoruló személy esetén a 202.500,-Ft-ot és
- c) a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik vagyonnal és
- d) a lakás nagysága 1-2 személyes háztartás esetén a 75 m2-t, és minden további személy esetén 10-10 m2-el növelt mértéket nem haladja meg és
- e) aki vállalja a hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő tartozás legalább 25 %-ának megfizetését egy összegben, vagy legfeljebb 12 havi részletekben, és
- f) aki vállalja, hogy a havi lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos számláit rendszeresen fizeti, és
- g) aki a Gyermekjóléti Központtal együttműködési megállapodást köt.
A rendelet alkalmazása szempontjából hátraléknak minősül:
- a) a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, táv-hőszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás, valamint több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),
- b) a közös költség-hátralék,
- c) a lakbérhátralék.
A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatásba bevont tartozás 75 %-át.
Hátralékkezelési támogatás megszüntetésétől számított 36 hónapon belül, egyéb esetben 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
A hátralékkezelési támogatás iránti kérelmet a Család- és Gyermekjóléti Központnál lehet benyújtani.
Elérhetőségei:
címe: 1027 Budapest, Horvát u. 2-12.
telefon száma: 225-7956
honlapja: www.csgyk02.hu
kitöltött nyomtatvány,
a kérelmező és háztartásában élők jövedelemigazolásai,
a lakásnagyságának hitelt érdemlő igazolása,
igazolás a lakáshasználat jogcíméről,
igazolás a hátralék típusáról és összegéről,
kérelmező és háztartásában élők vagyonnyilatkozata,
a hátralékkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési megállapodás (kivéve, ha a szolgáltató azt csak a megállapító határozat bemutatását követően köti meg),
az önrész egyösszegű vagy részletfizetési megállapodás esetén első részletének befizetéséről szóló igazolás,
azt a tanévet követő tanévtől (szeptember 1-től), amelyben a tanuló a 16. életévét betöltötte a tanulói/hallgatói jogviszony érvényes diákigazolvány másolattal igazolható
Jövedelem:
Havi rendszerességgel járó jövedelem estén kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről, nem rendszeres (vállalkozás esetében is) jövedelem esetén a benyújtást közvetlenül megelőző 12 hónapról szükséges csatolni.
A jövedelmek - beleértve a külföldről származó jövedelmet is - vagy azok hiánya az alábbi dokumentumokkal igazolhatóak:
- a) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kifizető szerv igazolása, vagy postai szelvény, banki igazolás, bankszámlakivonat, az ellátások összegére vonatkozóan a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolásával együtt - a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében a folyósító szerv tárgyévre kiadott igazolását nem kell csatolni;
- b) ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén az erről szóló határozat másolata;
- c) alkalmazásban álló rendszeres jövedelemmel rendelkező személyek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről munkáltatói igazolás;
- d) a nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén
- da) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző adóbevallással lezárt időszakról illetékes állami adóhatóság által kiállított hivatalos igazolás,
- db) az adóbevallással még le nem zárt időszakról a könyvelő, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozata az időszak alatt szerzett nettó bevételről, és könyvelő által kiállított hivatalos igazolás;
- e) álláskeresési ellátásban vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő esetében a munkaügyi központ megállapító határozata, és az utolsó postai szelvény, számlakivonat, vagy banki igazolás, az ellátás vagy támogatás megszűnése esetén a megszüntető határozat;
- f) álláskeresési ellátásban vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesülő esetében a munkaügyi központ igazolása, hogy az érintett nyilvántartásukban szerepel, valamint arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban vagy álláskeresési támogatásban nem részesül; el lehet tekinteni a munkaügyi központ nyilvántartásába történő bejegyzéstől, ha a támogatást igénylő vagy családtagja személyes körülménye, élethelyzete, egészségügyi állapota azt indokolttá teszi, ebben az esetben a Gyermekjóléti Központtal megkötött együttműködési megállapodás;
- g) alkalmi munkából élő esetében büntetőjogi nyilatkozat az alkalmi munkából származó - a kérelem benyújtását megelőző 12 naptári hónapban szerzett - átlagjövedelemről;
- h) a Kormányhivatal által megállapított ellátásról szóló határozat másolata, valamint az utolsó postai szelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása;
- i) 16 éven felüli, nem tanköteles gyermek esetében az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott diákigazolvány másolata vagy a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás másolata;
- j) egyetemi hallgatónál igazolás az ösztöndíj összegéről, szakképzésben résztvevők esetében igazolás a szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatásokról;
- k) gyermeket egyedül nevelő személy esetén a gyermek elhelyezésére, felügyeletére, tartásdíjára vonatkozó bírósági ítéletet, vagy ezek iránti bírósági, gyámhatósági eljárás megindításáról szóló, illetve a tartásdíj összegéről kötött egyezséget tartalmazó okiratot, valamint az utolsó tartásdíj összegéről a postai szelvény, számlakivonat, vagy banki igazolás;
- l) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata.
Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni - határidő megjelölésével - annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.
A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.
Az ügyintézési határidő sommás eljárás keretében - amikor minden irat rendelkezésre áll a döntés meghozatalához – 8 nap, egyéb esetben 60 nap az eljárásra fordítható idő.
A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületéhez címzett, illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést indokolni kell.
A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet
A szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 39/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelet.
Ügyfél joga: kérelmet nyújtson be, kérelmét a döntésig módosítsa, visszavonja, önmaga helyett megbízottja járjon el, saját ügye irataiba betekintsen, nyilatkozatot tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje, meghallgatást, bizonyítékok beszerzését kérje, igazolási kérelmet terjesszen elő, jogorvoslattal éljen.
Kötelezettsége: idézésnek eleget tenni, hiánypótlásnak eleget tenni, jóhiszeműen közreműködni.
Ügyintézés


