Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése:

Az értékesítés tárgyában az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól, bérbeadásának feltételeiről szóló 34/2004.(X.13.) önkormányzati rendelet (Vagyonrendelet) 6. § (2) bekezdése alapján nettó ötvenmillió forint értékhatárig a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (GTB), efelett a Képviselő-testület határozattal dönt.

A.) Bérlő részére történő értékesítés:

A helyiség bérlője vételi szándékát írásban jelenti be.

A  vételi kérelem pozitív elbírálása esetén a döntést követően a bérlő eladási ajánlatot kap.

Amennyiben a bérlő az adásvételi szerződést az ajánlati kötöttség idején belül nem köti meg - mely az eladási ajánlat kézhezvételét követő 60 nap -, akkor az ajánlat minden külön jogcselekmény nélkül hatályát veszti (jogvesztő határidő).

Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a szerződéskötés időpontjában a bérlemény vonatkozásában a bérlőnek díjhátraléka, valamint adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása vagy a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása ne álljon fenn (szerződéskötéskor ezt igazolni kell).

B.) Üres helyiség értékesítés:

Az üres helyiségek értékesítésére nyilvános vagy zártkörű pályázat útján kerülhet sor, vagy pályázaton kívül a helyiséggel közvetlenül szomszédos – azonos társasházban található – ingatlan bővítése érdekében.

Vásárlási szándékát írásban bejelentheti a tulajdonostárs és kívülálló is.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése alapján amennyiben a helyiség értéke a 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladja, úgy kizárólag nyilvános versenytárgyalás útján értékesíthető.

A helyiség bővítés céljából történő értékesítése esetén a vevő köteles a tárgyi ingatlant műszakilag és jogilag a saját tulajdonát képező ingatlanhoz egyesíteni úgy, hogy a bővítéshez szükséges építési, használatbavételi engedély, alapító okirat módosítás megszerzése, illetve elkészítése és azok költségei a vevőt terhelik, az ezekkel kapcsolatos, a társasház többi társtulajdonosa részéről szükséges hozzájárulás elmaradása esetén a szavatossági jogait az eladó Önkormányzat kizárja.

Az Önkormányzat a vevővel megkötött adásvételi szerződésben visszavásárlási jogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztet, és amelynek kezdete a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. Az Önkormányzat a visszavásárlási jogát abban az esetben gyakorolhatja a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szabályok szerint, ha a vevő a tárgyi ingatlant a saját tulajdonát képező lakáshoz műszakilag és jogilag nem egyesíti. A visszavásárlási jog gyakorlása esetén a vevő köteles a saját kockázatára és költségére az eredeti állapotot helyreállítani. A visszavásárlási jog törlését igényelheti a vevő, ha a bővítéshez szükséges jogerős használatbavételi engedélyt megszerezte, valamint a társasházi alapító okirat egyesítés, bővítés miatti módosítása az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került. A visszavásárlási jog törléséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást a fenti feltételek igazolása esetén a GTB határozatában adja ki az erre irányuló kérelem előterjesztését követő első rendes ülésén, de legkésőbb 90 napon belül.

Amennyiben a vevő az adásvételi szerződést az ajánlati kötöttség idején belül nem köti meg - mely az eladási ajánlat kézhezvételét követő 30 nap -, akkor az eladási ajánlat minden külön jogcselekmény nélkül hatályát veszti (jogvesztő határidő).

Bővítés céljából történő értékesítés esetén a vételárat a szerződés aláírásáig egy összegben kell megfizetni.

Nyilvános pályázat útján történő értékesítés esetén az aktuális hirdetmény megtalálható az Önkormányzat honlapján az ingatlan.com weboldalon, valamint megjelenik az Önkormányzat hirdetőtábláján és a Budai Polgárban.

A pályázattal és az ingatlanokkal kapcsolatos információkat a Pályázati Felhívás tartalmazza, a pályázatra a Pályázati Felhíváshoz csatolt regisztrációs lapon lehet jelentkezni. 

Zártkörű pályázat esetében a pályázaton kizárólag az az ajánlattevő vehet rész, aki a versenytárgyalás napját megelőző 15 napon belül kiállított hiteles tulajdoni lappal igazolja, hogy az adott társasházi ingatlanban rendelkezik tulajdonnal (résztulajdoni hányaddal) és a tulajdonosi vagy társtulajdonosi minőség a versenytárgyalás időpontjában is fennáll.

A pályázattal és az ingatlanokkal kapcsolatos információkat a Pályázati Felhívás tartalmazza, amely valamennyi tulajdonostárs részére postai úton megküldésre kerül. A pályázatra a Pályázati Felhíváshoz csatolt regisztrációs lapon lehet jelentkezni.

Nyilvános és zártkörű pályázat esetén a helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű vételár megfizetését vállalja.