Adóigazolás kiállítása iránt kezdeményezett eljárás

Megosztás

Az önkormányzati adóhatóság kétfajta adóigazolást állíthat ki.

1. Általános adóigazolás, amely tartalmazza:

  • kiadásának napján vagy a kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozást vagy annak hiányát,
  • kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását,
  • végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

2. Nemleges adóigazolás:

Igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján, vagy a kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

A hatósági bizonyítvány határozatnak minősül.

Ha adózó valótlan, vagy olyan adat igazolását kéri, amely az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel, a hatósági bizonyítvány kiadását meg kell tagadni.

Ki jogosult az eljárásra: 

Kérelem alapján kerül rá sor, melynek benyújtására jogosultak:

    • a magánszemély,
    • a jogi személy, egyéb szervezet,
    • a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

Kérelem benyújtása (helye, ideje, módja): 

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel

  1. a) a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
  2. b) egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye útján tart kapcsolatot.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.

Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:

  1. a) Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
  2. b) elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)


Ügyfélfogadás
: 1023. Budapest, Margit u. 2-4.

Adóügyi Igazgatóság ügyfélfogadási rendje
Hétfő8:00 – 18:00
Kedd8:00 – 16:00
Szerda8:00 – 16:30
Csütörtök8:00 – 16:00
Péntek8:00 – 12:00

Kérelemhez csatolandó dokumentumok: 

A kérelmet kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet előterjeszteni, mely lentebb letölthető.

Mellékletként csatolni kell:

- meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek: 

Az adóigazolás kiállítása iránt kezdeményezett eljárás illetékmentes. (Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklet VI./2. pont.)

Ügyintézési határidő: 

A kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell teljesíteni, amelybe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Jogorvoslati lehetőség: 

Mivel a hatósági bizonyítvány - így az adóigazolás - határozatnak minősül, a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.

Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.

Vonatkozó jogszabályok: 
  • 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (126. §)
  • 465/2017.(XII.28.) Kormányrendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól;
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről;
Ügyfél jogai, kötelezettségei: 

Adózó jogosult:

- adózásra vonatkozó iratok megismerésére (iratbetekintés);

- ellenőrzési cselekményeknél, helyszíni szemlénél jelen lenni;

- elektronikus úton történő kapcsolattartásra;

- igazolási kérelem előterjesztésére;

- eljárás során nyilatkozatot tenni, vagy a nyilatkozattételt megtagadni;

- megfelelő képviseletről gondoskodni;

- kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni;

- fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni;

Adózó köteles:

- az adó megállapítása, megfizetése érdekében adatbejelentésre, nyilatkozattételre, önadózás esetén adó-megállapításra, bevallásra, adatszolgáltatásra;

- adókötelezettségét érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon változás-bejelentést tenni;

- ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani;

- adókedvezmény vagy adómentesség igénybevétele esetén azt okirattal, vagy más megfelelő módon bizonyítani;

- elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó az e-ügyintézésre;

Szervezeti egység: 
Adóügyi Igazgatóság – Behajtási, számlavezetési, ellenőrzési Osztály
Élethelyzet: 
Adóügyek

Ügyintézés